Honismeret, 2001 (29. évfolyam)
2001 / 1. szám - ZSENGE TERMÉS - "A magyar hon szépségei" - Jókai Mór Kecskemétről (Székely Gábor)
Jókai Mór Kecskemétről A mai Kecskemét utcáin több emléktábla is hírül adja az utókor számára, hogy 1842 őszétől 1844 nyaráig ebben a városban élt és tanult Jókai Mór, a kecskemétiek által is tisztelt és szeretett nagy magyar író. A református Ókollégium épületén található emléktábla a református főiskola kitűnő diákjának, az élete két legszebb esztendejét városunkban töltő fiatalembernek állít emléket. A Jókai u. 8. sz. ház előtt megtudhatjuk, hogy itt állt a múlt században Gyenes Mihály városi mérnök háza (később Muraközy-ház), ahol Jókai kosztot és kvártélyt kapott két esztendőn át. Az Erdei Ferenc Művelődési Központ mögött, az egykori Korona Színház helyén, arról tudósít az emléktábla szövege, hogy ezen a helyen lépett föl 1843-ban Jókai Mór és a vándorszínészként Kecskeméten tartózkodó Petőfi Sándor. A kecskeméti levéltárban, a könyvtárakban és a múzeumokban még számos olyan emlék és dokumentum található, amely Jókai Mór kecskeméti tartózkodásával és itteni élményeivel kapcsolatos. Jókai és Kecskemét Jókai 1842 októberében érkezett Kecskemétre. A kecskeméti iskoláztatás bátyjának, Károlynak az ötlete volt, de édesanyja is támogatta. Jókai a pápai gimnáziumban gyenge, kedélybeteg fiú volt, ezért úgy gondolták, hogy levegőváltozásra van szüksége. Az alföldi homokos tájat és az akkor induló református főiskola jogi fakultását választották. A döntésben a család régebbi kecskeméti kapcsolatai is szerepet játszottak. Karika János, a református főiskola egyik tanára Jókaiék távoli rokona volt, Jókai ügyvéd édesapjának pedig kecskeméti ügyfelei is voltak: a Sárközy család tagjai. Jókai Gyenes Mihálynál lakott, aki a város tekintélyes polgára volt: erdőinspektor és egy alkalommal másodbíró is. Testi fogyatékosságát műveltsége ellensúlyozta. (Róla szól a kecskeméti rigmus: „Aki nem látott még görbében egyenest / Nézze meg a kecskeméti bírót, Gyenest"). Jókai Móric lakótársa Gyenes Pali volt, Gyenes Mihály nevelt fia. Iskolatársai és barátai közé tartozott még Muraközy János, a későbbi gerillakapitány és festőművész, Ács Károly költő, Garzó Imre mérnök. Leghíresebb tanárai voltak: Tatay András professzor, Karika János, Tomori Szabó Sándor és Vállaji Sipos Imre. Jókai a kollégium kiváló tanulója volt, második, majd első eminens. Emellett önképzőkört, szavalókört és műkedvelő színjátszó társaságot szervezett, szerkesztette a Kalliopé című diáklapot, festészettel foglalkozott, és a vívásban, táncban, testedzésben is sikeres volt. 1844 nyarán búcsúzott el Kecskeméttől. Később még többször visszatért a városba. 1848 szeptemberében Kossuthot kísérte toborzó körútjára (később megírta a Kossuth-nóta keletkezésének történetét is), 1849-ben mint menekülő bujdosó utazott át ezen a tájon. Rövid ideig valószínűleg itt volt felesége fellépésein és saját darabjainak bemutatóin a kecskeméti színházban (1857. február 6., 1870. január 4., 1879. október). 1888 októberében több napot töltött Kecskeméten, művész barátai társaságában, hogy anyagot gyűjtsön. Az Oszták-Magyar Monarchia írásban és képben című, országismertető nagy munkához, melyben Rudolf trónörökös munkatársa volt. Kecskemét város közgyűlése 1893. április 21-én díszpolgárrá választotta. 1849 januárjában ünnepségsorozatot szerveztek 50 éves írói jubileumi tiszteletére. Ekkor avatták fel az egykori lakóházát megjelölő emléktáblát és az utcát is „Jókai utczára" keresztelték. Jókai a Kecskeméten töltött diákévek alatt nagyon sok maradandó élményt szerzett, és ezeket írásaiban is megörökítette. „Szellemi énemet e város szülte" 1888. október 28-án Jókai Mór Hoitsy Pál országgyűlési képviselő, Roskovics Ignác és Feszty Árpád festőművészek kíséretében érkezett Kecskemétre. Roskovics és Feszty ekkor készítették el vázlataikat Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben című munkához. Jókait számos helyen vendégül látták és köszöntötték. A városi ünnepség utáni banketten Lestár Péter polgármester mondott beszédet. „Boldog polgármesternek" nevezte magát, aki a város egykori tanítványát és a legnagyobb magyar írót üdvözölheti. Jókai ekkor mondta el az azóta sokat idézett szavait: „Nem ok nélkül nevezem Kecskemét városát második szülővárosomnak, mert valóban szellemi énemet e város szülte. Mikor tegnapelőtt,-azt hiszem tegnapelőtt volt - 46 évvel