Honismeret, 1985 (13. évfolyam)
KRÓNIKA - Nagy Emese: Zolnay László emlékére
GYŰJTÉSI ÚTMUTATÓ Eszközleltárak készítéséhez -tárgyegyüttesek feldolgozásához Az, hogy egy-egy családi gazdaság, háztartás milyen típusú, mennyiségű tárggyal rendelkezik, önmagában is sokféle információt rejt. De ha az eszközök puszta számbavételét kibővítjük szélesebb körű ismeretekkel, akkor a családok, kisebb közösségek életének hétköznapjairól és ünnepeiről, kultúrájáról, s mindennek változásáról kaphatunk adalékokat. Ilyenfajta vizsgálódásunk még történeti távlatot is nyer, ha korábban lejegyzett hagyatéki leltárak vagy más — a tárgykészletet is figyelembe vevő — források segítségével lehetőség adódik az összehasonlító kutatások elvégzésére. Az önkéntes gyűjtőnek ritkán van módja arra, hogy felkutatott tárgyai múzeumba kerüljenek. Egy tárgyegyüttes kutatás azonban — a tárgyak részletes dokumentálásával — a múzeológus számára is lehetővé teszi a lényeges információk megszerzését, s az így megőrzött adatok múzeumi tárgyakkal való összevetését. A téma vizsgálatának két lehetséges útja van. Az egyik, ha teljes eszközleltár készítésére vállalkozunk. Ilyen esetben nagy előnyben van az a gyűjtő, aki a kiválasztott közösségben él, hiszen jól ismeri annak tagjait, s iránta is bizalommal vannak. Mindenképpen olyan családot válasszunk ki, amelynek tagjaival jó a kapcsolatunk, s vállalkoznak arra, hogy a hosszabb időt igénybe vevő vizsgálat alanyai legyenek. Ezzel a módszerrel elsősorban mai állapotot rögzíthetünk, a tárgykészlet összetételét állapíthatjuk meg, de ha olyan családot keresünk, ahol a hagyományos eszközkészlet darabjai jobban megőrződtek, korábbi életformáról is szerezhetünk adalékokat. Már az is jelentős eredmény, ha egy család teljes eszközleltárát össze tudjuk írni, de természetesen, ha mód van rá, készítsünk minél több helyen leltárt. (Juhász Antal végzett ilyen vizsgálatokat a Szeged környéki tanyákon. Ld. A parasztság tárgyi ellátottsága. Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, Szeged 1974/75. I. 105—167. old.) Az adatok áttekintését, későbbi feldolgozását s nem utolsó sorban munkánkat ebben az esetben azzal tehetjük könnyebbé, ha előre táblázatot készítünk, s abba jegyezzük fel a kapott információt. (Erre a mintát a kérdésekkel együtt bemutatjuk az útmutató végén. A másik lehetőség, ha összetartozó tárgyegyüttesek feltérképezésével foglalkozunk. Ez egyegy család esetében nem vesz olyan sok időt igénybe, de ahhoz, hogy valamiféle általánosításra is mód nyíljék, egy-egy településen minél több helyen végezzünk számbavételt. A családokat úgy jelöljük ki, hogy azok különböző társadalmi rétegbe tartozók, foglalkozásúak, vagyoni helyzetűek legyenek és eltérő korosztályokat is képviseljenek. A tárgycsoportokat sokféleképpen választhatjuk ki. A lényeg az, hogy lehetőség szerint funkcionális egységet alkotó eszközök legyenek. Vizsgálhatjuk akár a gazdálkodás eszközeit akár a háztartásét. Ezeken belül — érdeklődésünknek megfelelően — tovább szűkíthetjük a kört. A gazdálkodáson belül a földművelés (szántóföldi, kerti, szőlőművelés) és az állattartás, a háztartáson belül a táplálkozás, lakásberendezés, viselet vagy a szövés-fonás tárgyaira. Még kisebb egységeket is számba vehetünk, pl. az aratás eszközeit a szántóföldi földművelésen, a fogyasztás-tálalásért a táplálkozáson vagy a női ruházkodást a viseleten belül. Ha eldöntöttük, hogy melyik tárgycsoporttal vagy csoportokkal foglalkozunk, előzetes — a helyszínen és az irodalomban való — tájékozódás alapján készítsük el azoknak a tárgyaknak a listáját, amelyeket végig fogunk majd kérdezni. (Ehhez nyújtanak segítséget korábban megjelent kérdőívek, pl. K. Kovács László: Hogyan gyűjtsük a népi gazdálkodás tárgyait. Bp. 1953. Fél Edit: Tájékoztató népi hímzések gyűjtéséhez. Bp. 1953. Végh József—Holer Tamás—Balogh István: A hagyományos paraszti gazdálkodás ismeretanyaga és szókincse I—III. Bp. 1962, 1964, 1966; Kresz Mária—Morvay Judit: Táplálkozás, konyha, kamra, cserépedények Bp. 1973; Csilléry Klára: Szobabelsők. Bp. 1973.) Törekedjünk arra, hogy listánkon megközelítően egyenlő arányban szerepeljenek a régebbi és a mai, modern eszközök, különösen figyeljünk olyan tárgyakra, amelyeknek mai megfelelőik is megtalálhatók. (Pl. kézikapa—kapálógép, cserép serpenyő—teflon serpenyő, kemence— gáztűzhely, tulipános láda—szekrénysor stb.) Néhány listát példaként bemutatunk az útmutató végén.