Honismeret, 1978 (6. évfolyam)
KRÓNIKA - Sever Béla: A muravidéki helyismereti gyűjtemények és a magyar nemzetiségi könyvtárak a Szlovén Szocialista Köztársaságban
lósult meg, amikor a járási népi bizottság megalapította a Muravidéki Tudományos Könyvtárat. Az alapító okirat hangoztatja: a könyvtár a tájegység egész területén teremtsen lehetőséget és nyújtson segítséget a tudományos kutatáshoz. A Muravidéken nem voltak kolostori könyvtárak, a grófi könyvtárak pedig csak idegen nyelvű irodalmat gyűjtöttek. 1945-ig csupán szerény könyvállománnyal rendelkező társulati könyvtárak működtek. 1941-ben a megszállók a szlovén könyvek többségét megsemmisítették, dr. Pável Ágoston közbelépésére csak a Murántúli Múzeumi Társulat gyűjteménye menekült meg. A tájegységi tudományos könyvtár kezdettől fogva különleges figyelmet fordított a Mura vidékhez fűződő irodalom gyűjtésére és megőrzésére. A Murántúlon a húszas évekig keletkezett régi irodalmi művek értéke csak regionális. A tájegység irodalmát legtöbbször az egyházi felhasználás és a nemzetébresztő gondolat szempontjai szerint hozták létre. Ebből a korszakból eddig a Muravidék lakosságának szánt és a helyi szerzők műveit gyűjtötték össze. A helyismereti könyvek között fontos helyet foglalnak el a ritkaságok, ezek között szlovén műveket is találunk, így különleges helyet foglalnak el a gyűjteményben a Grünbaum első muraszombati nyomdájából származó kiadványok, naptáraik, imakönyvek, valamint a Magyarországon kiadott szlovén sajtó. A könyvtár elsősorban könyvanyagot gyűjt, a kisnyomtatványok közül prospektusokat, újabban plakátokat, röplapokat és zeneműveket, de nem gyűjt hanglemezeket, sem magnószalagot. A ciklosztil (stencil), sapirográf és xerox sokszorosítású iskolai és társadalmi híradókat is a könyvtárban őrzik. A könyvtár alapítója a munkaköröket úgy osztotta fel, hogy a Tájmúzeum gyűjti a Mura vidéki grófi családokra vonatkozó okiratokat, az 1919—1945 közötti időszakra vonatkozó plakátokat és röplapokat, a régebbi képes levelezőlapokat és a szakosztályai számára szükséges irattári anyagot. A ritkaságok kivételével a helyismereti gyűjteményt nem emelték ki a könyvtár állományának egészéből. A pomuriánáról külön betűrendes és tárgyszó-katalógus készült, s ez lehetővé teszi, hogy a használó gyorsabban hozzájusson a helyi irodalomhoz. A katalógus beosztása a következő: hírlapok és folyóiratok, naptárak, oktatásügy, művészet, irodalomtörténet és történelem. Itt külön tüntették fel a Muravidék területén megjelent műveket, a Muravidéken született szerzőket (tekintet nélkül működési helyükre) és a pomuriána primér állományát. Ma a helyismereti gyűjtemény az időszaki sajtóval együtt több mint 500 címet ölel fel (ebbe a 270 ritkaságot is beszámítottuk). A cikkeket csak részben dolgozza fel az 1846—1945 időszakra Kokolj: A Murántúl és a murántúliak a szlovén időszaki sajtóban c. bibliográfiai áttekintése; a Stefan Küzmic-antológiában Niki Brumen közölt idevágó bibliográfiát, s ugyanez a szerzőnő a Muravidéknek szóló 1875—1965 közötti hírlapokat és folyóiratokat is feldolgozta, felölelve a Muravidék mai területén megjelent egész időszaki sajtót és a murántúli tájnyelven másutt nyomtatott anyagot (kéziratban), különös tekintettel az 1941—1945 közötti időszakban megjelent periodikáikra, illetve pretemuriánára (a Murántúlra) vonatkozó anyagra. A Tudományos és Tájegységi Könyvtár a Mura vidéki anyagot nyelvre való tekintet nélkül gyűjti, s így a szlovéniai magyar nemzetiség egész könyvtermését is felöleli. Mint ez az anyag általában, a magyar nemzetiség irodalma is numerus currensben található. A törvény értelmében megküldött egy kötelespéldányon felül a könyvtár saját eszközeiből beszerzi a pomuriána teljes nyomdatermésének egy-egy másodpéldányát, a nevezetesebb műveket pedig több példányban is. Megnyitáskor a könyvtár legértékesebb állományából kiállítást rendezett, ötödik évfordulója alkalmából pedig helyismereti anyagából nyílt gazdag kiállítás. Amikor 1962-ben Velika Polanában megrendezték a haladó sajtó kiállítását, a Tudományos Könyvtár is bemutatta ritkaságait és néhány kéziratot a saját termeiben. Az 1963. évi kiállításon a Muravidék számára 1899—1963 között kiadott naptárakat mutattak be (összesen 126 különböző naptárat). Ettől kezdődően évenként ismétlődtek a kiállítások. 3. Az 1971. március 31-i népszámlálás adatai szerint Szlovéniában 10 498 magyar és 3072 olasz nemzetiségű lakos él. A Mura bal partján húzódó keskeny határmenti területen 9082 a magyar nemzetiségű lakos, éspedig: Lendava (Alsólendva) járásban 7342, Murska Sobota (Muraszombat) járásban 1740. A magyar nemzetiségű lakosság túlnyomó része (3719 fő, vagyis 56,5%) földműves, 1288 ipari, 115 kereskedelmi dolgozó, 161 szolgáltató ágazatban, 32 a védelmi szervezetekben, 143 a közigazgatásban, 23 vezető beosztásban dolgozik, a szakemberek és művészek száma 216.