Hölgyfutár, 1862. január-június (13. évfolyam, 1-77. szám)
1862-02-06 / 16. szám
HOZZUK HAZA A DRÁGA HAMVAKAT!*) Kelet felöl síró szellő érkezett. . . Az enyészet bús követe ez, mely figyelmeztetni jött, hogy nemzeti kegyeletünk egy becses, drága ereklyéjét végveszély fenyegeti. Hogy elérkezett a nap, melyen két század mulasztását helyre kell hoznunk, mert ha ezen nap is leáldozik a nélkül, hogy a kegyelet leróná adóját, a mulasztást többé helyrehozni nem lehetene, s izzó bélyeg gyanánt hálátlanság mocska szennyezendi be tiszta jellemét a magyarnak. II. Rákóczy Ferenc sirját, e sírban a drága hamvakat a kegyeletet nem ismerő idő és emberi kéz végpusztulással, szétszórással fenyegeti. És akkor soha sem vegyülhetnének a drága hamvak a haza szent földjével, s a ki nem engesztelt szellem Kanut árnyaként hazátlan bujdosásban bolyongna örök időkön át. Még van idő, mentsük meg a drága hamvakat ! Ne legyen, de nem is leend ez politikai tüntetés. A történelem szigorú bírája már úgy is kimondá ítéletét a hős pályája fölött: a mi tisztünk a tisztán emberi kegyelet lerovása. Oly kötelesség az árnyak iránt, mi senkit, aki él, nem bánthat meg. Az élő nemzedék első tekintélyeinek kell e szent kötelesség teljesítését átvállalni, mi most csak hírlapírói tisztünket teljesítve figyelmeztetünk, mert a halogatásra többé nincs idő. De e kegyeletes adóhoz joga van a hazában minden szívnek. -- Nem egyes választottak, az egész nemzet kiváltsága a hála, mely felemel, nemesit s igazolja követeléseinket a jövő iránt. Főúr és pór, palota és kunyhó egyaránt osztozzék e dicsőségben. Semmi kétség benne, hogy e gyönge felszólalást oly tekintélyek fogják nevek súlyával támogatni, hogy a kimondott ige nem sokára testet nyer. Pest, február 1 jén. Balázs Sándor: Humorisztikus étetnézetek. Minden ember feladata, kin a civilisátió faragott valamit, egy szóba foglalható össze : Az ember tessék! E tetszés háromszoros: Az ember tessék istennek, az ember tessék felebarátainak, az ember tessék magának. A legtöbb ember azonban elfeled, — istennek tetszeni, míg ellenben telhetetlenek istentől jótéteményeket követelni. A helyett pedig, hogy felebarátaiknak tetszenének, azt mondják : tedd meg barátom azt a szívességet, és ne kívánj tőlem szívességeket, ne légy oly közel hozzám, menj kissé utamból, hogy nekem helyem legyen és tetszésemre élhessek. Azt mondják, mint fennebb is iram : A civilisátió faragott az emberen. Különös kifejezés! Sokaknál azonban a civilisátió nem a szögleteket és darabosságokat faragta le, hanem úgyszólván, azt a kis sót nyalta le, mi rajtuk volt. Lépjünk a termekbe és nézzük meg a finom uracsokat s demecskéket, kik magukat a civilisátió által megnyaltaknak tartják, mily unalmasak és ízetlenek! A civilátió anyira megnyalta őket, hogy egy csepp pikantéria, egy szemer só sem maradt rajtuk. Valamint ily emberek, úgy ilyszerű civilisátió-nyalt tárcacikkek, drámák, sokkötetes regények is vannak. Simák, de ízetlenebbek mint egy szerelmes szakácsné levese, ki sok jót tett bele. Mi áll tökéletesedésünknek leginkább útjában? Mások tökéletesedése. Boszankodunk mások jelessége felett s feledjük, hogy ezáltal egy jeles tulajdonnal magunk szegényebbek leszünk, s