Honismeret, 1998 (26. évfolyam)
1998 / 2. szám - TERMÉS - Petőfi és Jókai Váradi Antal esküvőjén (Pifkó Péter)
mielőtt a három jóbarát leutazott Esztergomba elképzelte a fogadtatást, amiben részük lesz, s leányrablás gondolata is felmerült. Miután kellő erőt és bátorságot gyűjtöttek, rendben elindultak. Nem kellett leányt rabolni, de azért nem ment minden egyszerűen. S, hogy mi történt valójában azt Jókai örökítette meg számunkra édesanyjához írt levelében:14 Kedves anyám. Pest, 1846. jun. 24. Hétfőn már ott várt a gőzősnél Sándor barátunk, kivel is mi másnap megkezdtük násznagyi bajoskodásainkat, lévén ezerféle bajunk Esztergom minden rendű és rangú papjaival és plébánosaival a vicariustól kezdve a kuktáig. Várady barátunk mint nyakas kálomista nem adott reversalist, a tisztelendő atyák pedig nem adtak dispensatiót, minek az lett a következése, hogy már most végig kell várnunk a háromszori hirdetést, mi legközelebbi Hétfőn, mint ünnepnapon, fog befejeződni." Mi lehetett az az ezerféle baj, amelyben részük volt? Elmentek Kollár Istvánhoz a belvárosi templom plébánosához, aki közölte, hogy háromszori kihirdetés nélkül nem adhatja össze a jegyeseket. Ez alól felmentést csak az Érseki Helynöki Hivatal adhatott. Nyakukba vették hát a várost és elzarándokoltak Kuntz József vikáriushoz és Mészáros Imréhez, a helynöki hivatal jegyzőjéhez.15 Köztük zajlottak le azután azok a nevezetes jelenetek, amelyről Jókai megemlékezett. S miután a nyakas Várady nem adott reverzálist (kötelezvényt gyermekei jövendő katolikus vallásáról), Kuntz József sem állította ki a felmentést a háromszori kihirdetés alól, így az esküvő elmarad. S mi történt ezután? Ezt is Jókaitól sikerült megtudnunk. „ A nem sikerült esküvő után kocsira ültünk s neki indultunk az utazásnak, elmentünk Hont vármegyébe Tésára, hol is páratlan szivességű házigazdánk az ottani földesúr Boronkay Lajos Szombatig nem eresztett el bennünket, az alatt meghordozott bennünket a környéken, többek között Szalatnyán is, az őszre pedig meghitt a Szitnyára (egy Selmecz melletti magas hegy) egy általa rendezendő mulatságra. Ha haza kerülök sokat tudok majd e kalandunkról beszélni. Azután lejöttünk Pestre. Ugyan szépen jártam, sem Vahót Imre sem Schedel nincsenek Pesten. Vasárnapra jőnek meg, megjártam volna, ha rájuk támaszkodom."16 Mint olvashattuk a hoppon maradt vőlegényt és a két tanút a Foglár család közeli rokona (valószínű Ida nagybátyja), Boronkay Lajos karolta fel. Ő az új reformnemzedék haladó szellemű gondolkodója volt, 1848-ban több vármegye kormánybiztosa. E mellett a Boronkay családnak irodalmi kapcsolódásai is voltak. Boronkay Róza Kazinczy Gábor édesanyja. Nem csoda hát, hogy házánál szívesen látott vendégek voltak Petőfiék.17 Miután meg kellett várni a háromszori templomi kihirdetést az esküvőre csak június 29-én került sor. Ekkor már nem jöttek hiába, s talán a jegyespárt az is vigasztalta, hogy ezen a hétfői napon igazi ünnep volt, Péter-Pál, egyben a templom búcsúja. A halpiacon (a templom előtt) halárusok, színes sátrak, nyüzsgő, zsibongó nép sokasága között vonulhattak az oltár elé.18. Kollár István plébános végre bejegyezhette az esküvőt az anyakönyvbe. Dicséretére válik, volt annyi előrelátása, hogy Petőfivel és Jókaival saját kezűleg íratta alá e fontos okmányt, amely a következőket tartalmazza. A házasságra összeadottak IIs. Várady Antal helvét vallású, vezeték és keresztneve, köz- és váltó ügyvéd, paszabi hitvallása, életneme, születés és lakhelye: (Szabolcs vm.) születési, pesti lakos. Ruffy Ida k. a. r. katolikus, fajkürthi születés, itteni lakos. A tanúk vezeték és keresztneve, életneme: Petőfi Sándor költő, pesti lakos és ásvai Jókay Móric pesti lakos. 17 18 14 Jókai Mór összes művei levelezés I. Bp. 1971. 15 Kollányi Ferenc: Esztergomi kanonokok. Esztergom, 1900. 10 Jókai i.m. 17 Gyürky Antal: 54 év Hont vármegye történetéből, 1820-1874. Vác, 1875-1883. 18 Pifkó Péter: Esztergomi utcák 1700-1990. Esztergom, 1990. 15 73