Honismeret, 1993 (21. évfolyam)

1993 / 2. szám - TERMÉS - A fehéregyházi Petőfi-múzeum alapítója (Máthé Attila)

A fehéregyházi Petőfi-múzeum A ma Maros (legkorábbi Fehér, majd Felső-Fehér, Fogaras, végül Nagy-Küküllő) megyéhez tartozó, önálló önkormányzattal rendelkező község lakóinak száma kb. 4500. Ebből mintegy 20% magyar. A falut, Alba Ecclesia néven, legkorábban IV. Béla ifjú király oklevele említi 1231-ben. Egy 1315-ben kelt oklevél már Feyreghaz néven tartja számon. A szász telepesek 1432-ben Wyskyrch (Weisskirch) néven vallják otthonuknak, míg a román lakók még 1928-ban is Ferihaznak nevezik; később válik Albestivé. (Alb románul fehéret jelent)1. Haller Ferenc fehéregyházi földesúr 1857-ben szabadult a kufsteini börtönből és érdeklő­déssel fordult az itteni csatában elhunyt Petőfi emléke felé. Miklós Sámuel tiszteletes úrral­a bizonyára sokat tudó szemtanúval­­ a földi tereken már nem találkozhatott, így a továbbiakban csak jórészt iskolázatlan helybeli román lakosainak vallomásaival törekedhe­tett a csata titkainak felfedésére. 1867-ben elrendelte a hármas tömegsír korláttal való körülkerítését. Ez ma az emlékmű alatt van. A csata végső szakaszában ugyanis ezen részen, a mára nyomtalanul eltűnt kripta környékén, iszonyatos tusa folyt. Egy ulánus század a Küküllő túloldalán haladva, a falut keletről megkerülve, elvágta a balszárny menekülő erdei harcosainak és általában a gyalogosok útját, így - Dienes András szerint - mintegy 400 honvéd vesztette itt életét és került az emlékoszloppal jelölt tömegsírba (más források 150-re teszik az ide temetettek számát). A fehéregyházi Petőfi-múzeum ma, 1991. július Haller Lujza, a fehéregyházi Petőfi-múzeum alapítója­ ­A helybeli kastélyról és nevezetes urairól bővebben lásd a Honismeret 1989. 4. számában R. D. 1. írását (szerk.). "A szobor 1916-ban Kiskunfélegyházára került.

Next