Honismeret, 1993 (21. évfolyam)
1993 / 3. szám - HAGYOMÁNY - Veszprém megye az irodalomban (Ács Anna)
veszprémi várban is tábla emlékeztet rá: a városban halt meg és a ferencesek templomában nyugszik. Ányos a Két jó barátomnak a Bakonyba című versében egy bakonybéli látogatásra emlékezett. A bakonybéli bencés apátság Guzmics Izidor apátsága idején irodalmi alkotóműhellyé vált és szívesen találkoztak ott író-költő klasszikusaink. Guzmics 1832-től haláláig, 1839-ig az apátságban szerkesztette az Egyházi Tár című folyóiratot, írta nyelvészeti tanulmányait és drámákat fordított görög nyelvből. A bencés apátot - többek között -meglátogatta Toldy Ferenc, Kisfaludy Sándor, Vörösmarty Mihály, Döbrentei Gábor. Guzmics tanártársával, Beély Fidél Józseffel közösen szerkesztette Bakonybélben a Költészeti képek (1837-38) tanulmányköteteit. A nyelvújítás lelkes híveként gyakran levelet váltott Kazinczyval. A Pápa közeli, bakonyszéli Vanyoláról indult a Petőfitől is elsiratott Vajda Péter életútja. Szülőháza ma emlékmúzeum. Vajda regények, pedagógiai munkák sorát írta és jelentős volt publicisztikája is. Versei és több prózai munkája a természet, a szülőföld szeretetét zengik. 1844-ben, „apai laktul búcsúzván" így fogalmazott: „Szerettelek, Bakony, kék tetőddel, kék tetődön a fehér nappal, vagy a fekete felhőkkel, s fekete felhőid gyomrában a fényes villámokkal. Gyakran pihentem bükköseid hires árnyékában, gyakran hallom benned a szelek zúgását, s e zenét angyalok nyelvének hittem..." A magyar előidőt, romantikus múltat idézik s hazafiságra nevelnek a Sümegen született Kisfaludy Sándor Balaton-vidéki várromokról írt regéi. Korának egyik legnépszerűbb költőjeként ő kezdeményezte a hazánkban harmadik, a Dunántúlon pedig az első kőszínházának felépítését Balatonfüreden. Az építési munkálatokat is Kisfaludy irányította. A színházat 1832-ben nyitották meg s az ünnepi alkalomra írt prológusában e vélekedését fogalmazta meg: „Úgy látszik valóban, mintha ezen magyar hazának némely vidékeiből, a Dunának némely mellyékeiből kiszorított nemzeti lélek a Balatonnak körét szállotta volna meg." .Füred kőszínháza már a múlt század második felében rommá lett. Kisfaludy emlékét gondozza múzeummá vált szülőháza Sümeg központjában. A szorgos gazda költőre, Szegedy Rózával leélt boldog házaséveire emlékeztet a badacsonyi hegyoldalon álló Szegedy Róza-ház irodalmi múzeumként. Mintha Kisfaludy megállapítása bizonyosodott volna meg, amikor a reformkorban hazánk egyik leglátogatottabb fürdőhelye, Füred a „Magyar Országi Tenger" partján a nyári Magyarország központja lett. Füreden találkoztak a kor társadalmi-politikai vezéralakjai: Deák Ferenc, Széchenyi István, Kossuth Lajos, Wesselényi Miklós, akik a fürdőhelyen formálták meg a reformországgyűlések több alapgondolatát. Füred demokratikus légkörét Kossuth híres fürdői levele is kiemelte. A fürdőhelyen - ahol birtoka volt, zeneiskolaként működő kastélyát ma tábla jelöli - javasolta a gazdálkodó poéta Pálóczi Horváth Ádám a Magyar Nyelvművelő Intézet felállítását. Ez végül - mint ismeretes - Széchenyinek az első reformországgyűlésen tett felajánlása révén valósulhatott meg. Széchenyi elévülhetetlen érdeme a balatoni gőzhajózás megindítása is 1847 májusától. A balatoni táj szépsége, a korabeli fürdőélet színessége elevenedik meg Pálóczi, Vachott Sándor, Czuczor Gergely: Vörösmarty verseiben, elbeszéléseiben, Nagy Ignác: Egyesüljünk című drámájának első felvonásában. Garay János - Az obsitos költője - Balatoni kagylók címmel, 28 versből álló ciklusát, köztük A tihanyi visszhang című költeményét és prózai útirajzát szentelte a Balatonnak. Vajda Péter szülőháza, Vanyola Simon István szülőháza Bazsiban