Honismeret, 1989 (17. évfolyam)
HAGYOMÁNY - Kathy Imre-Meskó Sándor: Kiskőrös első iskolája
Kiskőrös első iskolája Amióta létezik az intézményesített oktatás, mindig jelentős szerepet játszott az egymást követő generációk közötti tapasztalatok átadásában. Ebben a szerepében az oktatás múltja az emberiség múltjának homályába vész. A primitív népek tanulmányozása azt bizonyítja, hogy a tapasztalatok átadása - a tanítás - a társadalomszerveződésnek a kezdeti fokán is többé-kevésbé intézményes formában létezett. A különböző avatási szertartások ennek a primitív formában létező oktatásnak, tanításnak betetőzései, mintegy vizsgái. A tanítás természetesen a mindenkori igényekhez igazodott, s a kezdetek kezdetén erősen gyakorlati jellegű volt. A mai változtatások is a mindenkori, azaz a mai és a holnapi igényekre való hivatkozással történnek. Kérdés, vajon a múlt, a jelen és a jövő igényeinek kellő ismeretében-e? A nem kellő tájékozottsággal hozott döntések, változtatások, mint minden téren, az iskolaügy terén is nagyon nagy károkat okozhatnak. Bizonyos jó hagyományoknak meg nem értéséből, vagy „csak azértés"-ből való lerombolása gyakorta évszázadokra visszanyúló folyamatokat, szakíthat meg, olyan folyamatokat melyek elengedhetetlenek egy-egy iskola, vagy ország oktatásának szerves megújulásához. Az oktatás és tanítás - ameddig a történelemben egyáltalán visszanyomozható -mindenkor valamiféle keretet igényelt. Ez a tér éppúgy lehetett a szabad természetnek megfelelő része, mint a legpompásabban megépített építészeti tér. Ez a keret rendkívül fontos, sőt tartalmilag is meghatározhatja az oktatást. Gyakori azonban, különösen napjainkban, hogy a tartalom hiányát a keret túlzó kialakításával képzelik pótolni. Jól példázza ezt az utóbbi évtizedek iskolaépítésében fellelhető ötletburjánzás, aminek következtében az iskolai oktatás minősége egyáltalán nem javult. Hogy mennyire megalapozatlanok lehetnek a változtatgatások, a máshonnan vett divatok, ékes példa a kiskőrösi régi általános iskola lebontása 1965-ben, annak a „csöngős" iskolának, melynek megalkotásában már százötven évvel korábban testet öltött - mai megítélésünk szerint is — a legkorszerűbb iskolaépítési gondolat. A kétoldali tanterem-világításról van szó. Az iskola 1834—36-ban épült, lényegében egy kiforrott típuselrendezést valósít meg. Az új kétoldali tanterem-világítást nem itt valósították meg először. A sárospataki Református Kollégium előadótermei (auditóriumai) ugyanilyen elvek szerint, a kiskőrösi iskolát több mint száz évvel megelőzően, épültek. Nem véletlen, hogy ez az elrendezés a protestáns iskoláknál (a kiskőrösi is az volt) jelenik meg. Ezekben az iskolákban, amelyeknek példái olyan régi nagy hírű iskolák voltak, mint Nagyenyed, Kolozsvár, Debrecen, Pápa, s az említett Sárospatak és még jó néhány, a tanítást a középkori szerzetesi iskolákkal szemben, teljesen új alapokra helyezték. Ennek egyik összetevője volt az oktatásnak teret adó iskolaépület megújítása is, többek között a tantermek kétoldali megvilágítása, amely minden bizonnyal a protestáns templomok hasonló elrendezésére vezethető vissza. Ezt láthatjuk a XVIII. századi típustervekben, de a korábbi templomok átépítésében is. Kiskőrös, Petőfi Sándor születési helye, itt áll a szülőháza és az iskola is az ő nevét viselte. Kiskőröst a török pusztítás után telepítették újra vegyes, szlovák-magyar lakosokkal. Iskolája korábban is volt a községnek egy szerény parasztházban, amelyben Petrovics-Petőfi Sándor 1828/29-ben végezte az első osztályt. A telepítés után a lakosság és a gyerekek számának növekedésével szükségessé vált egy új rendeltetésű iskola létesítése. Az építkezést 1834-ben kezdték meg az eredetileg a magyar evangélikus templom helyének szánt telken, amelyet a Wattay család adományozott e célra. Az iskola építésére néhány szűkszavú feljegyzés utal: „A. (alszegi) Viczián János bíró. 1835. Azon Esztendőben Templom alja kővel rakatott ki és oskola kezdődött építtetni. 1836. Szabó János bíró. Az oskola építés végeztetett s kezdetek bele járni a tanulók." Érdekes nyomon követni az iskola építését. Jelentős szerepet játszik ebben az, hogy az iskola egy kétosztályos típuselemből tevődött össze. Az építés megkezdésekor tehát már létezett egy távlati elgondolás, és ennek megfelelően készült az az alapegység, melynek soros építésével a mindenkori szükségletnek megfelelően bővíteni, vagy továbbfejleszteni lehetett. A tanítás 1836-ban négy osztályban indult meg, vagyis két típusegység épült egybe, amely egységes klasszicista homlokzattal nézett a falu főterére, s az időben a falu legjelentősebb