Honismeret, 1979 (7. évfolyam)
ÉVFORDULÓINK - Leblancné Kelemen Mária: Emléktábla helyett... Száz éve született Balogh Károly 5-6_70
70 Emléktábla helyett. Száz éve született Balogh Károly irodalomtörténész és műfordító Madách Imréről írt monográfiája, , melyet édesapja (Madách testvérének, Máriának fia) emlékiratainak és saját irodalomtörténeti ismereteinek felhasználásával írt, s amelyben a klasszika-filológus pontossága, a műfordító érzékenysége, beleérző képessége összefonódik a családi hagyományok és ismeretek kritikai felhasználásával, olyan mű, amely kiemelkedik a hasonló jellegű kötetek közül, s a Madách kutatások során keletkezett életrajzi kötetek között az egyik legreálisabb. Az utóbbi két évtized Madách kutatása sok vonatkozásban módosította az általa megrajzolt Madách portrét, más esetekben pedig éppen az ő értesüléseit igazolták az azóta előkerült dokumentumok. Például a sztregovai kastély parkjában lévő kis kerti lakról írta Balogh Károly: „... volt a kis kerti laknak a köztudat előtt titokban maradt rendeltetése is. Mikor — az ötvenes évek vége felé — leszedték ... korhadt zsúpfedelét, a szabadságharc után elrejtett lőfegyverek nagy halmazát találták ott." Lábjegyzetben olvasható a Magyar Szemle 1899. 30. számának megállapítása, hogy „Madáchot szabadcsapatok toborzásával is vádolták."3 Dr. Szabó Béla kutatásai szerint igaza volt a Magyar Szemle című lapnak, illetve Balogh Károlynak, s valóban volt kapcsolat Madách Imre és a nógrádi gerillák között. Mikor ugyanis 1849. szeptember 29-én, másfél hónappal a világosi fegyverletétel után a megyei gerilla őrsereget Salgótarjánban feloszlatták, itt rakták le fegyvereiket. Vezetőik parancsára azonban mintegy 1300 db fegyvert kocsira tettek és a megye különböző helyein elrejtették. Ekkor vitt három katona lovaskocsin mintegy 133 db fegyvert a Madách sztregovai birtokán lévő kerti lakba, amely azonban összeroskadt, „feltárta a fegyverek titkát és így jutott annak nyomára a császári csendőrség 1850-ben". Balogh Károly 1879. április 23-án született Budapesten. Apja, id. Balogh Károly egy éves korában árván maradt, Sztregován nagyanyja, id. Madách Imréné felügyelete alatt nevelkedett Madách Imre fiával, Aladárral együtt. Felnőtt korában ő — bár bíró volt — és fia tartották ébren a családon belül a drámaíró Madách iránti tiszteletet. Édesanyja Bérczy Margit, Bérczy Károly költő, műfordító leánya, öt gyermekük közül Károly kamatoztatta azokat az irodalmi ismereteket, melyeket a családban és a rokonságban elsajátított. A jogot Pesten tanulta. Az államtudományi doktorátus megszerzése után 1903-ban Nógrád vármegye szolgálatába lépett. Szécsényben, Salgótarjánban, Balassagyarmaton volt szolgabíró 1907 augusztusáig. Ezután Fiumébe a Magyar Királyi Tengerészeti Hatósághoz, majd a Fiumei Magyar Királyi Kormányzósághoz került. Közben 1907. december 28-án megnősült. Felesége, a rádi születésű Csernyus Alice, az 1849-es mártír Csernyus Emánuel unokája volt. Az egyedi családtörténetben megláthatjuk a tipikusat is: a felvidéki nemesi családok életét, világnézetét a rokoni szálak és egyéb összefonódások jelentősen meghatározták. A Madáchok Zrínyi-kapcsolattal büszkélkedhettek,a Bérczyék keresztkomaságban voltak Mikszáthtal, Sztregován Madách Aladárnál megfordultak a Palágyiak, Komjáthy Jenő stb. Balogh Károly feleségét is magával vitte Fiuméba, s a család ott élt 1920-ig. Miután végigszolgálta az első világháborút, 1920-ban a Pester Lloyd munkatársa lett, 1926-tól a pécsi Egyetemi Könyvtár segédőre, majd Pesten, a Belügyminisztériumban a fordító osztály vezetője, s mint miniszteri tanácsos ment nyugdíjba 1943-ban. A balassagyarmati kórházban halt meg 1944. április 24-én. Tagja volt a Kisfaludy Társa- 1 Balogh Károly: Madách az ember és a költő. Bp. 1934. 2 Id. Balogh Károly emlékiratai ma a Petőfi Irodalmi Múzeumban találhatók. 3 Balogh K.: i. m. 124. old. 4 Salgótarján története. Salgótarján, 1972. 86—87. old. — Nógrád megyei Múzeumi Közlemények 1973/19. 102. old. — Szabó Béla tanulmánya: Madách Imre közéleti tevékenysége Nógrád megyében. 1849-ben Haynau vagyona elkobzása mellett felakasztatta Csernyus Emánuelt, a forradalmi kormány pénzügyi tanácsosát, mivel „megtalálták nála Kossuth leveleit, melyek a bankóprésre vonatkoztak". (V. ö. Balogh K. i. m. 146 old.) E házasság révén a Csernyusok másodszor kerültek családi kapcsolatba a Madáchokkal, ugyanis a drámaíró fivére, Madách Károly, Nógrád vármegye alispánja Csernyus Emmát, a mártír leányát vette feleségül 1854-ben. 6 Balogh K., i. m. 16. old.