Honismeret, 1993 (21. évfolyam)
1993 / 3. szám - ÉVFORDULÓK - Kalotaszeg nagyasszonya: Gyarmathy Zsigáné Hóry Etelka (Sebestyén Kálmán)
Gyarmathy Zsigáné különösen szívén viselte az ősi minták megőrzését, a fiatal leányoknak való átadását. A bánffyhunyadi elemi és felső leányiskolában bevezette a varrottastanítást, melynek felügyelője, irányítója volt. Az iskola szegény tanulóinak segélyezésére 1891-ben „Gyarmathy Zsigáné-alap"-ot létesített. 1901-ben saját költségén három hónapos kalotaszegi varró tanfolyamot szervezett, amelyen gyoroki (Arad megye) csángó (Bukovinából áttelepült székely) asszonyok is részt vettek. Gyarmathy Zsigáné a kalotaszegi népművészetet és tájat - a XIX. század utolsó negyedének népszerű írónőjeként - írásaival is népszerűsítette. A kalotaszegi népélet, sajátos megnyilvánulásaival, általa vonult be a magyar irodalomba. Cikkei, riportjai, hangulatképei gyakran jelentek meg a Kalotaszeg (1890-1891) és a Bánffyhunyad és Vidéke (1899-1900) című lapokban, amelyeknek főmunkatársa, támogatója volt. Az irodalomtörténet több regényét, elbeszélését, néprajzi tanulmányát tartja nyilván. Ismertebb munkái: A hegyek közül (1886), A havasok alján (1891), Regény a szabadságharc idejéből (1890), Tarka képek a kalotaszegi varrottas világából (1896), Kalotaszegi bokréta (1907) stb. Szülőföldjéért, nemzetéért öt évtizeden át fáradhatatlanul dolgozott, Kalotaszeg társadalmi, művelődési életének minden mozdulásában része volt. Állandó kapcsolatba került kora több jeles etnográfusával, segítette a gyűjtésben, kincsfeltárásban Herman Ottót, Xántus Jánost, Hermann Antalt, a fonográffal való népdalgyűjtés úttörőjét, Vikár Bélát. Jankó János Gyarmathyék segítségével írta Kalotaszeg magyar népe című úttörő munkáját. „Ha érdemem van Kalotaszegen egyáltalán - írta 1896 nyarán Jankó János -, bizony Nagysád az első, de legilletékesebb is, aki ezt elismeri." Malonyai Dezső A kalotaszegi magyar nép művészete című könyvéhez is többször kérte Gyarmathyné tanácsát. Az ő vendégeként járt és festett Kalotaszegen Munkácsy Mihály, az angol Walter Crane, a preraffaeliták vezére, Edvi-Illés Aladár, Körösfői-Kriesch Aladár, a gödöllői művésztelep vezetője stb. Gyarmathy Zsigáné Háry Etelka 1910-ben Kolozsváron hunyt el, örök álmát a bánffyhunyadi temetőben alussza. Kalotaszeg nagyasszonya életének és munkásságának feldolgozása azonban még várat magára. A Kolozsvári Állami Levéltárban (volt Erdélyi Múzeum Egylet Levéltára) még jelenleg is rendezetlen a Gyarmathy család hat nagy csomagból álló hagyatéka - az írónő levelezése, kéziratai, fényképei, varrottas mintagyűjteménye, családi ereklyéi stb. ), az erdélyi magyar művelődéstörténet páratlan értékű forrásai. Dr. Sebestyén Kálmán Régi udvar Bánffyhunyadon (Malonyay: A magyar nép művészete c. könyvéből) 27