Honismeret, 1993 (21. évfolyam)

1993 / 3. szám - ÉVFORDULÓK - Kalotaszeg nagyasszonya: Gyarmathy Zsigáné Hóry Etelka (Sebestyén Kálmán)

Gyarmathy Zsigáné különösen szívén viselte az ősi minták megőrzését, a fiatal leányoknak való átadását. A bánffyhunyadi elemi és felső leányiskolában bevezette a varrottastanítást, melynek felügyelője, irányítója volt. Az iskola szegény tanulóinak segélyezésére 1891-ben „Gyarmathy Zsigáné-alap"-ot létesített. 1901-ben saját költségén három hónapos kalota­szegi varró tanfolyamot szervezett, amelyen gyoroki (Arad megye) csángó (Bukovinából áttelepült székely) asszonyok is részt vettek. Gyarmathy Zsigáné a kalotaszegi népművészetet és tájat - a XIX. század utolsó negyedének népszerű írónőjeként - írásaival is népszerűsítette. A kalotaszegi népélet, sajátos megnyilvánulásaival, általa vonult be a magyar irodalomba. Cikkei, riportjai, hangulatképei gyakran jelentek meg a Kalotaszeg (1890-1891) és a Bánffyhunyad és Vidéke (1899-1900) című lapokban, amelyeknek főmunkatársa, támogatója volt. Az irodalomtörténet több regényét, elbeszélését, néprajzi tanulmányát tartja nyilván. Ismertebb munkái: A hegyek közül (1886), A havasok alján (1891), Regény a szabadságharc idejéből (1890), Tarka képek a kalotaszegi varrottas világából (1896), Kalotaszegi bokréta (1907) stb. Szülőföldjéért, nemzetéért öt évtizeden át fáradhatatlanul dolgozott, Kalotaszeg társadal­mi, művelődési életének minden mozdulásában része volt. Állandó kapcsolatba került kora több jeles etnográfusával, segítette a gyűjtésben, kincsfeltárásban Herman Ottót, Xántus Jánost, Hermann Antalt, a fonográffal való népdalgyűjtés úttörőjét, Vikár Bélát. Jankó János Gyarmathyék segítségével írta Kalotaszeg magyar népe című úttörő munkáját. „Ha érdemem van Kalotaszegen egyáltalán - írta 1896 nyarán Jankó János -, bizony Nagysád az első, de legilletékesebb is, aki ezt el­ismeri." Malonyai Dezső A kalotaszegi magyar nép művészete című könyvéhez is többször kérte Gyarmathyné tanácsát. Az ő vendégeként járt és festett Kalotaszegen Munkácsy Mihály, az angol Walter Crane, a preraffaeliták vezére, Edvi-Illés Aladár, Körösfői-Kriesch Aladár, a gödöllői művésztelep vezetője stb. Gyarmathy Zsigáné Háry Etelka 1910-ben Kolozsváron hunyt el, örök álmát a bánffyhu­nyadi temetőben alussza. Kalotaszeg nagyasszonya életének és munkásságának feldolgozása azonban még várat magára. A Kolozsvári Állami Levéltárban (volt Erdélyi Múzeum Egylet Levéltára) még jelenleg is rendezetlen a Gyarmathy család hat nagy csomagból álló hagyatéka - az írónő levelezése, kéziratai, fényképei, varrottas mintagyűjteménye, családi ereklyéi stb. ), az erdélyi magyar művelődéstörténet páratlan értékű forrásai. Dr. Sebestyén Kálmán Régi udvar Bánffyhunyadon (Malonyay: A magyar nép művészete c. könyvéből) 27

Next