Honismeret, 1992 (20. évfolyam)

1992 / 1. szám - FÓRUM - A Jókai-kódex nevéről (Balázs Géza)

A Jókai-kódex nevéről Hangulatos és élvezetes írásban mutatja be Motesíky Árpád A nyitrai Ehrenfeld-Jókai-kó­dex címmel első magyar nyelvű könyvünk megtalálásának regényes históriáját a Honismeret­ben (1991/5), írásában töb­bek között ezt olvassuk: „A kódexet Toldy Ferenc még 1862-ben a megtaláló tiszteletére Ehrenfeld-kódexnek nevezte el, mígnem jóval később, 1925-ben nevezték el Jókai-kódexnek, az író születésének centenáriuma alkalmából. Nincs szándé­komban Jókait, a nagy mesemondót, a remek magyar írót bántani, de nagyon vitathatónak tartom a kódex róla való elnevezését." Sajnálom, hogy az írásához csatolt irodalomjegyzékben a szerző nem említette meg édesapám, P. Balázs János 1981-ben megjelent betűhű olvasatát és latin megfelelőinek szövegkiadását (Jókai-kódex, XIV-XV. század, Akadémiai Kiadó, Bp. 1981). Ennek bevezetőjében ugyancsak megtalálható a regényes megtalálási történet a további kiegészítés­sel: „A magyar művelődés akkori irányítói több ízben megkísérelték a kódex megvételét, de Ehrenfeld semmiképpen sem akart megválni tőle. Ehrenfeld halála után örökösei már felkínálták a könyvet a Magyar Nemzeti Múzeumnak, de olyan magas áron, hogy az örökösökkel való többszöri tárgyalás sem vezetett eredményre. Az örökösök végül Londonban árverésre bocsátották a kódexet. Ekkor a magyar országgyűlés, attól félve, hogy így örökre elveszhet ez a jelentős kincsünk, megszavazta az 1000 angol font kikiáltási árat, és az egyéb kiadásokra szükséges 450 angol fontot társadalmi úton gyűjtötték össze. így került hosszú távollét után haza a kódex, és az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárában helyezték el... Az 1925-ben a Jókai-centenárium alkalmával hazatért, sok viszontagságot átélt könyvünket azóta hivatalosan Jókai-kódexnek nevezzük." A felfedező, megtaláló Ehrenfeld Adolf szerepét tehát sohasem felejthetjük el első magyar nyelven írott könyvünk említésekor. Az örökösök anyagi haszonlesése azonban majdnem a könyv elvesztéséhez vezetett, ezért került sor a könyv hazatérésekor a névcserére. A magyar nyelvészeti szakirodalom ettől az időponttól fogva folyamatosan ezen a néven jelöli. Igaz, hogy Jókai Mórnak közvetlenül nem sok köze van ehhez a nyelvemlékünkhöz, de a róla való elnevezést mégsem tarthatjuk szerencsétlennek, s egyáltalán nem érdemtelennek. Balázs Géza Kossuth meghatva, könnyes szemmel felelt, hogy Ontik felál­lottak mint egyetlen férfi, és én leborulok a nemzet nagysága •Már Hihetetlen lelkesedés ragadta el a hallgató közönséget la! Ex volt Kossuthnak talán legnagyobb szónoki slkere. KEN­U MEWIA rsCTORTOK PATAKI-FELE KÉPES TANÓRAREND Haza és szabadság IHM. július 1MB Kosuth nxyiurű beszéd, alággyűlésen. Ismertette a vesjedelmet ami hazánkat fenyegette a nemzetiségek lázadása miatt Az országgyűléstől azt kérte, hogy a honvédség létszámát­­MtM felé emelhesse s a szükséges költsége­ket ia előteremtse A képviselőtestület egy pillanatig némán várt, dr Nyári Pál lelkesen felugrott a kezét esküre emelve kiáltotta: „Megadjuk!" Erre kitört a képviselőkből is a lelkesedés és siás és szán kiáltás hangzott el: „Megadjuk!" Kossuth remek ceglédi beszédében megindította a toborzást, vagyis rábeszélte a flatlaágot, hogy önként lépjenek be a magyar hadseregbe. A felszólításra azonnal sokan, később még többen álltak be katonának, nemcsak a fiatalok, hanem még föllelkesült öregek ia! A toborzás meg­indult az országban s bámulatos rövid idő alatt caaaegyUlt a lelke a had-

Next