Honismeret, 1975 (3. évfolyam)
1-2. szám - SZABAD FÓRUM - Ötlet a honismeret "kapcsolására" (Pozder Miklós)
KAPOSVÁR SZÁZ ÉVE, 1873—1973 A Somogyi Honismereti Híradó különszáma. Szerk.: Király Lajos (Kaposvár, 1974. 115 old.) Tetemes késéssel, de az alkalomhoz illő tartalommal és formában jelent meg a Somogyi Honismereti Híradó különszáma, gyarapítva azon kiadványok választékát, amelyek városunk centenáriuma alkalmából láttak napvilágot. A kiadói szándéknak megfelelően, a tanulmányok ezúttal kifejezetten Kaposvár múltjához, jelenéhez kapcsolódnak. Sőt az egyik írásban felvillan az olvasó előtt az a város is, amely még csak a tervekben létezik. A sokszor lenézett amatőr helytörténeti kutatómunka csak akkor érheti el tudományos rangját, ha nem a nemzeti történetírás már kidolgozott sémáiba próbálja belepréselni a lokális történeti jelenségeket, folyamatokat. Ellenkezőleg akkor tölti be igazi feladatát, ha érzékenyen vázolja fel a helyi színeket, ha a kutatás során minél inkább kiviláglik, hogy a vizsgált területen mennyire hasonlóan vagy másként történtek a dolgok, mint az ország egyéb részein. Ha ezeknek a kívánalmaknak alapján ítéljük meg a kötet helytörténeti témájú tanulmányait, örömmel nyugtázhatjuk, hogy azok e mércének messzemenően megfelelnek. Kanyar József írása azt a nagyívű fejlődést vázolja fel, melynek során egy országosan nem éppen jelentős mezővárosból felsőfokú központ, szocialista város lett. A gazdag forrásanyagra támaszkodó, árnyalt történeti elemzés során megjelenik előttünk az iparosodó város, bepillantunk a századforduló és az azt követő évek szellemi világába, majd a polgári demokratikus forradalom, valamint a Tanácsköztársaság fontosabb eseményeibe. Hiteles képet kapunk arról a gazdasági hanyatlásról, mely a Horthy-rendszer idején városunk életét jellemzete. A tanulmány Kaposvár felszabadulásának, illetve az új élet megindulásának ismertetésével zárul. A Kaposvári Munkástanács működését vizsgálja írásában Suri Károly. Bemutatja, miként alakult meg 1918 januárjában a Tanácsköztársaság ideiglenes, majd végleges munkástanácsa. Ismerteti ez utóbbi szerteágazó feladatait, jelentősebb tagjait, végül pedig tragikus bukását. Andrássy Antal azt a gazdasági harcot tárja fel, melyet az MKP folytatott 1945—1948 között a város újjáépítéséért. Ábrázolja a hősi erőfeszítést, melynek során sikerült helyreállítani a hadműveletek során elpusztult létesítményeket, ismerteti az MKP első megyei értekezletének fontosabb gazdasági döntéseit. Felidézi a kommunisták által kidolgozott és a Balololdali Blokk részéről jóváhagyott megyei, városi munkatervet hangsúlyozva, hogy mint ilyen országos viszonylatban is első volt. Végezetül szót ejt az MKP III. megyei értekezletéről és az első államosítások körülményeiről. Kelemen Elemér a Kaposvári Népiskola 1869—1871 közötti történetét dolgozza fel. Tanulmányának az a tanulsága, hogy a ,,községesített" népiskola, a liberális népiskola szimbóluma, amelynek belső világa a demokratikus pedagógiai gondolat bölcsője volt. Bóra Ferenc a századforduló helyi irodalmi szalonjaiba vezeti az olvasót, s találó portrékat fest négy helyi költőről. Bemutatja Kisfaludy Atalát, az almanach-líra képviselőjét, a preszimbolista Szalay Frizsinát, a negyvennyolcas hagyományokat őrző Hollósi Istvánt és a sajátos világú Haraszty Lajost. Szijártó István a kaposvári képzőművészet helyzetét vizsgálja írásában a századfordulótól a II. világháborúig. Dolgozatának végső következtetése az, hogy Kaposvár képzőművészete nem hordozta magán a rossz értelemben vett provincializmus bélyegét. Király Lajos tanulmánya városunk utcaneveivel foglalkozik. Ízelítőt nyújt az utcák elnevezésének történetéből, majd pedig gyakorlati tanácsokat ad, miként lehet hasznosítani a névadási gyakorlatból leszűrhető tapasztalatokat. Répás Lajos az Arany Oroszlán gyógyszertár történetéhez szolgáltat újabb adatokat, megemlékezve Rippl-Rónai József gyógyszerészi pályakezdéséről is. Rumszauer János korunk izgató kérdésével, a környezetvédelemmel foglalkozik. Megállapítja, hogy városunk természeti adottságai sok tekintetben kedvezőtlenek, és felvillantja azokat a lehetőségeket, amelyekkel segíteni lehetne a hátrányos körülményeken. Lévai József a kipusztulóban lévő, de Kaposváron még viszonylag nagy számban található tiszafák védelmére hívja fel a figyelmet. Ormossy Viktor írása városunk fejlesztésének feladatait taglalja, hangsúlyozva a távlati terv elkészítésének szükségességét. Összegzésképp azt mondhatjuk, hogy a Kaposvár elmúlt száz esztendejével foglalkozó kötet, amelyet Király Lajos szerkesztett, magas színvonalon tesz eleget feladatának, az eltelt száz esztendő fontosabb eseményeit tudományos igénynyel és tömören, ugyanakkor népszerű formában tálalja a város iránt érdeklődő diákoknak. Bohony Nándor