Honderü, 1845. július-december (3. évfolyam, 2/1-26. szám)

1845-08-26 / 8. szám

ÚJ LEVÉL EMÍLIÁHOZ. IV. A magyar orvosok és term­észet vizsgál­ók’ Vl­d. nagygy­űlésé P­ÉCSETT. Ez év, mint látod kedves Emíliám, rám nézve nem épen érdektelen. A telet külhonban, meleg nyarunk’ részét pedig e szép hon’ külön­böző tájain töltögetem. Igaz, hogy csupán ván­dormadárként repülöm át vidékeit, de lapszer­kesztőt, ki ennél többet tehet, csak irigyelhe­tek. Voltam Győrött s Komáromban, hol terem­nek a szép menyecskék, bejártam a regényes Vágvölgyét , mellyet magyar Rajnának ne­vezni szeretnék ; megtekintém amaz egykor fé­nyes trencsini s a most is olly kies pöstyéni für­dőket , Nagyszombaton átrepültem s láttam a kedves Korompát, de annyi változatosság, olly kellemes szórakodások avagy több megelőző szívességgel találkozni bárhol is lehetlen , mint találkoztam ez utóbbi nyolcz napon át az er­­délyiesen kies Baranyának gyönyörűen kedves fővárosában Pécsett. Tudnod kell ugyanis édes Emíliám, miként alázatos szolgád egyszersmind természetvizsgá­ló— és qua­talis a magyar orvosok’s ter­mészetvizsgálók’ ez idén Pécsett tartott VI-dik nagygyűlését tekintetes tudós legdrágább saját személyével érdekesítette. Azonban nyert-e va­lamit általa tudomány vagy természet, a fölött szabad legyen illő szerénységgel egy kissé két­kedned... Azt hiszed ? hibázasz. Mert nincs a vi­lágon érdekesb természeti tanulmány mint az, mit a természet­ legremekebb teremtménye ajánl embernek, a nőnem. A nőtermészet magában egy talány, mellynek kulcsát csak ritka tu­dós bírhatja. A nőtermészet mélységes örvény, melly vészbe sodor, ha ki nem tanultad titkait, de fenekén gyöngy rejlik: a földi boldogság’ drága gyöngye — melly irigylett díjul esik a me­részebb búvárnak. Nőtermészet merő ellenmon­dás, vésztömkeleg, mellyhez annyi vesztett ön­csalások é­s újrakezdett kísérletek fonják az ariadnefonalat. Nőtermészet ismeretlen madár­fészek vadrózsák’ tüskéi közt.. sokszor vérzesz, mig csalogányra bukkansz, melly holdvilágos éjen át elbájolja életed’.—Illy érdekes tárgyat vizsgálgatok, lelkismeretes természetvizsgáló en­­magam, s e tekintetben szép hazánknak Pécs­nél érdekesb, dúsabb vidéke egy szál sincs. De ne vágjunk a tárgyak’ közepébe, s ne higyük kedves Emíliám, hogy a pécsi nagygyű­lés’ érdeke csupán e szőnyegen forgandott. Sőt ez csak részét tette az érdekes egésznek, mi­kép tarka virágok emelik ki jobban a rétek’ egyhangú zöldjét, vagy mikép gyönge rózsák az Örökzöld koszorú’ sötétjét. Adjuk meg tehát mindennek a magáét, s beszélve előbb a tudo­mányos érdekekről, csak azután adózzunk divat­lap olvasóinak. Legelőbb is — hogy a történteknek legrö­videbb s biztosb fonalát adjam kezedbe , jobbat nem cselekedhetem, mintha közlöm a progam­­mot, melly által az egész idei pécsi nagygyű­lést lépésről lépésre kisérheted. A programm jö­­vőrül—a levél pedig múlt időrül beszélget. 1. Nyárutó’ 8-kán a Mohácsra érkezett vendégek megrendelt szállásaikra utasíttattak; innét másnap, azaz nyárutó’ 9-kén a készen váró előfogatokon —előbb a már ismeretes hal­­mokról a hires gyász csatatért megtekintvén,— rövid reggelizés után 12 órakor indultak Pécs­re , hova 4 órakor megérkeztek. 2. Nyárutól 8-tól kezdve a megérkezett vendég urakat Pécs városának megbizottjai a vámháznál várták, őket a városházához utasí­tók, hol 10 órától kezdve az állandó választ­mány a titoknokokkal a magukat bejelentő ta­gokat elfogadta, nevel’ saját aláírására fölkér­te, belépti jegyekkel ellátta, és a programmot, továbbá Baranyának leírását, valamint ugyan­azon megyének dr. Hölbling Miksa által irt és kiadott orvosi helyiratát átadván, kiki rendelt szállására kisértetett. 3. Tagoknak beírattak mindazok, kik az orvosi, sebészi, bölcsészeti stb tudományokból academiai ranggal díszítvék, úgy szinte azok is, kik a természettudományokat egyetemben vagy külön ágaikban akár hivatásuk akár különös ked­vüknél fogva művelik. A vendégek pedig titok­­nokoknál nyerendő külön jegyek mellett, a gyű­lésben szívesen láttattak, úgy szinte a nők is , kiknek számára a közülésekben külön hely volt készítve. 4. Az alapszabályok­ értelmében követke­ző szakosztályok léteztek: a) Az orvos-sebészi, b) természettani, földrajzi, csillagászati és archaeologiai. c) földismei, ásvány-, vegy- és gyógy­szertani. d) élet-, állat- és növénytani. e) gazdasági és barmászati. 5. Azoknak, kik fölolvasásokat akartak tar­tani, a titoknokok előleges jelentés után a föl­olvasási rend iránt utasítást adjanak. A szak­ülések előre megkérettek, hogy idő rövidsége miatt közgyűlésekre csak átalános és közérde­kű tárgyakat ajánljanak , mellyek közöl, mely­­lyek legyenek s micsoda módosítással sorolva- 149

Next