Hon és Külföld, 1843 (3. évfolyam, 1-104. szám)

1843-05-05 / 36. szám

TOLDALÉK ■ÜLT ÉS JELEMHEZ. 1843. (Első félév.) 36­ fő szám. ■Kolozsvár. Pénteken Majus 5-én. 1843. Tartidlum . Franklin Benjámin. A’ királyné és a’ kedvencz. Aji­oság. Frais ki In lleiijáiiiin. Illet rajz. Franklin Benjámin legifjabb ivadéka egy családnak, mely II. Károly angol király ural­kodása alatt Angliából Amerikába költözött volt, az IToá­k évi januarius 17-kén Boszton­­ban született. Már gyermek korában sok e­­szet árult­ el, kitetsző könnyűséggel tanult­ meg olvasni , ’s ezért atyja ötét a’ hittudomány ta­nulására szentelte volt. Franklin Benjámin ha­mar haladott egyik osztályból a’ másikba, de édes atyja aggódni kezdett, hogy vagyona nem lenne elégséges fiának tudományos nevelésére,­­s az majd még szükségre is juthatna , azért meghatározta a’ gondos atya, hogy fia a’ gyer­tyaöntést tanulja­ meg. Már tiz éves korában az eleven fiú kén­­telen volt atyjának a’ szappanyos mesterségben, melyet ez szükségből folytatott, segitnij gyer­­tyabelet vagdalt, gyertyát öntött s t. e’, a’ mi az ő eleven véralkatával nagyon ellenke­zett, minden vágyai őtet tengerészeire sarkal­ván, minek tanulására atyjától engedelmet nem nyerhetett. De már ideje vala, hogy Benjá­­min valamely mesterség megtanulására magát elhatározza. Elvezette ötét azért atyja külön­böző mesteremberek műhelyeibe, de csak ha­mar meggyőződött, hogy fia egyiket sem ked­velik Végtére a’ fiú hajlandóságának gondo­san szemmeltartása által , az atya az igaz utat fia boldogitására megtalálva lenni vélte, midőn látta, hogy Benjámin a’ kevés pénzt mit ösz­­vegyülhetett, könyvek vásárlására, üres óráit pedig a’ vásárolt könyvek olvasására fordítja. Könyvnyomó legyen fiamból, monda a’ gon­dos atya, s e’ czélból Beniámint idősb fiához, Jakabhoz, ki a’ könyvnyomás mesterségét Lon­donban megtanulván, kevéssel az előtt telepe­dett volt meg Bosztonban, — bészegedtette, bár mily keménynek is tetszett az eleven tü­zes fiúnak azon feltétel, hogy nyelez egész é­­vig maradjon tanulónak. Benjámin a’ könyv­nyomó intézetben is minden üres óráit olva­sással töltötte­ el, ’s majd ő maga is irt érte­kezéseket, költeményeket, melyek közül bátyja nehányat kinyomatott. Köztetszés koszorúzta a’ fiatal irót, ’s költőt, a’ ki ilyeténképpen feltüzelve, lelke nevelésére fáradhatlan szorgal­mat forditott. Bátyjának és tanítójának kemény­sége kénszeritette mindazonáltal Franklint ne­hány év múlva Bosztonból Philadelphiába tá­vozni , hová a’ legnyomoruságosabb s szegé­nyebb állapotban érkezett­ meg. Egy szélvész, mely útközben érte, mindennapi öltözetét, mellben útnak indult volt, még szenvesebbé tette. Ki gondolhatta , hogy azon fiatal ember, ki akkor ilyetén öltözetben, ingekkel és haris­nyákkal, tömött zsebekkel Philadelphia váro­sába lépett, egykor ottan oly nagy szerepet vigyen! Az utazás, evezés és egy álom nél­kül töltött éj miatt, fáradtan és éhezve érke­zett­­ a’ városba, hol egy lelket sem ismert, ’s minden gazdagsága egy hollandi tallérból és egy shillinget érő rézpénzböl állott. Leg­elsőbben is egy kenyérsütőhez ment, hol egy garasra kenyeret kért. Három jó nagy darab kenyeret kapott garasáért, ’s mivel zsebjei már tömve voltak , két darabot két hónalja alávett, és a’ harmadikat enni kezdette. Ezen állapot­ban látta őtet legelőször jövendő nője, Nead miss, ki éppen akkor lakháza ajtaja előtt ál­lott, ’s bajosan sejditette, hogy neve a’ törté­netek sorában ezen fiatal ember által fogna híressé válni.36

Next