Honismeret, 1982 (10. évfolyam)

4. szám - TERMÉS - Jókai Mór nyomában a Felvidéken (Dr. Szénássy Zoltán)

beszélt örökké Papa. Komáromot ismertem, de Pozsonyt nem, s ezáltal még bűbájosabb, még kívána­tosabb lett. Valami olyan csodavárosnak képzeltem, ahol minden más, minden színesebb, minden érde­kesebb, mint másutt, mert minden utcáját, házát, emberét, típusát Papa fantáziáján át ismertem meg ... Az ódon országház, a vár a tornyaival, a sok régi család, a léha Kárpáthy Abellinek, a tubák­­színű kabátos presburgi Burgerek. Még a Mire megvénülünk-nek is maradt valami. A pékek oly remek megírása. Nagyon jól emlékszem, hogy milyen boldog visszaemlékezéssel mesélte Papa, hogy miként lopódzott be a leghíresebb pék a vele egy osztályba járó fiának segítségével, reggel három órakor a sütőpincébe, hogy végignézze a munkát. Még tudta is azokat a félig tréfás nótákat, verseket, amiket taktusra énekeltek a vidám péklegények munka közben.” Bár Pozsonyt nem vette úgy körül regényeivel, mint szülővárosát, Komáromot, de több művének lapjairól mégis a régi Pozsony néz az olvasóra,­­ ahogy azt Szalatnai Rezső is megállapítja. A pozsonyi élmények gazdagon kamatoztak. Dezső, akiben kétségkívül Jókaira ismerhetünk, így mondja el po­zsonyi benyomásait: „A távolból látszik a hegytetőn valami négyoszlopos fehér épület - az tűnik fel a közeledő szemében legelőbb. Milyen óriási vesztőhely! Mondom én nagyanyámnak. Az nem vesztőhely fiam - felelt ő -, hanem a pozsonyi vár romja.” Világos, hogy Dezső személyén keresztül a cseregye­rekként Pozsonyba kerülő Jókai mondta el véleményét, benyomásait a koronázóvárosról. A korabeli sajtó élénk figyelemmel kísérte Jókai Mór tanulmányútját. A Pozsonyvidéki Lapok (PvL) 1879. augusztus 7-i száma arról tudósít, hogy Jókai megérkezett felvidéki utazásának első állomására, Pozsonyba. A Hon úgy tudja, hogy: „Jókai Pozsony vidékét készül beutazni, tárgyat keresve megírandó regényeihez.” Az első felvidéki tanulmányút kilenc napig tartott. A PvL augusztus 16-i száma írja: „Jókai Mór felvidéki utazását befejezve, tegnap szívélyes búcsút vett ismerőseitől, s este 5 órakor a gyorsvonattal elutazott.” A PvL augusztus 27-i száma már utal az új regény címére is: „Jókai Mór ismét egy nagy magyar tárgyú regényen dolgozik. Címe lesz: Akik kétszer halnak meg. A regény meséje az utóbbi időkből van merítve, színtere a felső vármegyék, továbbá Pozsony és Szeged városa.” Az idézett pozsonyi lap augusztus 11-i száma írja: „Jókai Mór vasárnap 7 órakor indult személy­vonattal Pozsonyból, és Trencsén felé utazott, hogy .. . utazását a Vág völgyében folytassa . . . Déli 1 óra körül érkezett a vonat Trencsénbe, hol a város és megye értelmisége nevében Plachy Lajos köz­jegyző üdvözölte hazánk nagy költőjét.” Jókai trencséni tartózkodását felhasználta a híres fürdőhely, Trencsénteplic megtekintésére is. Ezzel kapcsolatban a PvL írja augusztus 12-én: „Ebéd végeztével a társaság legnagyobb része 8 kocsival a teplici fürdőbe rándult s midőn Csák Máté büszke vára alatt elhaladva megnyílt előttünk a Vágnak gyönyörű völgye, ekkor felséges látványnak voltunk szem­lélői .. .” Ezután Illáva következett, ahol a város szállodája előtt üdvözölték az írót. Innen északnak indult és megekintette a kaszapodhragyi várromot, amelyben 1708-ban I. Lipót ellen összeesküvést

Next