Honismeret, 1980 (8. évfolyam)

KRÓNIKA - Vörösmarty Géza: Bornemissza Péter, a XVI. század humanista írója

Csehország királyának leánya: Mikes Kelemen, háromszéki székely nemes. A nemesi konviktus kisdiákja.) Tehát a színdarab egyetlen női szerepét a 12 éves (1690-ben szü­letett Mikes Kelemen játszotta. Felvetődik a kérdés, hogy miért éppen ő, aki csak ez évben került a kollégiumba, ahol annyi más főnemes és felsőbb osztályos ifjú jobban igényt tarthatott erre a szerepre. A válasz csak az lehet, hogy Mikes fiatal kora elle­nére a legalkalmasabb volt a dagályos latin nyelvű szöveg megtanulására és élethű előadására. Éles eszű, jó felfogású, megnyerő egyéniségű, lányos arcvonású gyermek volt Egyébként ez a műsorfüzet fontos dokumentuma annak is, hogy ez az intézet szeretettel ölelte keblére a legkülönbözőbb társadalmi osztályokhoz és nemzetiségek­hez tartozó tanulni vágyó ifjakat. A cseh király szerepét a főnemes báró Haller Gábor, Mátyás szerepét Joannes Gassner szebeni szász ifjú, Henrik herceg szerepét Weiss József, eperjesi nemes ifjú, Vitéz János szerepét Malecsek Márton szlovák nemes ifjú játszotta. A követek és tanácsurak hosszú sorában ilyen neveket találunk: Thomas Puskás, Nobilis Siculus Gyergyoviensis, Josephus Geréb, Praenobilis Siculus ex, Tribus Sedibus, Nicolaus Karl, Nobilis Siculus Csikiensis, Paulus Rácz, Nobilis valac­hus, Joannes Rácz, Nobilis valachus, Ladislaus Gerőfi, Praenobilis Transylvanus, Michael Horváth, Civis Claudiopolitanus és így tovább, magyar és román nemesek, kolozsvári polgárok. Puskás Lajos nyugdíjas tanár lakásába három ifjú robog be, az iskolából jönnek, ebédelni. A ház megtelik hangos jókedvvel. Mindhárom unoka, termé­szetesen, a 3. számú, Magyar Tannyelvű Matematika—Fizika Líceum diákja. Le­het-e egy tanár számára ennél szebb folytatása a pályának? Beke György Széchy Mária és Eperjes Széchy Máriát, (kinek három férje volt: Bethlen István zászlósúr, Kun István és végül Wesselényi Ferenc, a nádor) szoros szálak fűzték Eperjes városához, így még az első házassága előtt (1627) a kelengyéjéhez úgyszólván minden csekélységet Eper­jesről szereztek be, sőt még a szabót is innen hozatták. Miután első férje, Bethlen István Ecsed várában elhunyt (1632), érckoporsóját Eperjesen készítették, és innen szállították Ecsedre. Weber János (1612—1684) Eperjes város bírája, ki egyszemélyben író, politikus, gyógyszerész („Felsőmagyarország gyógyszerésze" címet viselte) és keresett orvos, Wes­selényi Ferenc (1605—1667) nádornak és nejének tanácsadója, Széchy Máriának pedig orvosa is volt, és gyakran küldött neki Eperjesről gyógyszereket. Széchy Mária (aki csak anyanyelvén, magyarul beszélt tökéletesen) jól ismerte a különböző betegségek tüneteit, mintha maga is tanulta volna az orvostudományt. A gyógyszerekre főként azért volt szüksége, hogy a Murányban lakó udvari embereit, valamint betegeskedő férjét sikeresen gyógyíthassa. Orvosi-gyógyszerészeti tudását nyilván az eperjesi We­ber Jánosnak köszönhette. Az eperjesi levéltárban Széchy Máriának több (1653, 1655 és 1699-ben írt) magyar nyelvű levelét találjuk, amelyeket az említett Weber János­hoz írt, s melyekben betegeskedése miatt panaszkodik és gyógyszereket kér tőle. Mikor mostohafia, Wesselényi Ádám nősülés előtt állott, 1654-ben télvíz idején Eperjesre, az akkori Felső-Magyarország fontos kereskedelmi piacára utazott, hogy az esküvő előtti szükséges dolgokat beszerezze. Azt is tudjuk, hogy a vásárlásra Czim­mermann Ádám boltjában került sor (3639,5 forint és 74 pénz erejéig), kinek balko­nos háza és üzlete a Carafa áldozatainak emlékére 1908-ban felállított emlékművel szemben volt. Jól látható ez a ház Ignácz Rózsának Névben él csak című történelmi regényében, az eperjesi kollégiumot ábrázoló képen, balra a kollégium épületétől. Czimmermann Ádám ismert felvidéki posztókereskedő volt, kinél Széchy Márián kí­vül­­. Rákóczi György neje, Lorántffy Zsuzsanna is vásárolt. Tudjuk ezt Lorántffy­ ­ Széchy Mária (1610—1679), a ..Murányi Vénusz", alakja, kalandos élete, irodalmunk legjobbjait is megihlette. Gyöngyösi István: Marssal társalkodó Murányi Vénusz (elbeszélő költemény, Kassa, 1664); Kisfaludy Károly: Széchy Mária vagy Murány vár ostroma (dráma, 1817); Arany János: Murány ostroma (elbeszélő költemény, 1847); Petőfi Sándor: Széchy Margit (elbeszélő költemény, 1847); Tompa Mihály: Széchy Margit (regény, 1847); Móricz Zsigmond: A murányi kaland (színjáték, 1931). (Szerk.)

Next