ez, mindenki érdemének elismerése. A himlő ellen Jenner oltószert talált fel, fogfájás ellen pirulák és orvosok vannak, miért nem találtatott, miért nem fedeztetett fel még semmi a leggonoszabb kór s a legfájdalmasabb nyavalya, az irigység ellen ? Az ember fekete lesz a boszúság, és sárga az irigység miatt. Az irigység mind az öt érzék tábláza, s képes őket megsemmisíteni. Az irigység azt mondja : ne láss ! ne hallj! ne érezz ! ne ízlelj ! Sajátságos, hogy azt mondják némely emberről: Kiállhatatan szagú ember ! Épen a legkiállhatatlanabb emberek a legjobb szagúak: a piperkőcök, a vén csapodárok, kik magukat a legfinomabban szokták parfümirozni. Az irigység egyetlen erénye, a tettetni nem tudás. Minden bűn elpalástolható, az irigység annál világosabban kirí, mennél inkább nem akarjuk mutatni. Nincs kellemetlenebb irigység, mint az, mely nem szól s csak a remegő ajkak, eltorzult vonások, szúró tekintetek által nyilvánul. Az ellentétek érintkeznek az emberben, az emberiségben, a nemekben, így a hős, kit a harchadás nem döbbentett meg, reszketett egy kukorikáló kakastól. A nők, kik számunkra a legjobbat, a legszebbet nyújtják, önmagukat, az irigység által leginkább is gyötörtetnek. ------Ismét az ellentétek érintkezése! A legkiállhatatlanabb témáról, az irigységről, a legszeretetreméltóbb thémára jöttünk, a nőkre. A nők gondoskodnak üdvünkről s gyógyításunkról. Mint betegápolónők páratlanok. Boldogokká tesznek bennünket és meggyógyítanak. Mindenesetre vannak oly nők is, kik némely férfit úgy meggyógyítanak, hogy egész életében ráemlékezik. És mégis a nők gyakran betegesek. Hétköznapi nők, kikből hét még nem képez egészet, egyetlen egy azonban a férfinak anyi dolgot ad, mint hét, a legjobb háziszerek a házon kívül. Egy ily nő csak otthon pongyolában idegbeteg, társaságban felpiperézve, mindig jól érzi magát. A természetvizsgálók szerint a tollak változtatása meghosszabbítja a madarak életét, így tartja a ruhák gyakori változtatása is a nőket életben. Némely nő fürdőbe utazásával és falura menésével sajátságosan áll a dolog. A nő utazik, hogy a fürdőbe menjen, a férfi otthon marad s kiheveri neje utazását. Azonban a nők mégis gyakran könnyebben gyógyíthatók, mint a férfiak. A férfinak, a legkisebb seb gyógyítására tafota-flastromra van szüksége, a nő legnagyobb sebe gyógyítására tafota magában elég, a flastrom elmaradhat. Feltalálták a fürdőszekrényeket, melyekben fris viz susog. Delnők számára legkellemesebb fürdőszekrény egy ruhaszekrény, melyben a szabótól mindig fris selyemruha susog.De valamint lehet virágokat tépni és szaggatni, és a föld legszebb éke mégis mindig a virágok maradnak, valamint mérges növények, csalánok és tövisbokrok vannak, és a növényvilág mégis legkiesebb a földön, úgy mindazon sok gúnyor, sőt mindazon maisa dacára, melyeket mi a szép nem irányában szeretünk elkövetni, mégis igéző virágvilágot képez földi életünkben, és némelyik közülünk bármenyire gyötörtessék is meg tövisek, csalánok és mérges növények által, egy szép női virágot mégis talál, és habár nem szabad keblére tűznie, s nem magáénak neveznie, léte már is megszépíti lételét, valamint egy szép virág színpompája és varázsillata már távolról