Honismeret, 2001 (29. évfolyam)
2001 / 3. szám - Köszöntjük a XXIX. Honismereti Akadémiát Bács-Kiskun megyét és Kecskemét városát - A Duna-Tisza köze irodalmi országútjain (Birck Edit)
tileg Segesváron állították fel 1897-ben, a millennium ünnepkörében. Az első világháború alakulása, a front közeledése azonban arra késztette a várost, hogy a szobrot elmenekítsék. Budapesten várta további sorsát, míg újraállításának lehetőségét Kiskunfélegyháza nyerte el. 1922-ben avatták mai helyén. Kiskunfélegyháza másik híres fia Móra Ferenc (1879-1934) író, könyvtár- és múzeumigazgató, főleg a gyermek és ifjúsági irodalom kedvelt szerzője. 1879. július 19-én született a Szarvas, ma Móra Ferenc utca 19. számú házban. Később költöztek a Daru utcába, amit a Daru utcától a Móra Ferenc utcáig című önéletrajzi kötete nyomán sokáig szülőhelyének véltek. A kutatás tisztázta a helyzetet, s a szülőházban 1972 óta emlékmúzeum működik, a Daru utcában pedig Istók János Móra szobra őrzi emlékét. Az elemi iskolát és a gimnáziumot Félegyházán végezte, az itteni főgimnáziumban érettségizett 1897-ben. Ma az ő nevét viseli. Bátyja, Móra István író is Félegyháza szülötte, 1864. október 24-én látta meg a napvilágot. Elemi és középiskoláit szintén itt végezte, s tanítói oklevelet szerzett (ld. még a 142. oldalon). 1881. november 10-én ebben a városban született Falu Tamás (1881-1977) költő is, és töltötte itt gyermekkorát, míg gimnáziumba Kecskemétre került. 1928-1932 között a tanítóképző diákja volt Darvas József (1912-1973) író, újságíró. Az iskola falán emléktáblát helyeztek el tiszteletére. A Kiskunság belsejében választott utunk utolsó állomása Kiskunhalas, a csipke városa. Utána kapcsolódunk előző útvonalunk utolsó állomásához, Kelebiához. Halason feltétlenül meg kell nézni a Csipke-házat, a világhírű népművészeti-ipari ág csodálatos bemutatóját. Irodalmi emlékeket ugyanis jobbára lélekben őriznek itt. Csokonai Vitéz Mihály (1773-1805) költő, 1795. április-májusban legációban járt a városban, Péter István főbíró vendégeként. Ezt az eseményt a református templom falán felállított emléktábla jelzi. Vajda János (1827-1897) költő, miután a szabadságharc bukása után közkatonaként szolgált, az osztrák hadsereg kataszteri hivatalában dolgozott. Ebben a minőségében járt 1851 tavaszán Halason. Azt már említettük, hogy Baksay Sándor író, műfordító itt is tanított a református gimnáziumban 1855-1862 között. Születését tekintve talán Kerekes Sámuel köthető a városhoz, a Hadi és Más Nevezetes Történetek szerkesztőjéé. Ezt azonban nem találtam megerősítve. Jó volna, ha igaz volna. Emléktáblát az utóbbi három alkotóról ne keressünk, szobrot sem. Azért szép út volt mindkettő. Pár évszázad magyar irodalma mennyi kisebb-nagyobb nyomot hagyva suhant át a Duna-Tisza közén. Az emlékek őrzésére sem panaszkodhatunk, s ha elégedetlenek vagyunk, azt is azért tesszük, hogy felhívjuk a figyelmet a pótolandókra, s ötletet adjunk a hagyományápolóknak. Birck Edit Szalkszentmárton, Petőfi Sándor Emlékmúzeum 11