Honismeret, 1982 (10. évfolyam)
4. szám - TERMÉS - Jókai Mór nyomában a Felvidéken (Dr. Szénássy Zoltán)
beszélt örökké Papa. Komáromot ismertem, de Pozsonyt nem, s ezáltal még bűbájosabb, még kívánatosabb lett. Valami olyan csodavárosnak képzeltem, ahol minden más, minden színesebb, minden érdekesebb, mint másutt, mert minden utcáját, házát, emberét, típusát Papa fantáziáján át ismertem meg ... Az ódon országház, a vár a tornyaival, a sok régi család, a léha Kárpáthy Abellinek, a tubákszínű kabátos presburgi Burgerek. Még a Mire megvénülünk-nek is maradt valami. A pékek oly remek megírása. Nagyon jól emlékszem, hogy milyen boldog visszaemlékezéssel mesélte Papa, hogy miként lopódzott be a leghíresebb pék a vele egy osztályba járó fiának segítségével, reggel három órakor a sütőpincébe, hogy végignézze a munkát. Még tudta is azokat a félig tréfás nótákat, verseket, amiket taktusra énekeltek a vidám péklegények munka közben.” Bár Pozsonyt nem vette úgy körül regényeivel, mint szülővárosát, Komáromot, de több művének lapjairól mégis a régi Pozsony néz az olvasóra, ahogy azt Szalatnai Rezső is megállapítja. A pozsonyi élmények gazdagon kamatoztak. Dezső, akiben kétségkívül Jókaira ismerhetünk, így mondja el pozsonyi benyomásait: „A távolból látszik a hegytetőn valami négyoszlopos fehér épület - az tűnik fel a közeledő szemében legelőbb. Milyen óriási vesztőhely! Mondom én nagyanyámnak. Az nem vesztőhely fiam - felelt ő -, hanem a pozsonyi vár romja.” Világos, hogy Dezső személyén keresztül a cseregyerekként Pozsonyba kerülő Jókai mondta el véleményét, benyomásait a koronázóvárosról. A korabeli sajtó élénk figyelemmel kísérte Jókai Mór tanulmányútját. A Pozsonyvidéki Lapok (PvL) 1879. augusztus 7-i száma arról tudósít, hogy Jókai megérkezett felvidéki utazásának első állomására, Pozsonyba. A Hon úgy tudja, hogy: „Jókai Pozsony vidékét készül beutazni, tárgyat keresve megírandó regényeihez.” Az első felvidéki tanulmányút kilenc napig tartott. A PvL augusztus 16-i száma írja: „Jókai Mór felvidéki utazását befejezve, tegnap szívélyes búcsút vett ismerőseitől, s este 5 órakor a gyorsvonattal elutazott.” A PvL augusztus 27-i száma már utal az új regény címére is: „Jókai Mór ismét egy nagy magyar tárgyú regényen dolgozik. Címe lesz: Akik kétszer halnak meg. A regény meséje az utóbbi időkből van merítve, színtere a felső vármegyék, továbbá Pozsony és Szeged városa.” Az idézett pozsonyi lap augusztus 11-i száma írja: „Jókai Mór vasárnap 7 órakor indult személyvonattal Pozsonyból, és Trencsén felé utazott, hogy .. . utazását a Vág völgyében folytassa . . . Déli 1 óra körül érkezett a vonat Trencsénbe, hol a város és megye értelmisége nevében Plachy Lajos közjegyző üdvözölte hazánk nagy költőjét.” Jókai trencséni tartózkodását felhasználta a híres fürdőhely, Trencsénteplic megtekintésére is. Ezzel kapcsolatban a PvL írja augusztus 12-én: „Ebéd végeztével a társaság legnagyobb része 8 kocsival a teplici fürdőbe rándult s midőn Csák Máté büszke vára alatt elhaladva megnyílt előttünk a Vágnak gyönyörű völgye, ekkor felséges látványnak voltunk szemlélői .. .” Ezután Illáva következett, ahol a város szállodája előtt üdvözölték az írót. Innen északnak indult és megekintette a kaszapodhragyi várromot, amelyben 1708-ban I. Lipót ellen összeesküvést