Honismeret, 1989 (17. évfolyam)
HAGYOMÁNY - Srobel Árpád: A tatabányai turulmadárról
lett a turulmadár a bánhidai millenniumi emlékmű? Miért választotta Donáth Gyula ezt a harcias madarat mintaként? Erre ad választ néhai barátom, Feszty István (1897-1987) 1984. február 16-án hozzám írt levele. A levélből idézem szó szerint: „Kedves Árpád barátom!... Amikor Jókai Mór indítványára a Magyar Kormány elhatározta a bánhidai, utolsó - Árpád által vezetett - csata emlékére emlékművet helyezni, megbízták Donáth Gyula szobrászművészt, aki jó barátja volt Feszty Árpádnak, akihez elmenvén a Bajza utcai műterembe s örömmel újságolta, hogy ő kapta meg a megbízást! - De még nem tudja, most gondolkodik, hogy mit is alkosson. - Ekkor jött az ötlete Feszty Árpádnak. Odamutatott a műtermében lévő kitömött kőszáli sasra. - Ezt az ősi Turulmadarat mintázd meg!" Donáth nagy örömmel fogadta az ötletet és mindjárt el is kérte és elszállította a kitömött hatalmas madarat modellnek. Ez a kitömött sasmadár az én tulajdonomban volt és pár évvel ezelőtt ajándékoztam az itteni gimnázium szertárának, ahol ma is látható. A „turulmadár" öntését, készítését a budapesti Zellerin gyár végezte. Strobel Árpád A Turul-emlékmű a századfordulón Látkép a Turul-emlékművel napjainkban 32