Hölgyfutár, 1854. január-június (5. évfolyam, 13-133. szám)
1854-05-04 / 88. szám
Megvallom, hogy nem igen tudom hol kezdjem, annyi volt a látni, bámulni, s így leírni való is Ha visszagondolok rá, úgy tetszik mintha az egész éjszakát mesés világban töltöttem volna, mintha az ezeregyéjszakának legragyogóbb meséje megtestesülve lebegett volna el szemeim előtt. Ennyi fényt, ennyi csillámló ragyogványt még sohasem láttam együtt, pedig a birodalmi székvárosban a fény és pompa épen nem tartozik a ritkaságok közé. A termek maguk oly festőileg, oly igazán fejedelmileg voltak ékesítve, hogy az ember mindjárt első beléptekor elfelejtő a rideg külvilágot, az unalmas, prózai gondokat és gondolá , no ma igazán fejedelmileg töltendem az éjszakát. Az összes termek falazatai finom kék s fehérszínű szőnyegekkel valának behúzva; a padozat szélén köröskörül finom illatú virágok díszlettek ; az ablakmélyedésekben drága keleti növények állottak ; a karzatok a leggyönyörűbb amphitheatrumot képezték ; a fedezet, mely hetvenkét művészi faragványú, korinthi oszlop által való a padlattal összekötve, tökéletes égboltozattá volt átvarázsolva, számtalan ezer szeszfény mind megannyi csillagként vete le mágikus világát , a bolthajtás kellő közepéből egy ötszáz ágú szeszcsillár csüggött alá, mely méltó napot képzett a ragyogó csillagtengerben; az első karzat magasából négy ölnyi szélességű lépcsőzet vezetett a termekbe , a legtarkább virágcsoportozatok által tökéletes kertté alakítva; az ablakok tetején diadalívek nyugodtak, mikről a különféle nemzetiségek zászlói lengtek alá. Nyolc órakor gyülekezett a közönség Hijábavaló fáradság lenne a toiletteket festeni iparkodnom ; a gyöngy , gyémánt és mindenféle drágakő csak úgy kápráztatá a szemet, csillogó fényük összevegyülve az úszó szeszfénynyel, olly különös színt derített az egész teremre, melynek nevet nem bírok adni. Fél kilenckor jelentek meg Ő Felségeik a különösen számukra rendezett pompás ékesítvényü emelvényen. Ő Felsége a Császár tábornagyi öltözetben, a Császárné pedig finom szövetű fehér ruhában, hajzata vékony gyöngy- és virágkoszorúval volt átfonva; egész toilettejét ezúttal is a nemesizlésű egyszerűség jellemző-Midőn Ő Felségeik leszállva az emelvényről , a terem hosszában kezdének sétálni , szűnni nem akaró éljenzés kisérő őket lépésről lépésre; három zenekar szólalt meg egyszerre, hangos örömrivallások vegyültek a táncraindító nótákba; de táncról szó sem lehete a nagy tömeg miatt, csak maga a bizottmány nyolcezer jegyet osztott ki. Tíz óra tájt Ő Felségeik odahagyák a termeket, kísérve a közönség örömüdvözleteitől, de a közönség száma még folyvást szaporodott, 11 órakor az óriási nagyságú termek annyira valának megtömve, hogy alig lehetett már mozogni. Éjfél után kissé gyérülni kezdett a közönség , és ekkor megeredt a tánc. Azonban ekkor sem tartott sokáig, alig jártak egy-két keringőt és ugyanannyi francia négyest, mert sokkal érdekesebb volt a társalgás. Képzelhetni! midőn az egész birodalom különféle nemzetiségei itt képviselve voltak , azonfölül a külhatalmak consulai, és a sok gazdag külföldi, kit kíváncsiságuk ide hajtott. Népismeretben az ember ez éjszakán igen sokat nyerhetett. Ott láttuk a franciát, ki mindenütt elől akart lenni s tónust adni az evésnél , ivásnál és táncnál. Láttunk angolt, ki midőn a mellékterembe akart menni, cseppet sem tolakodók , hanem szép nyugodtan elvárta, mig a 12.000 ember előtte csendesen eldefilirozott, azután ment. Ott volt a turoi, ki mindig a terem fedezetére bámészkodott, mintha alpeseit kereste volna ott. Ott volt a magyar, pompás őseredetű öltözetében; nemes tartása, büszke tekintete csakúgy gyönyörködtető a szemet. S a német törzsnek legkülönfélébb fajai voltak itt képviselve, ugyszinte a szláv fajok is. De hagyjuk ez osztályozást , hisz itt az osztrák birodalom összes népfajai mind egygyé olvadva voltak jelen. Nem hagyhatom még említetlenül a kredencet. Négy cukrász volt jelen, kik roppant mennyiségű frisstőt szállítottak ide, mihez a közönség ugyancsak derekasan hozzá látott, s azt szerencsésen el is fogyasztotta. Három óra tájt széledni kezdett a közönség , de azért mégis folyt a mulatság egészen ötig. Ekkor mindnyájan hazamentünk, lefeküdtünk és álmodtunk szép ragyogó lánykákról és asszonyokról, virágokról és mi mindenféléről; mire fölébredtünk, itt volt május elseje s reánk egy szép tavaszi nap élvei — emelve a práteri díszkocsizás pompája által — várakoztak. Helly. 