Honismeret, 1986 (14. évfolyam)

ÉVFORDULÓK - Botos János: Kun Béláról, születésének centenáriumán

Kun Béláról, születésének centenáriumán A magyar és a nemzetközi forradalmi munkásmozgalomnak kevés olyan személyisége van, akinek neve elválaszthatatlanul egybefonódott a kommunista párt megalakításával, az első magyarországi munkáshatalom megteremtésével, a kommunista mozgalom világmozgalommá válásával. Közéjük tartozott Kun Béla. Elvtársai, harcostársai emlékezete és a megkopott, töre­dezett szélű fényképek megőrizték zömök alkatát, nyugodt arcvonásait, a dokumentumok pedig szavait, döntéseit, politikai lépéseit és azok következményeit, önhibáján kívül évtizedekig téves és hamis nézeteket terjesztettek róla, és éppen ezért hiteles, valósághű portréja felvázo­lása is viták kereszttüzében kezdődött meg. A nagy októberi szocialista forradalom katonája Kun Béla száz esztendeje, 1886. február 20-án született a Szilágyság kicsiny falujában, Leién. Apja körjegyző. A gyermekévek és az iskolakezdés szülőfalujában teltek el, majd az akkori­ban haladó szellemű és színvonalas zilahi gimnáziumban tanult. Érettségi bizonyítványt Kolozs­várott kapott — az erdélyi munkásmozgalom egyik fellegvárában —, ahol kamaszfejjel lett tagja a Magyarországi Szociáldemokrata Pártnak (MSZDP). Két évet járt a kolozsvári jogaka­démián, majd a család szűkös anyagi helyzete miatt tanulmányait megszakítva — amelyeket később magánúton folytatott — újságíró lett. Előbb a kolozsvári és a nagyváradi lapok hasáb­jain publikált, később a Budapesti Napló szerkesztőségébe került. 1906 nyarán a csendőrség brutálisan rátámadt a sztrájkoló kolozsvári építőmunkásokra. A hatósági önkény ellen Kun Béla röplapon emelte fel a szavát. Ezért perbe fogták és félévi ál­lamfogházra ítélték, amelyet a szegedi börtönben töltött le. Az államfogházból való kiszabadu­lását követően visszatért Kolozsvárra, és a kerületi munkásbiztosító pénztárban jutott előbb álláshoz, majd huszonöt évesen annak megbízott igazgatója lett. Neve egyre szélesebb körben vált ismertté az erdélyi munkásmozgalomban, alakja egyre többször tűnt fel az MSZDP rendez­vényein, szavát egyre gyakrabban és szívesebben hallgatták a gyűlések résztvevői. 1913 őszén részt vett az MSZDP XX. kongresszusán és felszólalásaiban bírálta a pártvezetőséget, mert az elhanyagolta a vidéki pártszervezeteket, és megfogalmazta fenntartásait a polgári erőkkel kö­tött politikai szövetséggel szemben. 1914 késő nyarán kirobbant az első világháború. Kun Béla — hátrahagyva várandós feleségét — kényszerűségből magára öltötte a K. u. K. hadsereg csukaszürke egyenruháját. Az orosz front poklában harcolt, megsebesült, zászlóssá léptették elő. 1916. március végén fogságba ke­rült, és a százezres szibériai város, Tomszk hadifogolytáborába vitték. Amikor Kun Béla meg­érkezett a tomszki tiszti táborba, itt Münnich Ferenc, Seidler Ernő, Reiner Károly és mások irá­nyításával már működött egy monarchiaellenes, antimilitarista nézeteket valló csoport. Kun Béla bekapcsolódott szervezkedésükbe és határozott marxista, forradalmi irányt adott tevé­kenységüknek. A csoport szoros kapcsolatot épített ki a legénységi táborral, majd az orosz polgári demokratikus forradalom győzelmét követően a tomszki bolsevikokkal. Kun Béla is ott .

Next