Honderü, 1845. július-december (3. évfolyam, 2/1-26. szám)

1845-07-29 / 4. szám

két leányosztályból, Németh és Frey urak’ ve­zetése alatt, s benne évenkint rendszerint há­rom négyszáz növendék részesül kor- s czél­­szerű tanításban, nem csak a szükséges tudo­mányokban pedig, hanem ezenkívül a leánynö­­vendékek, rendes tanítónők által, a női köz­munkákban is. — Zöld Marczi Petőfinek előre olly tele torokkal hirdetett színműve , a bíráló vá­lasztmány által egyhangúlag—­elvettetett. — A bírálók szerint sem drámai erő , sem cse­­lekvény, sem jellem, sem egység, sem moral nincs benne, s mindössze is némelly helyen körmönfont magyarság, nem rész dialog, de ez is, mint átalában az egésznek nyelve, minden költészet, minden nemesítés nélkül, merő nyer­sen. A darab, mondják, nem is Zöld Marczi­­nak hanem Becskerekinek volna nevezhető. Az egészen még igen nagy éretlenség tűnik föl , úgy hogy még csak olvasásra sem tartatik mél­tónak. Az író’ múzsája, mint legtöbbnyire , na­gyon alant repked. Abban egyébiránt még ma­gában semmi sincs, hogy P.’ darabja egyhan­gúlag elvettetett, mert hiszen igen jó lyricus stb lehet valaki a nélkül, hogy drámaíró volna; de P.-re ez azért leend alkalmasint különösb hatással, mert ez ifjú kezdő már is rendkívüli universalis genienek mondja és írja magát a szépirodalom’ körében. Ámbár a szépiroda­lom­ mezején legújabban is igen nem szé­pen viselte magát, midőn az irodalomban hal­latlan arrogantiával egy Sujánszky ellené­ben olly nyilatkozatot engedett magának. Igen szép dolog az önérzet, és férfias büszkeség, de illy hetvenkedés , éretlenség, féktelen sze­rénytelenség , sőt.... már ez mégis sok. .. szé­pen halad a kegyeletekben. A koszorús Garayn kezdő, más érdemeseken folytatja paczká­­zásait, remélhetni hogy majd Vörösmartyn vég­­zendi. S mi az oka, hogy a kegyeletek’ illy — lábbal tapodását összetett kézzel elnézi az e­­gyetemes journalistica ? Szomorú dolog, s gya­lázat , hogy illy önkörükben nem févők ál­tal ekkér sértegettetni engedjük koszorúsain­kat— szótlanul újabb arrogantiákra merészít­­ve őket. Szomorú dolog, hogy illy sértege­téseknek a Divatlapon kívül, hol azokat ta­lálni már megszoktuk, még másutt is hely en­gedtetik. Valóban a magyar irodalom’ történet­írója nem a legkedvezőbb rajzát kell hogy adja egykor a testületi szellemnek, melly a fájda­lom, a magyar irókörben teljesen hiányzani lát­szik ; szomorú képet kellene adnia a kegyelet­ről, mellyel költői érdemek iránt viseltetik a je­len nemzedék, melly legtiszteltebb neveire sárt enged dobatni egy egyénről, ki nem méltó, hogy megoldja sarait ama férfiaknak, kik — szerencse mégis — sokkal magasabban állanak már az érdem és köztisztelet’ fénykörében , semhogy a por, mit illyes viczkándozók oda lenn a müveletlenség’ göröngyei közt felkavar­nak , hozzájok fölhatni bírna. — Bartay Endre ur, mint más lapok ír­ják , Bécsben egy .Emlék a honnai czimü zene­müvet készíte , melly nemzeti dallamok s táncz­­zenék’ gyűjteményéből, s néhány operai dalok­­ból áll. Aláírási ála 1­pít. — A nemzeti színház’ karszemélyzete Al­­boni kisasszonyt csinos estzenével tisztelé meg Angol királynénak­ szállásán, melly alkalommal Egressy B. csinos magyar dalait annyira meg­­kedvelé, hogy azokat emlékül magával vivé. — A Polgár­i gyepen múlt hó­ 29. s 30- dikán ment véghez az évenkint jelentékenyeb­bé alakuló fehérmegyei lóverseny. Közöljük ér­­dekes­ részleteit a B. H. után : 1) Gr. Zichy Aladár’ Cedric-je és id. gr. Batthyány István Regatta-ja, futottak fogadásból, nyert Regatta. 2) Gr. Festetics Géza’ Homeopathie-ja és ifj. gr. Batthyány István’ Hydropathie-ja, nyert Ho­­meopathie. 3) Inkey-Batthyány-díjra 9 ló jelen­tetett be; a díjat — egy ékes serleget 20 arany­nyal — báró Perglas tábornok­ Rollerja mint első ló, a tétosz’ másik felét (25 aranyat) In­­key Zsigmond’ Olindája (Batthyány’ méneséből) nyeré, mint második ló. 4) Eladó versenyre 7 aláírás létetett, de csak 4 ló pályázott, nyer­tesek voltak : Inkey Zsigmond Manil-ja (Batt­hyány’ méneséből) mint első, és ifj. gr. Batt­hyány István’ School-Miss­a (Csekonics’ méne­séből) mint 2-dik ló. Gr. Festetics Géza' Ho­meopathie-ja s ifjabb gr. Batthyány István’ Lo­­retta-ja, fogad. 1­2 m.föld. Érdekes, hogy ezen lovak már a bécsi pályán is két év előtt talál­koztak egymás’ ellenében s a verseny’ eredmé­nyét mindkettőnek egyaránti gyorsasága ott úgy mint itt utósó perczig kétessé téve; Bécsben Homeopathie itt Loretta győzött! — 6) Asszony­sági díjra 9 ló jelentetett be, a díjnak (egy e­­züst kargyertyatartónak) nyertese : báró Perg­las tábornok’ Roller-ja mint első ló volt, a tét­­eszt ifj. gr. Batthyány István’Music-ja mint 2-ik ló kapu. 7) Báró Palochay Sádor’ Pompadour­­ja ifj. gr. Batthyány István’ Pergő­je,fut­­­ang. m.föld, nyert Pompadour. Végre az uradalmi jobbágyok’ lovai’számára is adattak versenyek; első nap csak két ló jelent meg a pályán, az első 4, a 2-dik 2 aranynyal jutalmaztatott a közös pénztárból. — E jutalom másnap 9 job­bágyi lovat vonzott a pályára, mellyek közöl az első 6, a 2-dik 4, a 3-dik 3 aranynyal ju­talmaztatott; ezen jutalmat több nemeskeblüek’ ama meggyőződése létesíté, hogy az adózókat anyagi jobblétük­ előmozdítására tettlegesen is kell serkenteni. Jövő évre már több rendbeli aláírások tétettek a polgár­i versenyre, mellyek azt az ideinél még érdekesbbé teendik, ugyanis az aláírók között olly nevek fénylenek, kik­re 76

Next