Hon és Külföld, 1843 (3. évfolyam, 1-104. szám)

1843-01-24 / 7. szám

Tartalom) Figyelmeztetés a’ külföldön lévő német honi régiségekre. A’ cserkeszek II. Elegytár. TOLDALÉK MIXT ÉS JELEIHEZ. I­I­I 1843. (Első félév.) ?Ak szán* Kolozsvár. Kedden Januarius 24-én. 1843. Figyelmeztetés a* külföldön lévő némely honi régi­ségekre. I. II Julius romai pápa, ki a’ szent szék­en 1503-tól 1513-ig ült, a’ vaticanumi k­önyvtár mellé még egy más magányos könyvtárt is kez­,­dett gyűjteni, a’ miről Bembus Péter kardinál azon levelében, a’ melyet emlitett II Julius pápához irt, igy emlékszik : „Eam tu curam, et diligentiam eorum aemulatus, ad illam e­gregiam bibliothecam vaticanam.......addis, ad­jungisque alteram, non illam quidem librorum numero, sed tum eorum, quibus est referta, probitate atque praestantia, tum loci commo­ditate, amoenitateque propter elegantiam ma­turorum et picturarum, speculasque bellissi­mas, quas habet, ad usum pontificum multo etiam amabiliorem.“ Lásd : „Petri Bembi car­dinalis epistolarum familiarium libri VI. Basil. 1550“ Kib. V. 8.—II Julius pápa által szerzett ezen könyvtári gyűjtemény hazánkra nézve na­gyon érdekes annyiban, hogy egy más olasz író bizonysága szerint* II Júliusnak, gyűjte­ménye számára, a’ többiek között egy igen is régi kézirat (Codex) küldetett légyen Dáciahely melynek olvasását, nagyon régi írása, és szám­talan írásbeli kurtításai (abbreviaturái) miatt, akkoron csak fennemlitett tudós Bembus Péter Károlinál tudott némüleg kitalálgatni. — Lásd: Girol. Tirabosei, storia della letteratura itali­­ana. Venezia, 1789. Tom. VII.­­ cap. 5. § 12. ) Julius pápának ezen gyűjteménye idővel hi­hetőleg egyesülvén a’ vaticanumi könyvtárral, meglehet, hogy ezen régi dáciai kézirat ta­lán ma is megtalálható azon 25.000 darab kéz­irat között, mely főbecsét teszi a’ vaticanumi könyvtárnak. — Megérdővülené valójában, hogy ezen emlitett régi dáciai kézirat a’ vaticanumi könyvtárban kerestessék­ fel főleg azért, hogy bizonyosságot nyerhessünk a* felől, váljon ezen kézirat nem illeti­é hazánknak régibb litera­­turáját, vagy történeteit? és váljon betűi nem goth vagy hunn ’s a’t. alakúak?.— Ezen rövid figyelmeztetésem sok más tekintetből is talám nem egészen megvető. II. Néhai honi tudósunk Gyarmati Sámuel 1791-b Göttingát megjárván, és az odavaló e­­gyetemi könyvtárt illő figyelemmel megvizsgál­ván, készített az akkoron Erdélyben létező „Magyar” n nyelv mivelő társasági számára, ön maga saját szorgalmával, ’s kezeivel egy külö­nös lajstromot azon nyomtatott könyvekről, a’ melyek az említett egyetemi könyvtárban ho­ni dolgainkat, történeteit, ’s a’ t­ érdeklik.— Ezen lajstrom szerint, a’mely, midőn e’ sorai­mat irom, eredetileg előttem áll, megtalálható ott egy ily czímü igen is ritka könyv: „Pauli Ceypoli Chronica der alten Sachsen in Sieben­bürgen. Lübeck, 1582.“—Újabb időben megjár­ta ugyan néhai Petrovics atyánkfia is Göttin­­gát, és a’ magyar akadémia számára kijegyez­te azon könyveket, melyek a’ göttingai egye­temi könyvtárban két magyar honunkat érde­kelhetik , de úgy látszik, hogy a’ fennemlitett könyv Petrovics figyelmét tán átfutotta. Lásd : „Magyar tudós társaság évkönyvei“ III kötet, 1 osztály, 15 lap. Mivel pedig ezen könyv a magyarországi nemzeti múzeum könyvtárában (tudtomra) meg nem található, sőt tudós Há­ttér, Seivert ’s a’ t­­urek előtt is egészen is­meretlen vala, azért igen is érdekes lenne e­­zen említett könyvet a­ göttingai egyetemi könyv­tárban újra is felkerestetni, és annak bár kéz­­iratbani mását megszereztetni­­—erre talán leg-

Next