Honismeret, 2000 (28. évfolyam)
2000 / 5. szám - "Egy hazában..." Rádiós vitaműsor a magyarországi nemzetiségekről (Összeállította: Székely András Bertalan)
Egy hazában..." Rádiós vitaműsor a magyarországi nemzetiségekről / Magyar Rádió Regionális és Nemzetiségi Adások Igazgatósága 2000. április 27-én stúdióbeszélgetést rendezett a hazai kisebbségek ezredvégi helyzetéről. Miután a közel háromórás adásban e közösségek jelenének és jövőjének számos sarkalatos kérdése fölmerült, szerkesztőségünk úgy vélte, az elhangzottaknak ott a helye a Honismeret kisebbségekkel foglalkozó, tematikus összeállításában. A 14-es stúdióban lezajlott vitaműsort Balog József, a közszolgálati rádió szegedi körzeti stúdiójának vezetője irányította, felelős szerkesztőként Avanesian Alex jegyezte. Résztvevői: Csúcs Lászlóné, az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat alelnöke, Czuczumanov Dimiter, a Bolgár Országos Önkormányzat elnöke, Dzindzisz Jorgosz, a Görög Országos Önkormányzat elnöke, Hattinger Gábor, az Országos Ruszin Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke, Heizer Antal, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnökhelyettese, Hutterer Ingrid, a Magyar Rádió örmény nemzetiségi műsorának felelős szerkesztője, Lasztity Péró, a Szerb Országos Önkormányzat elnöke, Osztojkán Béla, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke, dr. Palásti Sándor, a Nemzeti és Kisebbségi Jogok Országgyűlési Biztosa hivatalának munkatársa, dr. Pálffy Ilona, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára és dr. Székely András Bertalan, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának kisebbségi tanácsosa. Országgyűlési képviselet Balog József A kisebbségek parlamenti képviselete azt hiszem, hogy a kisebbségek életében manapság a legfontosabb kérdés, hiszen a hétfői parlamenti bizottsági üléseken is előkerült ez a téma, illetve a rendszerváltás első tíz esztendejében ez végig napirenden volt. Ennek a sokszor elvetélt és aztán újra meg újra induló képviseleti kérdésnek a részleteit is természetesen meg tudjuk ebben a műsorban beszélni, később pedig kulturális, illetve a millenniummal kapcsolatos témákat fogjuk áttekinteni. Próbáljuk meg azokat a szempontokat megvitatni és megbeszélni, amelyek alapján valóban a nemzetiségi életformának, sorsnak és a nemzetiségek életének kérdéseiben közelíteni lehet azokhoz, akik valóban élik ezt az életet. Egyébként a körzeti bejátszásokban majd lesz erre példa. Azt javaslom, hogy menjünk körbe, egyetlen tételmondatszerű kérdéssel. Mennyire érzik szükségesnek a parlamenti képviseletet ebben a pillanatban, 2000. tavaszán? Székely András Bertalan: Úgy gondolom, hogy a rendszerváltozás után tíz évvel ez egy elodázhatatlanul megoldandó kérdés. Talán a forma másodlagos, de hogy valamilyen megoldást kell találni, az egyértelmű. Csúcs Lászlóné: Mi lengyelek nagyon-nagyon nagy örömmel vennénk, ha tudnánk a lengyel ügyeket a parlamentben képviselni. Pálffy Horn: 1993 óta dolgozom azon valahol, valamilyen formában, hogy ezt a nagyon fontos kérdést kodifikációs szintem megoldjuk. Jelen pillanatban is ezen dolgozunk, és én nagyon fontosnak tartanám. Heinek Ottó: Ha nagyon röviden összefoglalnánk, akkor azt hiszem a dolognak van egy alkotmányos része, ez egy alkotmányos kötelezettsége a magyar törvényhozásnak, az Alkotmánybíróság is megállapította. Van egy politikai része természetesen, mi is rendkívül fontosnak tartanánk azt hogy az érdekeinket, véleményünket, érveinket a parlamentben meg tudjuk jeleníteni és el tudjuk mondani, ezért fontosnak tartjuk a parlamenti képviseletet. Politikai akarat kérdése, hogy a törvényhozás ezt hogyan és milyen formában rendezi. Dzindzisz Jorgosz: Csatlakozom Pálffy Ilonához, én is azt mondom, 1993 óta szükségesnek tartjuk azt, hogy a kisebbségek számára kedvező megoldás szülessen ebben a kérdésben. Czuczumanov Dimiter: Mi is örömmel vennénk, hogyha végre ez az alkotmánymulasztásos téma rendeződne. Osztojkán Béla: Hát én egy kicsit rendhagyó módon azt gondolom, hogy a tízéves tapasztalatunk birtokában ma már egyre kevesebb reményünk van arra, hogy a jelenlegi parlamenti pártok meg tudnak egyezni. Közjogi értelemben nem igazán tartom fontosnak a parlamenti