Honismeret, 1981 (9. évfolyam)
ÉVFORDULÓINK - Hegedüs Sándor: Mező Imre
színű freskóját. Munkái ezért vonzanak, nevelnek, szemléletet alakítanak, politikai és tudományos cselekvésre ösztönöznek, népet művelnek. Kiss Lajosnak nincsenek elméletei, nem futott az elképzelt táltosok és sámánok után, de mindig előrehaladt a munka, a szegénység kutatásának mezsgyéjén. Nem a fantasztikumok tudósa volt, nem olyan tudós — és itt inkább Swift J. Gulliverjéből idézek aki a napsugarakat akarta kivonni az uborkából, aki jeget próbált elhamvasztani puskaporkészítés céljából, nem akarta felfedezni a disznókkal szántás módszerét, nem kívánta a több szótagú szavakat egy szótagúakra redukálni, hanem csak arra törekedett, hogy megláttassa velünk a száraz kenyéren dolgozók mindennapi életét. A munka etnográfusa, az olyan munkáé, amelytől a kéz kérgesedik s a forradalmi indulatok gerjednek. Szabolcs földje és népe legyen büszke arra, hogy Kiss Lajos élete jó részét itt töltötte, tudományos tevékenységével Szabolcs népi műveltségét is feltárta. Munkáit az idő mindinkább az értékek patinájával vonja be, szelleme pedig azt a tudósi szerénységet és kutatói alázatot sugározza, amely nélkül a tudós csak torzója még gulliveri kollégáinak is. Gunda Béla Mező Imre Negyedszázaddal ezelőtt szenvedett mártírhalált Mező Imre, a magyar kommunista mozgalom kiemelkedő harcosa. 1905. december 13-án született, szegény szülők sarjaként egy rendkívül elmaradott Szabolcs megyei faluban, Ramocsaházán. Az első világháború kitörésekor idősebb fivérét katonának vitték, ezért neki is - aki ekkor mindössze 9 éves volt - dolgoznia kellett, hogy a népes család fennmaradhasson. Fuvarozott szikvizet saját, rozzant gebéjével, dolgozott cselédként a szomszédos uradalomban, majd Kisvárdára ment, ahol elsajátította a szabómesterséget. Mint kisinas ismerkedett meg az írás-olvasás „tudományával". Amikor 1924-ben felszabadult, az ország súlyos gazdasági nehézségekkel küzdött, sokan maradtak állás nélkül. Ennélfogva csak alkalmi munkákkal tudta magát eltartani. Végül úgy döntött, külföldre megy és ott próbál szerencsét. 1927-ben — 22 éves korában — Belgium nagy kikötővárosában, Antwerpenben telepedett le. Sok emigráns élt ebben a városban is és közöttük hatásos szervezőmunkát végzett a Belga Kommunista Párt. Mező Imre hamarosan kapcsolatba került a párt magyar csoportjával, mely őt kommunistává nevelte. 1931-ben a tehetséges és lelkes fiatalember már az antwerpeni magyar kommunista szekció vezetője lett. A fáradhatatlan Mező Imre tevékenysége igen sokoldalú volt: szervezett, nevelt, agitált, propagandamunkát végzett, olyan országban, ahol a külföldiek számára mindez tiltott volt. 1936 nyarán kitört a spanyol polgárháború. Francoék, élvezve a német és olasz fasiszták katonai támogatását, a köztársaság megdöntésére törekedtek. A világ haladó pártjai, politikusai, egyszerű munkások, értelmiségiek, parasztok megmozdultak a spanyol nép támogatására, így került Mező Imre is Ibériába, ahol végigküzdötte a polgárháborút. Két ízben sebesült meg: 1936 novemberében Madridnál, mindjárt az első bevetéskor, majd 1937 elején a Jarama folyónál lezajlott elkeseredett harcok során. Felépülése után, főhadnagyi rangfokozattal (egy rövid tiszti tanfolyam elvégzését követően) ismét a frontra került Ott volt az extramadurai és az ebrói ütközeteknél, Szalvay Mihály nemzetközi egységében. Bátor magatartásáért, elvi szilárdsága miatt az egység pártvezetőségébe is beválasztották. 20