Honderü, 1846. január-június (4. évfolyam, 1/1-26. szám)

1846-02-17 / 7. szám

f — 135 — a Falu jegyzőjét, Kuthy annyira az életből vett, s olly sikerrel 4 füzetre növekedett Ha­zai rejtelmeit, Czakó’, Szigligeti’ hatásteljes drámáit, Petőfinek költői ihlettől átáradt ver­seit, mint részint újnemü s új jeleneteket ho­zom emlékezetbe, ha szépirodalmi lapjaink’ szerkesztőit említem és sokat elhallgatok. Ve­gyék ezen urak, s mindazok, kiknek ez évben jeles műveket köszönhetünk, itt méltánylásunk őszinte kifejezését, annak tanúságául, mikép hű hazafi érzelem , minden pártoskodást mel­lőzve, mindig örül az alkalomnak, azok iránti tiszteletét kifejezni, kik életüket egynek a leg­szebb pályák közöl szentelték s azon a nem­zet díszére haladnak. Nem tudok végre irodalmunk’ érdekében jobbat kívánni, kérni, midőn egy év­ lefolyta után szerencsém van e társaság’ nagy gyülél­é­sét megnyitni, mellynek elnökségével annyira s érdemem fölött megtiszteltetve érzem maga­mat , mint ha honom’ leányait s fiait benső honfi érzelemmel kérem, hogy e boldogító rész­vétben, ezután is méltóztassanak bennünket ré­szesíteni, s mint ha e társaságot előszeretetük­be s figyelmükbe ajánlom.“ E megnyitó beszéd s a titoknoki előadás után Garay János a 12 aranyból álló Mar­­czibányi jutalmat nyert költői beszélyét (Fran­­gepán Kristófné), az elnök báró Diamante czimü beszélyét *­ s Császár Ferencz Bánffy Miklós’ neje ez. balladát olvastak föl. Miután kihirdettettek az új jutalmak, miket jö­vő számunkban közlendőnk, s az ülés bere­­kesztetett. Az idéni pályanyertesek következők: a szépműtan-elméleti díjt nyerte Bangó Pé­ter Aradon; a víg eposi díjt Arany Já­nos Szalontán; a Marczibányi díjt Garay János. Pár nappal előbb, a költő­ születésnapjá­nak estvéjén (télutó’ 6.) a nemzeti színházban jön megülve emléke Kisfaludynak ; két vígjáték (A kérők s A gyilkos czimüek) néhány­­ dal, mind az ünnepedtől, — a dalok Them K. által zenére téve — s két magyar nyitány te­vék ez esti előadás’ részeit. A közönség nagy számmal látogatá ez esti ünnepet, melly jöve­delmének felével a Kisfaludy társaság’ alaptő­kéjét gazdagítá , miért köszönet a tisztelt igaz­gatóságnak. Ugyanez nap délben pedig, hasonlóan a Kisfaludy’ emlékére barátságos lakoma, egyesí­­te szép számú vendégkoszorut, többnyire a társaság’ tagjaiból füzöttet, a casino’ teremé­ben.­­) E becses munka, mihelyt a most folytatott be­­szély befejezve lesz , megkezdetik lapunkban. Szerk. Ekkép jön megülve idén, Pesten Kisfalu­dy Károly’ születésnapja, a költér’ és költészet’ barátai által, s ez ünnepekrőli tudósításunkat vé­gezve ismételt fölhívásával hölgyeink s uraink­nak a Kisfaludy társaság’ melegebb pártolására, átmegyünk szemlénk’ egyéb tárgyaira , s meg­említjük legelőször is, mikép­p A pesti elemi iskolákban f. hó 10 s Il­dik napjain tartott próbatételek igen örvende­tes sikernek. A tanítványok koruk s jelen idők kivánatainak megfelelőleg oktattatva, szép ta­núbizonyságát adák azon czélszerü kormány­zás és kezelésnek, melly alatt ezen nevelési intézet áll, s melly t. ez. Vojdisek József ta­nácsnok urban egy erélyes és buzgó igazgatói, valamint főtiszt. Sámuel Alajos prépost és es­peres urban a nevelésügy’ hő apostolát bírni szerencsés. Hálával említik a szülők Németh és Frey tanító urak’ neveit, mint kik a leg­­czélszerűbb tanmodorral fáradhatlan szorgal­mat s szelíd bánásmódot párosítnak. A nem­zetiség kellő tekintetbe vétetik ez iskolákban, s igy annyival elismerést érdemlőbb fontossá­guk , miután magyar nyelv és érzelem csepeg­tet,­vén a gyönge gyermekek’ keblébe, a serdülő idegenajku nemzedék is magyar pol­gárrá neveltetik bennük. Az idei próbatéteket a gyermekek’ részérőli több rendi hála nyilat­kozatok koszoruzák, ugyanis tiszt. Szántófy Antal, jelenleg józsef külvárosi plébános urnak, ki e tanodának majd 9 évig hittanítója volt, egy ezüst koszorú, zöld borostyánnal körözve, továbbá a szent szűz’ selyemhimzetű képe nyujtatott át a kis hölgysereg’ nevében. Ugyan ő neki a figyermekek’ osztálya egy ezüst ser­leget ada át hálaemlékül. Nincs szebb érze­­mény, mint a háláé, mit a fejlő lélek nyújt ka­mat gyanánt a szellemnek, melly művelésében fáradozik! — Nevelésről szólt előbbi czikkünk, ne­velési ügyet mozdít elő , s már mint illyen is figyelmet különösebben igénylő azon irodalmi vállalat, melly Kék könyvtár czím alatt a házi és iskolai oktatásra szolgáló kézi és se­gédkönyvek’ egész gyűjteményével czélozza szaporítni a czél - s okszerű nevelés’ úgyis igen gyér eszközeit. E kék könyvtár’ VI-dik szál­­lítványa van kezeinkben, mellynek czime: Okszerű vezér a német nyelv’ tanu­lásában, irta Brassai Samu, stb. A tu­dós szerző e munkájával teljes háláját érdemlé ki a neveléssel foglalkozók és a nevelésügy’ barátinak. Nyelvtant írni nem olly könnyű mes­terség. Nem elég a tanítandó nyelvnek belter­­mészetét, sajátosságát, hogy úgy fejezzem ki magamat, a nyelv­ benső egyéniségét ismerni, azt a tanítványnak anyanyelvén tol­mácsolni tudni s­őt igy ez idegen világba lsz-

Next