Honismeret, 2001 (29. évfolyam)

2001 / 3. szám - Köszöntjük a XXIX. Honismereti Akadémiát Bács-Kiskun megyét és Kecskemét városát - A Duna-Tisza köze irodalmi országútjain (Birck Edit)

tileg Segesváron állították fel 1897-ben, a millennium ünnepkörében. Az első világháború ala­kulása, a front közeledése azonban arra késztette a várost, hogy a szobrot elmenekítsék. Bu­dapesten várta további sorsát, míg újraállításának lehetőségét Kiskunfélegyháza nyerte el. 1922-ben avatták mai helyén. Kiskunfélegyháza másik híres fia Móra Ferenc (1879-1934) író, könyvtár- és múzeumigaz­gató, főleg a gyermek és ifjúsági irodalom kedvelt szerzője. 1879. július 19-én született a Szar­vas, ma Móra Ferenc utca 19. számú házban. Később költöztek a Daru utcába, amit a Daru ut­cától a Móra Ferenc utcáig című önéletrajzi kötete nyomán sokáig szülőhelyének véltek. A ku­tatás tisztázta a helyzetet, s a szülőházban 1972 óta emlékmúzeum működik, a Daru utcában pedig Istók János Móra szobra őrzi emlékét. Az elemi iskolát és a gimnáziumot Félegyházán végezte, az itteni főgimnáziumban érettségizett 1897-ben. Ma az ő nevét viseli. Bátyja, Móra István író is Félegyháza szülötte, 1864. október 24-én látta meg a napvilágot. Elemi és középiskoláit szintén itt végezte, s tanítói oklevelet szerzett (ld. még a 142. oldalon). 1881. november 10-én ebben a városban született Falu Tam­ás (1881-1977) költő is, és töltötte itt gyermekkorát, míg gimnáziumba Kecskemétre került. 1928-1932 között a tanítóképző diákja volt Darvas József (1912-1973) író, újságíró. Az iskola falán emléktáblát helyeztek el tiszteletére. A Kiskunság belsejében választott utunk utolsó állomása Kiskunhalas, a csipke városa. Utána kapcsolódunk előző útvonalunk utolsó állomásához, Kelebiához. Halason feltétlenül meg kell nézni a Csipke-házat, a világhírű népművészeti-ipari ág csodálatos bemutatóját. Iro­dalmi emlékeket ugyanis jobbára lélekben őriznek itt. Csokonai Vitéz Mihály (1773-1805) költő, 1795. április-májusban legáci­óban járt a városban, Péter István fő­bíró vendégeként. Ezt az eseményt a református templom falán felállított emléktábla jelzi. Vajda János (1827-1897) költő, miu­tán a szabadságharc bukása után közkatonaként szolgált, az osztrák hadsereg kataszteri hivatalában dol­gozott. Ebben a minőségében járt 1851 tavaszán Halason. Azt már említettük, hogy Baksay Sándor író, műfordító itt is tanított a református gimnáziumban 1855­-1862 között. Születését tekintve talán Kerekes Sámuel köthető a városhoz, a Hadi és Más Nevezetes Történetek szerkesz­tőjéé. Ezt azonban nem találtam meg­erősítve. Jó volna, ha igaz volna. Emléktáblát az utóbbi három al­kotóról ne keressünk, szobrot sem. Azért szép út volt mindkettő. Pár évszázad magyar irodalma mennyi kisebb-nagyobb nyomot hagyva su­hant át a Duna-Tisza közén. Az em­lékek őrzésére sem panaszkodha­tunk, s ha elégedetlenek vagyunk, azt is azért tesszük, hogy felhívjuk a figyelmet a pótolandókra, s ötletet adjunk a hagyományápolóknak. Birck Edit Szalkszentmárton, Petőfi Sándor Emlékmúzeum 11

Next