Honismeret, 1998 (26. évfolyam)

1998 / 6. szám - A MAGYAR NYELV AZ EZREDFORDULÓN - Katona József történetírása (Törökné Gémes Tünde)

rendezni a kéziratot.25 Hibás szerkesztését Katona összes műveinek kiadója, Solt András javította.26 A cím megtévesztő, mert a kötet ténylegesen nem Kecskemét történet, hanem a környező terület népvándorlás kori leírása. Jellegzetes történetírói módszer, hogy minél régebbről kezdik az események tárgyalását. Emlékeztet ez a gesztaírás hagyományára, amikor az időszámítás előtti időkig, vagy akár a teremtésig is visszanyúlhatnak. A műhöz a szerző által írt ajánlás és bevezető sok mindent elárul. Az ajánlás őszinte és mélyen gyökerező hazaszeretetről vall, amelyben összekapcsolódik a város, és az ország iránti ragaszkodása. Itt húzódnak meg a Kohári-Kóburg családhoz intézett sorok is. A család tagjai voltak ekkor Kecskemét földesurai. Nem zárható ki, hogy némi számítással szerepelteti a család nevét, talán támogatást remélt tőlük további munkálataihoz 27 Az Elő­­beszéd oldalain leírtak több szempontra is ráirányítják a figyelmet. Egyrészt, hogy fontosnak tartja szülőföld történelmének megismerését. Néhány évtized eseményeit az emlékezet könnyen megőrzi, de az évszázados múltat már nem. A polgári öntudat ébre­désének egyik jellemzője a hagyományok megőrzése, mert alkalmas a közösségi érzés megszilárdítására.28 katona is abból indul ki, hogy Kecskemét lakói nem jobbágyok, hanem polgárok. S az általa használható eszközökkel gyorsítani is szeretné a polgárság erősödését. Büszkén hangoztatja, ha bárki vitatná is munkájának, tudásának értékét, legnagyobb érdeme akkor is megvédi a művet, s ez az érdem, „hogy magyarul van írva."29 Kifejti, hogy a felhasznált források egy része, az addig megjelent irodalom, de igyekezett levéltári anyaggal is dolgozni. Itt akadályokba ütközött, nem férhetett hozzá egészében a városi levéltárhoz, és sokszor a szóbeli hagyományokra kellett támaszkodnia. Megjelenik a történetíró elégedettsége és optimizmusa, amikor azt írja: „olvasni fognak azok, kik engemet soha nem láttak, soha nem esmértek, és akiket én soha látni, soha esmérni nem fogok."30 Katonának igaza lett, de azt e sorok írásánál nem remélhette, hogy nem a történeti kutatása miatt fog hírnevet szerezni, hanem a Bánk bán hozza meg számára a megbecsülést. Katona József történetírói teljesítményét Orosz László kimerítően elemezte e tárgynak szent tanulmányában.31 A Szabados Kecskemét...történeti kötetben a szerző kivonatolta a Duna-Tisza köze honfoglalás kora előtt élt népeivel foglalkozó antik és kortárs műveket. Ténylegesen új adatokkal szolgálni nem tudott, nem is szándékozott, de egyéni szempontjait érvé­nyesítette.32 Kecskemét városát a jazig Partiscummal azonosította, ami bizonyítottan téves. De Katona védelméül szolgál, hogy mint nem igazán gyakorlott történész, nem a megfelelő forrásra hivatkozott. Még Hornyik János monográfiájában is ez az adat szerepel.33 Bátran élt a kritika eszközével, nem félt ellent mondani egy-egy neves történész elfogadott megállapításának. Csak példaként: vitába bonyolódik Fesslerrel az előkelők és alávetettek kérdésében.34 De nem értett egyet Jordanessel sem.35 Katona dicséretére válik, hogy nem esett abba a hibába, amelybe kortársai közül oly sokan, hogy a magyarságot a hunoktól szár­maztassa. Azt viszont teljes bizonyossággal kijelenti, amit még a mai történetírás sem tisztázott végérvényesen, hogy Attila nem természetes halállal halt meg.3. A munka általában nyitott, jó történeti érzékről tanúskodik, a legtöbb esetben sikerült a megfelelő következtetéseket levonnia. Mindez azért is elismerésre méltó, hogy mint az 25 Csányi János Katona József: Katona emlékkönyv. Szerk. Hajnóczy Iván. Kecskemét, 1930. 21. old. 26 Orosz László Katona József. Bp. Gondolat, 1974. (Nagy magyar írók) 188. old. 28 Orosz László A történetíró Katona József. Irodalomtörténet 1959. 2. szám. 274. old. 28 Orosz László Katona József. Bp. Gondolat, 1974. (Nagy magyar írók) 189. old. "" Katona József Szabados Kecskemét alsó Magyar Ország első mező­várossá" történetei. Pesten, Trattner-Károlyi, 1834. Elő-beszéd. 30 Katona József, i. m. 31 Orosz László A történetíró Katona József. Irodalomtörténet, 1959. 2. szám. 32 Orosz László Katona József. Bp. Gondolat, 1974. (Nagy magyar írók) 189. old. 33 Hornyik János Kecskemét Város története oklevéltárral 1. Kecskemét, 1860. 3. old. 34 Katona József Szabados Kecskemét alsó Magyar Ország első mező­várossá­ történetei. Pesten, Trattner-Károlyi, 1834. 41. old. Katona József, i. m. 42. old. ",fa Katona József, i. m. 76. old. 58

Next