Honismeret, 1998 (26. évfolyam)

1998 / 2. szám - 1848-1998 - Földes az 1848/49-es szabadságharcban (Karacs Zsigmond)

Földes az 1848/49-es szabadságharcban Az 1848-ik év elején még aligha lehetett következtetni az előttünk álló két év mozgalmas napjaira. A pesti március 15-i forradalmat követő országos változások előbb Szabolcs megyét, majd Földes községet is érintő következményei felkeltették a lakosság érdeklődését. A Helytartótanács a rend fenntartására szólítja fel a törvényhatóságokat. A nagykállói me­gyegyűlés március 21-én egy 29 tagú állandó választmány kirendelését határozta el, Péchy László első alispán elnöklete és gróf Degenfeld Imre másodelnöklete alatt, tagjai közt látjuk Finta Mártont és a két nemes község hadnagyát, a földesi Török Sámuelt és a sápi Katona Pétert. A választmányt a rend és a béke fenntartására és a nemzeti őrsereg felállítására teljes hatalommal felruházták.­ Március 25-én gróf Batthyány Lajos miniszterelnök utasítására már a nemzeti őrsereg felállítását tárgyalják, mely kétféle alakulatból áll: Helybeli Nemzeti Őrsereg a településen belül, és a mozdítható őrsereg, amelyet járásonként szerveztek. A nádudvari járást terjedelmessége miatt két részre osztották, az alsó résznek, ahová Földes tartozott, Nádudvar a gyülekezőhelye. A szervezés miatt ezt még kétfelé választották, a második szakaszba kiküldték Kállay Emánuel elnöklete alatt Zoltán Mihály, ifj. Patay István, Farkas Károly, Baksay Dániel nádudvari ref. pap, Valkó János gyógyszerész, Szathmári György nádudvari jegyző, Farkas Imre földesi, Horváth József nádudvari birtokos, Rásó Lajos szolgabíró és a sápi Balogh József megyei esküdt alkotta delegációt. „A mozdítható őrseregbe vállalkozóknál nagyobb ünnepélyesség okáért a megye zászlója alatt teendik esküjöket." „A járásonként mozdítható seregbe pedig következő egyének tűzetnek ki kapitányokat: N.Kállóban Finta Márton, ... Nádudvaron ifj. Patay István. ... A Helybeli Őrsereghez meg­kívántató tisztek ugyan ezen őrsereg által a küldöttség jelenlétében megválasztandók." A választmány elrendelte, hogy április 2-án a járásokba kiküldöttek kezdjék el a mozdítható őrsereg felállítását.­ Péchy László alispán hiába kért fegyvereket a Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmánytól. Szabolcs vármegye mozdítható őrseregét három zászlóaljba szervezték. A 138 földesi nemzetőrt először az 1. zászlóalj 3. századában találjuk, a megjegyzés szerint a létszám a lovasokkal együtt értendő. A második változatban a 2. zászlóalj 2. századában."­ Az 1847/48. évi országgyűlési törvénycikkeket V. Ferdinánd április 11-én szentesítette. A nemzeti őrseregről a XXII. tc. rendelkezik, ennek a kötelező figyelembevételével folyt ezután a szabolcsi nemzetőrség szervezése.­ A választmány kirendelte a megyei sorozási bizottságot, de majd csak június 19-én nevezték ki a három szabolcsi nemzetőr zászlóalj őrnagyát: Eötvös György, Komlóssy Lajos és Patay József személyében.­ Az április 28-i megyegyűlés határozott a nemzetőrség újbóli összeírásáról. Ugyanekkor állították fel a közgyűlést pótló nagy választ­mányt, Földesről Kállai János, Boldog Bálint és Török Sámuel főhadnagy lettek a tagjai.­ Az 1836. évi IX. tc. iktatta törvénybe először a községek belső igazgatásának jogszokás útján kifejlődött rendszerét, a bíró, vagy hadnagy, a 12 tagú tanács, a jegyző és a kisbírók vá­lasztásának, munkakörének és alkalmaztatásuk idejének törvényes megállapításával, majd az 1836. évi XX. tc. 5. §-a a községi jogszolgáltatást szabályozta. Az 1848. évi XXIV. tc. a községi választásokra nézve írja a 2. §-ában: „A rendezett első bírósági hatóságú községek köz­igazgatási állása, a törvény további rendeletéig, jelen állapotában megtartatik." Az 1. § szerint a XXIII. tc.-et, mely a szabad királyi városokról rendelkezik, kiterjesztik a fenti községekre is, tehát Földesre is. A 2. szakasz 15. §-ában a tisztikar választásánál főbíróról szól, a főhadnagy elnevezést nem említi, erre vezethető vissza, hogy az esedékes földesi hadnagyválasztás után, mely április 24. helyett egy hónapot késett, az utolsó földesi főhadnagy Török Sámuel helyébe lépő Sápi Gábor már főbíró elnevezéssel él.­ ­ Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár (SzSzBmk­.) IV. A. I/a Közgyül. jkv. 674. sz. 1848. 2 SzSzBmk­. IV. B. 102. Vál. jkv. I. köt. 1. sz., valamint: SzSzBmk­. IV. B. 103. 1. doboz 1. tétel Finta Márton iratai. 1848. 3 SzSzBmk­. IV. B. 103. 3. doboz 17. tétel. 1848. 4 1847/1848-ik évi orszgy. tvcikkek. Reprint. Bp. 1988. 64. old. 5 SzSzBmk­. IV. B. 106. 3 doboz 9. tétel. 1848., valamint Közlöny. 1848. június 22. 6 SzSzBmk­. IV. B. 102. 48. csomó 619. szám. 1848.

Next