Honismeret, 1984 (12. évfolyam)
HAGYOMÁNY - Dr. Bartók Albert: Bulyovszky Gyula
1878, 1883), Csöndes órák (1878), Ország-Világ (1880—81) és a Tavasz című zsebkönyvben (1861). Irt továbbá a Pesti Divatlap, Magyarország és Nagyvilág, Hölgyek Lapja, Függetlenség és Bolond Miska folyóiratokba is.17 Az első magyar humoros naptárt Vas Gerebennel együtt szerkesztette az 1851. évre „mindazok használatára, akik az 1850. év után Magyarhonban még magyarokul megmaradtak". Ezt a naptárt azonban a rendőrség elkobozta. 1859-ben alapította Bulyovszky a Nefelejts című szépirodalmi divatlapot, amelynek első száma 1859. április 3-án jelent meg. E számban (de a későbbiekben is gyakran) a címoldalon Csevegés az olvasóval című tárcája olvasható, melyben napi kérdésekről szellemesen beszélget el olvasóival és természetesen a Nefelejts születéséről is megemlékezik. Ezt a lapot 1864. december 25-ig szerkesztette, amelyet ekkor Friebeisz Ferenc vett át, de Bulyovszky társtulajdonos maradt 1875. február 28-ig, amikor a tulajdonosok a lap nevét Divat-Nefelejtsre változtatták. Az irodalomtörténet-írás legújabb álláspontja szerint a divatlapok nagyon gyenge irodalmat képviseltek, ezek „csak az irodalom perifériáján helyezkedtek el". E tudós megállapítással szemben a krónikás meg meri kockáztatni azt a véleményét, hogy ez nem vonatkozik Bulyovszky írásaira, mert a divatlapokon kívül számos egyéb újságban és folyóiratban közölt cikkeket, írásait a szerkesztők elfogadták és közölték, nyilván honorárium ellenében, mert kizárólag ebből élt. A legújabb lexikonszerkesztők is hasonlóan vélekednek Bulyovszkyról, amikor kiemelik, hogy a „franciásan szellemes írásaival a múlt század negyvenes, ötvenes éveinek egyik igen népszerű írója lett".19 Szerkesztette továbbá a Hölgyfutárt 1862. április 1-től november 1-ig és a Sürgöny című politikai napilapot 1864. december 11-től 1866. december 30-ig. A Gombostű Naptárt 1863— 1866. évre Rózsaági Antallal szerkesztette. Színműírással is megpróbálkozott, de e műfajban nem ért el maradandó sikereket. Fordításai sikeresebbnek bizonyultak: lefordította németből Schiller: Az orleansi szűz című drámáját és Karl Ferdinand Gutzkow: Uriel Acosta című szomorújátékát Nádaskai Lajossal. Ez utóbbit Pesten először 1850-ben adták elő a Nemzeti Színházban. A legjelentősebbet azonban a tárca műfajában alkotta, amelynek haláláig kiváló művelője maradt. A Petőfi-Társaság hetilapjában, a Koszorúban az olvasható, hogy Bulyovszky volt a „magyar tárcairodalom megteremtője".21 Első volt hazánkban, aki az ún. csevegő tárcának irodalmi rangot szerzett és ezt az újságok — vonal alatti — rendes csemegéjévé tette. A Fővárosi Lapokban megjelent Szikszainál című tárcája — méltatója szerint — „a legjobban megírt ily fajta tárcák közé tartozik a magyar irodalomban".21 Sajnálatosnak mondható, hogy tárcáiból válogatás, önálló kötetként nem látott napvilágot! Élete teljében, 57 éves korában 1883. április 17-én ütötte ki kezéből a tollat a halál. Számos humoros elbeszélés, kötetre menő vers és epigramma, néhány verses szatirikus rajz az 1847— 48-as országgyűlés tagjairól, két nyomtatásban is megjelent színmű és több ezerre menő tárca és „csevegés" maradt utána.22 Szülőházának — a rákoskeresztúri volt községházának — utcai homlokzatán elhelyezett emléktáblája hirdeti, hogy ezt a vörösmárvány emléket a „Haza és a magyari irodalom körül szerzett érdemei elismeréséül" állította Rákoskeresztúr közönsége. E szűkreszabott vázlatból is megállapítható, hogy nem érdemtelenül jutott az emléktáblához és a rákoshegyi utcanévhez! Dr. Bartók Albert 26 17Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái Budapest, 1891. I. kötet 1409—1411. old. ""Sőtér István: id. mű IV. kötet 446. old."Magyar Életrajzi Lexikon Budapest, 1967. I. kötet 278. old. "Koszorú 1883. április 22-i 16. szám 258—259. old. 21 Egyetértés idézett száma. 22 Vasárnapi Ujság 1883. év XXX. évfolyam 16. szám 261. old.