363 81 i r h ;i r a n g. — A „Csokonai Vitéz Mihály“hoz címzett uj vendéglő az országúton múzeumunkkal szemközt tegnapelőtt nyittatott meg számos vendég jelenlétében, kiknek nagy része írók s művészekből állott, magyaros ebéddel. — A magyaros ebédet kedélyes társalgás s a Patikárusok jeles zenekara fűszerezé. A derék vendéglős Szász Lajos ur továbbra is mindent elkövet hogy a vendégek igényeinek megfelelhessen. A lehető legpontosabb szolgálat, Ízes étkek, jó borok a legjutányosabb ár mellett s az asztalán föllelhető minden pesti hír és divatlapok — úgy hiszszük megfogják számára szerezni a közönség méltánylatát. Adja isten, hogy a „Csikó körös kulacs“ költőjének címét pár év alatt fővárosunk egyik legszebb vendéglője viselje homlokzatán!!... — Tóth Kálmán költeményeit vállalkozó könyvárosunk Emich Gusztáv átvévén , e köztetszésben részesült versfüzér ezentúl könyvkereskedésében lesz kapható.... Szeretjük hinni hogy ezek is, valamint a „Vadrózsák“, nem soká lesznek kaphatók — legalább első kiadásban. — Hallomás szerint az olasz énekesnők legnagyobbikát Medorit a nemzeti színház igazgatósága néhány vendégszerepre megnyerő, s igy legközelebb a zenészet barátaira rendkívüli érv várakozik. — A lapjainkban többször említett pókháló kép már ki van állítva Péter úr zongorakészítő —váci utcai teremében, s 10 p. kr. bementi díj mellett látható. E maga nemében noha nem „egyetlenegy“ de mindenesetre igen jeles s nagy ritkaságú kép megnézésére figyelmeztetjük a fővárosi közönséget. — Pest legérdekesebb helyeinek egyike, a Ludoviceum melletti nagy füvészkert, uj rendezésen s átalakításon ment át. Ez ízletes átalakítást Dr. Gerenday úrnak köszönhetni, kinek ügyes terve után történt meg a rendezés. Reméljük hogy a sétálni szerető közönség nincs kifeledve! — A Gillet E. és Goetz L. igazgatósága alatti lovaikért folyvást számos közönség látogatja. A társaság nagyszámú személyzete, s jól betanított lovaik mellett mi könnyen változatos előadásokat rendezhetni. S már ez magában elég vonzerővel bír a közönségre nézve. E társaságnak egyik kitűnő oldala a precisios könnyűség. Mutatványaik legnehezebbikénél sincs oka a néző közönségnek attól tartani, hogy vagy egy vigyázatlan elhamarkodás, vagy ügyetlenség miatt — valamely nyaktörő salto mortale-nek lesz akaratlan tanúja! Cardignac úr oly biztosan függ bokájánál, vagy nyakacsigájánál fogva azon a kis rúdon — mint a mely biztossággal ül akármely néző a padján. — 14-ik Májustól kezdve az uj , város erdei omnibuszok a Széchenyi-sétatértől is fognak már járni. Kit a sétatéren a szabad természet utáni vágy előkap, a jó krajcárért tehát könnyen segíthet magán.— A„ Localblatt“-ban egy „beküldő“ úr panaszt emel a lakbér felemelések ellen. Idéz a többek közt, 50 pftos évnegyedes bérfelemelést, tájékozza magát jobbra balra, mikép lehetne e bajon segíteni — s végre kisüti, hogy nincs bizott más orvosság, hanem igyekezzünk magunk is kik lakbért fizetünk, háziurakká lenni! Ugyan kérjük szépen, nem lenne szives megsúgni — a háziuraságra vezető legrövidebb utat? Nem hiszünk oly makacs lakbér fizetőt — ki attól idegenkednék ! Csak aztán valami irodalmi vállalattal ne álljon elő — mert az effélét már ismerjük, hogy oly távol van a háziuraságtól, mint Makó Jeruzsálemtől! # Vidék. — Cegléden május 14-dikén nagyszerű hangverseny fog adatni az ottani jeles dalárda által, a nemzeti színház több kitűnő tagja közremunkálása mellett, melynek összes jövedelme Nagy Ignác és Garai János síremlékeik fölállítására fog fordíttatni. Mint halljuk, nemcsak a közel vidéknek minden meleg eszmét eddig is oly hőn s legelsőben felkaroló közönsége, de távol vidékről sőt fővárosunkból is többen szándékoznak e jótékony célú hangversenyen megjelenni. A tervezett hangverseny művészi érvei mellett, kitűnő eredményt várhatunk! — Szolnokon Sárközy jeles zenetársasága mulattatja az ottani közönséget , s köztetszésben és pártfogásban részesül. Vegyesek. — Ki a háremkertek titkait vágyik ismerni, figyelmeztetjük egy közelebbről megjelent ily című műre: „Medalina, vagy az igazhivők hazája“. Ime egy mutatványka abból: „Legelső egy fiatal, gazdagon öltözött lányka volt, ki mint hulló hó oly gyöngéd, oly nesztelen léptekkel előjött. Szép arcait, melyek a legfinomabb körvonalzattal bírtak , kecses gödröcskék jelzék, vonásai