Honismeret, 1999 (27. évfolyam)
EMLÉKHELYEK - Tóth János: A Magyar Olajipari Múzeum
metszi az impozáns főoltár előtt. A főoltáron kívül a három mellékoltár értékes festményeit is megtekinthetik. A főoltár előtt álló keresztelőkút Németh János alkotása. 1958-ban építették a templom orgonáját, amely 1987-ig, a hangversenytermi orgona elkészültéig a város és a megye legjobbjának számított. Ma már felújításra szorulna. A templomkertben több szobrot is állítottak. Legrégebbi közülük az a 20 méter magas barokk oszlop, amelynek tetején Visnyovszky Lajos bronzból készült Szűz Mária-szobra áll. A közelmúltban helyezték el a kertben a magyar korona szabadtéri mását, amely vaskos betontalapzaton áll. A templom homlokzati fülkéiben pedig kisebb szobrokat láthatnak, többek között Assisi Szt. Ferencét. A templomhoz vezető út baloldalán a város első, immár százéves gimnáziumának épületét látjuk. Az építés és a megnyitás időpontját a klasszicista formákat mutató épület timpanonján olvashatjuk: MILLENNIUM - 1896. Az épület valójában csak 1897-ben készült el. Herczeg Zsigmond és Baumgarten Sándor terveit a már többször is említett Morandini Tamás valósította meg. A városban utcát neveztek el a gimnázium egyik híres tanáráról, Borbély Györgyről. Az iskola eredetileg Deák Ferenc nevét vette fel, 1950 óta Zrínyi Miklós gimnáziumnak. Híres diákjainak emlékét az iskola előcsarnokában emléktáblák őrzik. Az egész országban leghíresebbé közülük talán Pais Dezső akadémikus vált, akiről szülővárosában, Zalaegerszegen utcát és iskolát neveztek el. Lekanyarodva a főútról, ennek a kis utcának a végén található a város két múzeuma: a Göcseji Múzeum fennhatósága alá tartozó Skanzen és a Magyar Olajipari Múzeum. A falumúzeum létesítését Zala Megye Tanácsa és a Néprajzi Múzeum 1966-ban kezdte meg. Valójában egy olyan létesítmény van csak, amelyik mindig is itt, ezen a helyen állt, mégpedig egy vízimalom, amely a XVIII-XIX. század fordulóján épülhetett, a Zala folyó időközben holtággá alakított eredeti folyásánál. A Magyar Olajipari Múzeumot néhány évvel a falumúzeum megnyitása után, 1969-ben hozták létre, alapterülete 25 000 m 2. A múzeum szoborparkjában főleg az olajipar nagy magyar alakjainak portréit tekinthetik meg. A szoborparkhoz közel két fedett helyiség áll; az egyikben terepasztalokon, fényképeken és maketteken követhetik végig a magyar olajipar fejlődését. A másik teremben berendezett kiállítás a magyar kőolajbányászat úttörőjének, Papp Simonnak az életét és munkásságát mutatja be. Panker Mária Anna A Magyar Olajipari Múzeum Magyarországon 1955 és 1960 között alakult a legtöbb szakmúzeum. A magyar olajipar -hasonlóan a többi iparághoz -, létrehozta saját (technikai) műszaki múzeumát. Ma 15 országos gyűjtőkörű iparági szakmúzeum működik. Az egyes szakmák szakterületeinek kiváló művelői a tárgyi, írásos és képi relikviák megőrzésével kívántak emléket állítani elődeik tevékenységének. A szakmúzeumok ipari szakemberek kezdeményezésére, tevékeny részvételükkel jöttek létre. A mérnökök, geológusok, közgazdászok, technikusok amatőr technikatörténésszé váltak, s napi felelősségteljes munkájuk mellett nagy lelkesedéssel párosult szakmaszeretettel igyekeztek az ipari múlt emberi, dokumentális és tárgyi vonatkozású relikviáit megmenteni, megőrizni. Széleskörű összefogás eredményeként 1969. szeptember 27-én nyílt meg Zalaegerszegen a Dunántúli Olajipari Múzeum. A Művelődésügyi Minisztérium 1971. március 26-i keltezésű működési engedélye már országos gyűjtőkörű Magyar Olajipari Múzeumról szól. A magyar olajipar ipar-, technika-, technológia-, gazdaság- és életmód-történeti emlékek gyűjtésére, tudományos feldolgozására és bemutatására létesítette a múzeumot. A 3 hektáros kiállítási terület az 1968-ban megnyílt Göcseji Falumúzeum mellett kapott helyet. A két múzeum egyedülálló együttesként néprajzi és ipartörténeti ismereteket közvetít a látogatóknak. A Magyar Olajipari Múzeum feladata sokrétű: gyűjteményei őrzik, kiállításai bemutatják, kiadványai közkinccsé teszik a magyar szénhidrogénipar emlékeit. 64