Honismeret, 1995 (23. évfolyam)

TERMÉS - Horváth Lajos: Kárpátalja "behívott" képviselői az 1939-i magyar országgyűlésben

Hajnovics Péter (Danilova, 1896-1940. IV.), görög katolikus földműves szülők gyermeke, asztalos-bútorgyáros. Az I. világháborúban három és fél évig teljesített szolgálatot, utána banktisztviselő lett Munkácson. Megalakította a Gazdasági Kölcsönös Hitelpénztárt, amelynek igazgatója. Bútorgyárában 1940-ben 70-80 munkást foglalkoz­tatott. Az ungvári kormányzósági palota berendezését is az ő gyárában készítették. Hupka Péter (Kökényes, 1885-?), görög katolikus, 1909-ben tett ügyvédi vizsgát, azután­­lecsőn folytatott gyakorlatot. Az I. világháborúban két és fél év után olasz fogságba került, 1919 tavaszán szabadult. Técsőn román, majd cseh megszállás alatt élt. Az ukrán behatolás idején, 1939-ben kétszer letartóztatták. Az ukrán szics-gárdisták pusztításait kivédendő megszervezte Técső város lakosságát. A helyi csendőrség és fináncok lefegyverzésével jutottak csoportjai fegyverhez és egy nagyorosz származású tüzéralezredestől gépfegyvereket kaptak. A Hupka Péter által így felállított „nemzet­őrség" azután nemcsak Técső, hanem a szomszédos falvak lakosságát is megvédte nemzetiségre és vallásra való tekintet nélkül a visszavonuló ukrán szics-gárdistáktól mindaddig, amíg 1939­ március 16-án a magyar honvédség élalakulatai elérték Técsőt és vidékét. Ezután mint a técsői járás miniszteri biztosa működött országgyűlési képvi­selővé való meghívásáig. Homicskó Vladimir (Csertész, 1879-?), görög katolikus, Budapesten orvosi diplomát szerzett. Az I. világháborúban a 71. közös gyalogezredben, majd a veszprémi katonai kórházban szolgált, majd Ungvárott letelepedve folytatott orvosi gyakorlatot. Egyike a Kárpátorosz Autonóm Parasztpárt alapítóinak, rendíthetetlen híve volt a ruszin auto­nómiának. Sokat harcolt ezért a politikai és a sajtóéletben. A központi orosz nemzeti tanácsban 1920 óta dolgozott, 1927-től annak főtitkára volt. Spák Iván (Alsókaraszló-Zaricsán, 1900-?), görög katolikus, újságíró. Az Autonóm Földműves Szövetség lapjának, a Ruszkij Vesztnyiknek felelős szerkesztője volt 1933-tól. A Kurtyák-párt propagandájának és sajtóirodájának az irányítója volt. A Kárpát­orosz Újságírók Szövetségének titkári tisztét is betöltötte. Vonzódott a sporthoz is, a Russi Sport Klubnak a főtitkára volt. Zsegora Ödön (Gyertyánliget, 1895-?), görög katolikus, régi lengyel nemesi család leszármazottja, vasutas. A MÁV-nál teljesített távírász szolgálatot, 1914-ben­­ például­­Pozsonyban. A máramarosszigeti 85. gyalogezredbe bevonult 1915-ben, mint haditávírász szolgált az északi fronton, Szerbiában, Dél-Tirolban és a román fronton. Nagy nehézségek árán keveredett haza Kárpátaljára, de mivel nem tette le a Csehszlo­vák államra a hűségesküt, állásából elbocsátották. Mint menekült vasutas Máramaros­szigeten kapott alkalmazást a MÁV-nál, innen a román megszállás miatt kellett mene­külnie. Végül vegyeskereskedést nyitott. A Kárpátorosz Autonóm Parasztpárt körzeti szervezője és titkára, tagja és titkára a Nagybocskói Vadász Egyesületnek stb. Kárpátalja felszabadulása után egyhangúlag hívták meg a magyar országgyűlés képvi­selőházába, ahol a Felső-Tiszavölgy népe képviselőjének tekintette magát. Végül szóljunk a két felsőházi meghívott személyről is. Sztojka Sándor (Karácsfalva, 1890-?), görög katolikus megyéspüspök. Az apostoli szentszék 1932. május 3-án nevezte ki megyéspüspökké. Mint munkácsi püspök a Kárpátalja déli részének felszabadulása után, 1939. június 13-án Magyarország kor­mányzójának a kezébe tette le az állami esküt. A felsőház tagja 1939­ július 1-től. Gulácsy István (Beregszász, 1866-?), református, nyugalmazott alispán. 1905-től Bereg megye alispánja, ebbéli minőségében mintegy 25 ezer hold ingatlant vásárolt községek és úrbéres közbirtokosságok részére, s miután ezzel a tevékenységével legnagyobbrészt ,,holtkézi", azaz egyházi ingatlanokat szabadított fel az ingatlanforga­lom számára, tulajdonképpen már abban az időben elkezdte a földosztást. A közsé­gekben járványkórházakat illetve járvány­szobákat állított fel, hogy a különböző járvá­nyok terjedését mérsékelje. Az őszirózsás forradalom 1918-ban eltávolította állásából.

Next