Honismeret, 1995 (23. évfolyam)
TERMÉS - Horváth Lajos: Kárpátalja "behívott" képviselői az 1939-i magyar országgyűlésben
Hajnovics Péter (Danilova, 1896-1940. IV.), görög katolikus földműves szülők gyermeke, asztalos-bútorgyáros. Az I. világháborúban három és fél évig teljesített szolgálatot, utána banktisztviselő lett Munkácson. Megalakította a Gazdasági Kölcsönös Hitelpénztárt, amelynek igazgatója. Bútorgyárában 1940-ben 70-80 munkást foglalkoztatott. Az ungvári kormányzósági palota berendezését is az ő gyárában készítették. Hupka Péter (Kökényes, 1885-?), görög katolikus, 1909-ben tett ügyvédi vizsgát, azutánlecsőn folytatott gyakorlatot. Az I. világháborúban két és fél év után olasz fogságba került, 1919 tavaszán szabadult. Técsőn román, majd cseh megszállás alatt élt. Az ukrán behatolás idején, 1939-ben kétszer letartóztatták. Az ukrán szics-gárdisták pusztításait kivédendő megszervezte Técső város lakosságát. A helyi csendőrség és fináncok lefegyverzésével jutottak csoportjai fegyverhez és egy nagyorosz származású tüzéralezredestől gépfegyvereket kaptak. A Hupka Péter által így felállított „nemzetőrség" azután nemcsak Técső, hanem a szomszédos falvak lakosságát is megvédte nemzetiségre és vallásra való tekintet nélkül a visszavonuló ukrán szics-gárdistáktól mindaddig, amíg 1939 március 16-án a magyar honvédség élalakulatai elérték Técsőt és vidékét. Ezután mint a técsői járás miniszteri biztosa működött országgyűlési képviselővé való meghívásáig. Homicskó Vladimir (Csertész, 1879-?), görög katolikus, Budapesten orvosi diplomát szerzett. Az I. világháborúban a 71. közös gyalogezredben, majd a veszprémi katonai kórházban szolgált, majd Ungvárott letelepedve folytatott orvosi gyakorlatot. Egyike a Kárpátorosz Autonóm Parasztpárt alapítóinak, rendíthetetlen híve volt a ruszin autonómiának. Sokat harcolt ezért a politikai és a sajtóéletben. A központi orosz nemzeti tanácsban 1920 óta dolgozott, 1927-től annak főtitkára volt. Spák Iván (Alsókaraszló-Zaricsán, 1900-?), görög katolikus, újságíró. Az Autonóm Földműves Szövetség lapjának, a Ruszkij Vesztnyiknek felelős szerkesztője volt 1933-tól. A Kurtyák-párt propagandájának és sajtóirodájának az irányítója volt. A Kárpátorosz Újságírók Szövetségének titkári tisztét is betöltötte. Vonzódott a sporthoz is, a Russi Sport Klubnak a főtitkára volt. Zsegora Ödön (Gyertyánliget, 1895-?), görög katolikus, régi lengyel nemesi család leszármazottja, vasutas. A MÁV-nál teljesített távírász szolgálatot, 1914-ben példáulPozsonyban. A máramarosszigeti 85. gyalogezredbe bevonult 1915-ben, mint haditávírász szolgált az északi fronton, Szerbiában, Dél-Tirolban és a román fronton. Nagy nehézségek árán keveredett haza Kárpátaljára, de mivel nem tette le a Csehszlovák államra a hűségesküt, állásából elbocsátották. Mint menekült vasutas Máramarosszigeten kapott alkalmazást a MÁV-nál, innen a román megszállás miatt kellett menekülnie. Végül vegyeskereskedést nyitott. A Kárpátorosz Autonóm Parasztpárt körzeti szervezője és titkára, tagja és titkára a Nagybocskói Vadász Egyesületnek stb. Kárpátalja felszabadulása után egyhangúlag hívták meg a magyar országgyűlés képviselőházába, ahol a Felső-Tiszavölgy népe képviselőjének tekintette magát. Végül szóljunk a két felsőházi meghívott személyről is. Sztojka Sándor (Karácsfalva, 1890-?), görög katolikus megyéspüspök. Az apostoli szentszék 1932. május 3-án nevezte ki megyéspüspökké. Mint munkácsi püspök a Kárpátalja déli részének felszabadulása után, 1939. június 13-án Magyarország kormányzójának a kezébe tette le az állami esküt. A felsőház tagja 1939 július 1-től. Gulácsy István (Beregszász, 1866-?), református, nyugalmazott alispán. 1905-től Bereg megye alispánja, ebbéli minőségében mintegy 25 ezer hold ingatlant vásárolt községek és úrbéres közbirtokosságok részére, s miután ezzel a tevékenységével legnagyobbrészt ,,holtkézi", azaz egyházi ingatlanokat szabadított fel az ingatlanforgalom számára, tulajdonképpen már abban az időben elkezdte a földosztást. A községekben járványkórházakat illetve járványszobákat állított fel, hogy a különböző járványok terjedését mérsékelje. Az őszirózsás forradalom 1918-ban eltávolította állásából.