is elragadó. A nők a mi földi nemtőink és a mi földiördögöcskéink. Három nemtő adatott a szerencsés ember mellé : Az anya, a nő és a leány. Az anya megtanítja őt járni és jó úton haladni; a nő oldalán megy,hogy az élet útját széppé tegye előtte ; a leány az őszt vezeti s puha virágokat szór végső útjára. Azonban három eszményi nemtő is vezeti a földi vándort a föld kertjén keresztül. Az első nemtő átvezeti a gyermekség rózsaligetén, mely tövistelen , a második nemtő átvezeti az ifjúság tölgyberkén, aharmadik pedig átvezeti a férfikor tövisbokrán. Az első nemtő, a gyermeké, az ártatlanság nemtője, a második a szerelem, a harmadik a kötelesség nemtője. Az embereket rendesen négyszer hirdetik ki az újságban: midőn születnek, midőn eljegyzik egymást, midőn megesküsznek, midőn meghalnak. A férfi születési hirdetése azt mondja : Egy „férfi lett! Eljegyzése hirdetése azt mondja : 0 nővé lett! mert a vőlegény merő szerelemből menyasszonyában oszlott fel. Házassági hirdetése azt mondja : Egy nő férfivá lett! azaz, a nő úr lett a házban; és halotti hirdetése azt mondja : 0 ismét férfivá lett! vagy : nyugalomba költözött! mely sok férjnél ép úgy áll, ha nejeik halálát hirdetik. Konkoly Dezső. * Az „Ország tükre “-ből közöljük t. barátunknak e szép és melegen irt cikkét. Szerk. 125 TÁRCA. Budapesti hirharang. — Mint halljuk, a nemz. színháznál a tagok rendes évi fizetése helyett a föllépti dijakat akarják behozni. Egy kétségkívül helyes intézkedés, s egyszerre véget vetne sok kimagyarázhatlan elrekedésnek, titokteljes migrainnek és számtalan egyéb színházi betegségnek. A föllépések számától fügvén minden színésznek és színésznőnek jövedelme, a színházi személyzet példátlan jó egészségnek kezdene örvendeni. De az igazgatóságnak figyelembe kell vennie, hogy ily módon valódi betegség esetén a színház legérdemteljesebb tagjai is megfosztatnak, azon drámai tagoknál bizony nem nagy fizetéstől, melyre joggal számot tarthatnának a föllépti dijak behozatalát tehát, bármenyire célszerű gondolatnak találjuk is, csak azon esetben helyeselhetjük, ha a fizetések felemeltetnek s a föllépti dijakon kiiil minden szinházi tagnak rendes fizetésül legalább kétharmada biztosíttatik. Mi is óhajtjuk, szeretjük a takarékosságot, de még inkább a méltányosságot. Azon alakulóban lévő egylet, mely a muzeum- kertben állandó virág és gyümölcs kiállítást akar rendezni, tegnap értekezletet tartott, melyben a kidolgozott alapszabályok elfogadtattak. A részvénydíj évenként 2 fában állapíttatott, meg. — A „Magyarország“ kiadója Wodianer F. ur, az irói segélyegyletre 100 ftot adományozott. — Operáink is kezdenek Magyarország határain túl ismeretesekké lenni. Doppler F. „Ilká“ja nem rég Olmíriben köztetszés mellett adatott. — Emích Gusztáv előfizetést hirdet Tóth Endre újabb költeményeire, melyek „Harangvirágok“ cím alatt egy kötetben fognak megjelenni még e hó folytán. Az előfizetési pénz (1 frt.) Emich G. kiadóhivatalába 1. hó 20 ig beküldendő. Tóth Endre egyike azon kevés költőknek, kik mindig a szív valódi hangján szólnak hozzánk, s népszerűsége oly átalános, hogy meg vagyunk győződve, t. olvasónőink sietni fognak megszerezni e szép és gyöngéd lyrai költeményeket.