Hölgyfutár, 1857. január-július (8. évfolyam, 1-145. szám)
1857-01-02 / 1. szám
Alig találni festőibb vadregényesebb vidéket, mint Brünntől Prágáig. Egymást érő alagutak nyelik el a vonatot, melyek közül sok oly természetes valóságban áll, mintha a gőzgép ez óriás vadkan élő, agyarával most túrna először illat rajta. B. Thibauig 10 alagút van, a 8-ik és 9-ik 7—8 százláb hosszú, felette a híres Novi rád romjai, az itt ott, majd minden hegycsúcson düledező várromok híven mutatják Csehország történeti múltját. Esti 7—8 óra közt érkeztem Prágába. Az öreg Prágát, e tekintélyes kinézésű várost, a Moldva víz vágja ketté, innen az egyik része, a másik új városnak neveztetik. A lövöldévé alakított szigetnél lévő lánc és feljebb a Nepomuk történetéről híres, és jeles kőfaragványokkal ékített híd köti össze az óvárost az újjal. Legszebb része prágának a Hradschin — innen van a legszebb kilátás a szétágazott városra és itt vannak Prágának majd minden ritkaságai. A királyi lakban az elfogadó , a trón, és spanyol táncterem legfeltűnőbbek — és a déli sarkon a tanácskozó terem, melynek ablakából 1118-ban három cseh tanácsos levettetett az irtózatos mélységbe — ahol életben maradásukat, mint csodaesetet egyszerű emlékoszlop jelöli. A királyi lakkal szemben van a főtemplom (Domkirche St. Veit) sok ,szép festvénynyel ritkaságokkal teljes. Itt nyugosznak az, elhalt cseh királyok nejeikkel, — itt van Szent Vencel emléke két elfoglalt ágyúból öntve — itt van Nepomuk János ezüs koporsója stb. Megnézést érdemlő a colossalis Cerni palota, mely az utóbbi időben katonai laktanyává alakíttatott, mellette a Lorettó templomsok drágaságával, aranyszöveteivel. A museum és képcsarnok szép festvényeivel. Prágában két napot töltöttem, és két nap alatt három színi elő-adást láttam. Először Mosenthal „Sonnwendhoff“-ját, az egész előadásban Szegőffi asszony tűnt fel Crescentia szerepében természetes szép játékával. Másod nap délutánján színkörben voltam, hol Chauer rendező jutalmául szavallati és énekes egyveleg adatott. 1-ső felvonásul egy igen jó francia vaudevillet — adtak: Le pre Turlututu—németben vater Heisasasa. A rendező úr Rigaud szerepében nagyon tetszett, és méltán. E szerep a Levassor által művészileg adott „Bonhomme“nak valóságos mássa , és a jutalmazott annak minden aprólékos nuance-iban tökéletesen megfelelt. (Folytatása következik.) Nirhara 11 g. Budapest. Nem mondunk nagy újságot, midőn híreink sorát azzal kezdjük meg, hogy az új év beköszöntött, és beköszöntöttek vele mindazon boldog új évet kívánók, kik e napon csupa keresztényi szeretetből (?) halálra gratulálják a fővárosi embereket. E nap a kegyes óhajtások, felebaráti szájhősiség, s áldásozások drága napja, mely egyiránt kimeríti a türelmet és erszényeket. Ma mindenütt úton útfélén, kávéházban, vendéglőben,színházban üdvözlő hangokat kellett hallanunk , miknek épen olyan drága áruk van, mint az operai hangoknak, s mivel mindenki benne van az áldáskivánatokban, kívánjunk mi is minden jókat, például kívánjunk a hazának áldást és boldog életet, a közügyeknek lelkes hazafiakat,a magyar irodalomnak növekvő részvétet, a nemz, színháznak, jó drámákat, jó drámáknak nagy közönséget, irók művészeknek békés egyetértést, s a szép magyar hölgyeknek szeretetreméltó hűsérjeket s végre magunknak kívánjuk azt az örömet, hogy mind e jó kívánságainkat beteljesülni lássuk. A közelebbi nemzeti színházi játékrend : Ma : Feleki „Orosz házasság“ színmüve, melyet Ötvös Borcsa k. a. választott jutalomjátékul. Holnap az az 3-án : Kaiser Ernstné aszszonynak szabadságideje utáni első föllépte, Vérdi „ Troubadour “ -jában. 4-én : Szekrény rejtelme — Szigligeti színműve. 6-én:a rég nem hallott „ Guzman Johanna.“ 1-án : Farsangi iskola — Yahot Imre vigjátéka. 7-én: Kövér Lajos új vigjátéka „Nem meghalt.“ • 1-án: Kaiser Ernstné javára, Meyerbeer „Ördög Róbert“-je, melynek balletrészét bájos táncosnőnk Aranyvári Emilia kisasszony kiváló műgonddal tanulta be. 9- én: Világurak Szigligeti tragoediája. 