Honismeret, 1979 (7. évfolyam)

HONISMERETI OLVASÓKÖNYV - Kovássy Zoltán dr.: A koltói "Petőfi somfa" eredete

példákban (1879) — Gazdasági munkások törvénykönyve. A munkaadók és a mező­gazdasági munkások közötti jogviszony szabályozásáról szóló legújabb törvény ma­gyarázata (1898, ez német, román, szerb, szlovák nyelven is megjelent). Végül pedig az Ügyes bajos ember könyve. Útbaigazítás minden bajban, a mindennapi életben elő­forduló összes törvények és rendeletek nyomán (1891 és 1902-ben két kiadásban jelent meg.) Ez utóbbi munkájának előszavában így írt könyvének céljáról: „Sok fáradságtól, költségtől és bajtól megmenekülhet, aki követi útbaigazításomat. Vegyék hasznát azok, akiknek szántam. Fogadják szívesen ezt a könyvet az én falusi atyámfiai és használják egészséggel." Talán még csak annyit, hogy a honismereti és jogi ismereteket népszerű­sítő írásain kívül más műfajokban is tevékenykedett. Ezek közül csak egyet említek, A jobbágyság története Magyarországon címűt. Bármilyen magas beosztásban volt, vagy társadalmi körben fordult is meg, józan életű és szerény maradt, és sohasem feledkezett meg szeretett falusi atyafiairól. Gyak­ran vissza-visszatért szüleihez, szülőfalujába új erőt meríteni. Nyugdíjba vonulása után visszaköltözött ifjúsága első sikereinek színhelyére, Nagyváradra. Itt tovább írt, dolgozott és jóléti, társadalmi funkciókat töltött be halá­láig, 1921. november 26-ig. Végakarata szerint — a korábban Budapesten meghalt, s Nagykerekibe szállított — felesége sírja mellé temették el. Szűkebb pátriájában nem feledtük el. 1973-ban lepleztük le a Megyei Honismereti Tanácskozás és a Nagykereki Községi Tanács emléktábláját. A megyei természetbará­tok pedig minden évben életéről és munkásságáról szóló előadással és koszorúzással emlékeznek meg halálának évfordulójáról. A megemlékezés és a koszorúzás után a Bocskai várkastélyban levő állandó kiállításon a vidék történetével és jelenkori fejlő­désével ismerkednek meg az ünnepség résztvevői. Az emléktúrák egyre népszerűbbek. 1977-ben is különvonattal 412 fő részvételével rendeztük meg az V. K. Nagy Sándor túrát. Haranghy György A koltói „Petőfi somfa" eredete Két kiemelkedő történelmi alak — II. Rákóczi Ferenc és Petőfi Sándor — és két korszak emlékét őrzi napjainkban is a koltói somfa. Többnyire Petőfi som­fája­ként ismerik, pedig gyökerei a kuruckorba nyúlnak vissza, így tartja ezt az apáról fiúra szálló hagyomány. Koltói látogatásaim emlékeként lakásom díszeként őrzöm a somfa bekeretezett le­veleit, míg egy másik ágat az isaszegi falumúzeum gyűjteményének adomá­nyoztam. Gyermekkorom óta izgatta fantáziá­dat, hogy a hagyománynak van-e valós alapja, s ha igen, annak mi a bizonyíté­ka? A hagyomány pedig igaznak bizo­nyult s azt a legilletékesebbek: II. Rá­kóczi Ferenc emlékirata, ifj. Teleki Mi­hály naplója és Teleki Sándor ezredes emlékei erősítik meg. A történet színhelye Kővár vidéke, ahol a Nagybányától 10 kilométerre dél­re fekvő Koltótól további 6 km-re dél­keletre fekszik a Lápos folyócska mel­letti Kovás falu, és ismét további 7—8 km-rel délebbre áll az egykori Partium és Erdély határát védő Kővár vára. Ezen a vidéken (amely a Teleki család birto­ka volt) játszódik le a múltba visszanyú­ló történet, amelynek két emléke maradt fenn. Csizmadia Bozga Kováss Gergely

Next