Honismeret, 1980 (8. évfolyam)

KRÓNIKA - Roznai István: A 200 éves Komárom megyei szénbányászat jubileumi ünnepsége Vértessomlyón

Közben kiépült az országos vasúthálózat, fejlődik az ipar, fogynak az erdők, mind több jó minőségű barnaszénre van szükség. És itt következik a vértessomlói bánya történetének az a mozzanata, amellyel egyszer és mindenkorra beíródott a magyar bányászat történetébe. Az 1891-ben alakult Magyar Általános Kőszénbánya putnoki bányaüzemének akkori igazgatója, Hönsch Ede elsőként ad hangot annak a véleményének, hogy itt is keresni kell az oligocén alatti eocén széntelepet. A fúrási programot Brodmann Miksa dolgozta ki. Az egymás után eredménytelennek mutat­kozó fúrásokat követően az ötödik fúrást Brodmann Vértessomlótól ÉK-i irányban, a falutól 2,5 km-re jelölte ki Síkvölgypusztán. Ez a fúrás 1895 karácsonyára a 44—75 méter között olyan nummulinás réteget harántolt, melyben Esztergom vidékén is meglévő édesvízi eocént és benne szénelőfordulást találtak. A további kutatást azon­ban a pénzhiány meghiúsítani látszott. A MÁK vezérigazgatója Herz Zsigmond mégis egyetértett a fúrás tovább mélyítésével, s ennek eredménye, hogy 1896. március 11-én 118,3 mélységen 5,8 méter vastag eocén széntelepet harántoltak. Ezzel a fúrással fe­dezték fel a tatabányai szénmedencét, s alapozták meg hosszú időre a magas szín­vonalú tatabányai szénbányászatot. 1896. december 25-én kigördült az első csille szén a tatabányai l-es lejtős aknából. * Az ünnepi beszéd után a zenekar eljátszotta a bányász himnuszt, miközben dr. Tamássy István leleplezte a bronzból készült emléktáblát, amelyen a következő szöveg olvasható: Vértessomló (Sömle, Zsemlye) határában a tatai Esterházy uradalom 1780-tól folytatott mélyműveléses bányászatot. A bányaüzem 1893-ban szűnt meg. E ház­ban székelt 1870 után a bányatiszt. A Komárom megyei szénbányászat megindulásá­nak alkalmából megemlékezünk az elődökről, a bányászat halottairól. Magyar Szénbányászati Tröszt Tatabányai Szénbányák Oroszlányi Szénbányák 1980. július 5. Az emléktábla leleplezése után Varga Albert megnyitotta a 200 éves Komárom megyei szénbányászatot bemutató kamarakiállítást, amelyet a Komárom megyei Mun­kásmozgalmi és Ipartörténeti Múzeum rendezett az Oroszlányi és Tatabányai Szén­bányák közreműködésével. im CiviléMag 260 im 3 kontárom *Jí»tiáiií.3i »lísMaíjSii- ^rsKtím! K»S. líiiSI j. Az ünnepi alkalomra kibocsátott emlék­lap és levelezőlap

Next