10- én: Ördög Róbert, másodszor. Előkészületre ki van tűzve Vajda J. „Ildikó“ szomorújátéka. Hogy e játékrend alá van vetve az idő és színvilági szeszélyek változandóságának, az természetes , azonban úgy értesültünk hogy a nemzeti színház lelkes igazgatósága új évtől kezdve szigorú rendszabályokat léptet életbe a rend szoros fentartása végett, s a vérmes reményüek szerint, ez új év, a drámai ügy újászületésének éve is leend. Komlóssy Ida jeles színésznőnk még e hóban Székes Fehérvárra megy vendégszerepelni a Szöllösi — Super társulathoz, mely most ott élénk pártolásban részesül. A Pepita név ismét figurái apesti falragaszokon, kellemes csalódásba hozva a járókelő népet. Oh de ez nem az eredeti Pepita, nem az andalúziai bűbájos nő , ki castagnetteivel meghódította a férfivilágot, hanem egy már ismert másolata. Brunnacker Schiiffer asszony játsza ismét az új téren a híres „Ál-Pepitát“, mégpedig viharos tetszéssel. E tetszésvihar azonban csak előpostája a Pepitával ismét beköszöntendő lelkesülésnek , mint a villámlás a menydörgésnek. „Ők mennek, jól teszik“ mondja a Próféta a távozó anabaptistáknak, s mondjuk mi most az elvándorló hangversenyzőknek, kiket a karnevál rendesen háttérbe szorít. Ez őszi hangverseny sassán nem mutatott föl rendkívüli érveket, (kivéve a philh. concertekét) hanem reméljük, hogy a tavaszi időszak ismét oly zenészi nevezetességeket von fővárosunkba, mint minőket tavaly is vont, egy Schumann Vieck Klárát, Königstörvöt és a többit. — A magyar hangszerek maholnap külföldön is csaknem oly hírre vergődnek, mint a tokaji bor , habár a bájos Euterpének jelenleg is százszor kevesebb imádója van,mint a szilaj bonvivans Backusnak. A Beregszázi zongorákon kívül közelebb Schmidt Károly helybeli hangszerkészítőtől, nyolc zongorát rendeltek meg Angolhonba , s még többet keletre, től nemcsak a versíróknak, hanem a korcsmárosoknak is vannak szerencsétlen gondolataik. Például egy külvárosi vendéglős , közelebb megnyitandó értemét a „Papucshoz“ akarja jelmezni. Boldogtalan, nem jut eszébe hogy a férfiak nem igen kívánkoznak a papucs alá. Kamédiák ,tulipánok , s minden 3 T JL mmD AtfA féle szép rózsák virágoznak jelenleg a Bene kertben , mely virágaiból ép oly kifogyhatlan, mint a Döbler kalapja. A theát veszély fenyegeti. Mondják, hogy egy sokkal kellemesb ital kezd a külföldi haute-críménél divatba jöni, mely a mákleforrázata s mely hasonlít az ismeretes koke- i maar persa italhoz. Ez italnak kiválólag e 1 e- 1 v e n i t e hatása van, s igy nem lenne rész, ha néha a nemzeti színháznál is alkalmaznák, mikor t. i. sebesebb menetű francia színművekhez készülnek. fA bálterem birtokosok desperálnak a roppant széles Crinoline szoknyák miatt, miután kiszámíták, hogy ha ez a balsaisonra átalános divattá válik, a termekbe egy harmadával kevesebb közönség fér be, mint tavaly, midőn még a hölgyek nem kívánták a léghajók terjedelmét megközelíteni. De a kelmeárusok azért vígan kiáltják : „Vive la crinoline!“ ! A lövész egyet az idén három bált tart, két társastáncvigalmat a lövölde termében, (jan 2. és febr. 23-án,) s egy álarcos mulatságot február 8-án a nemzeti színházban. A társasbálokra az illető termet igen pompásan szándékoznak kiállítani, melynek fényét azonban (bár mint igyekezzenek) a fővárosi hölgyek szépsége el fogja homályosítani. Vegyesek. * Hogy mint járt egy bécsi polgár? Biz ez egy kissé régen történt, de azért most is meg lehet hallgatni. Volt Bécsben a múlt század végefelé egy tisztességes esztergályos mester, aki arról is nevezetes volt, hogy 3 mázsát nyomott középszámításban, és hogy Ve re c k nek hívták. Ez az emberséges ember minden másodnap estefelé megjelent a lineán kívül fekvő serházak egyikében, a hós azt a mulatságot vette magának, hogy kígyót békát rákiabált a magyarokra és az ő barbárországukra. Három magyar ifjú törte ezért a fejét, hogy mint vehetnének boszút ez aljas rágalmakért. Az alkalom megjött. II. József császár-máig sem tudhatni mi célból"? kihirdetteté,hogy mindenkinek, ki aline - n kívül megy, visszatértekor neve és állása a sorompó örök által feljegyeztessék. Azonnap estéjén , hogy a rendelet ki-9