Honismeret, 2004 (32. évfolyam)
2004 / 2. szám - HONISMERET ÉS EURÓPA - Külföldön tanuló magyarországi diákok (Tolnay Gábor)
A göttingai egyetemet 1737-ben alapították. A magyar diákok közül itt tanult 1787 és 1789 között Barczafalvi Szabó Dávid (1752-1828) lapszerkesztő, műfordító és nyelvújító. Az egyetem természettudományi karán tanult Diószegi Sámuel (1761-1813) botanikus, református egyházi író, akik sógorával - Fazekas Mihállyal - együtt írta a Magyar Művészkönyvet. 1796-tól a göttingai egyetemen tanult Bolyai Farkas (1775-1836), aki barátságot kötött az itt tanító Gaus-szal. 1792-től Göttingában tanult Budai Ézsaiás (1766-1841), a neves klasszika-filológus és történetíró is. Itt volt diák Bethlen Elek gróf (1777-1841) dráma- és történetíró. A hallei egyetem alapítására 1694-ben került sor August Hermann Francke szervezésében. Itt szerzett egyetemi végzettséget Szentábrahámi Lombard Mihály (16837-1758) unitárius egyházi író, aki 1712-1715 között Leidenben, Oderafrankfurtban és Halléban tanult. Bél Mátyás (1684-1749) a hazai honismereti irodalom megteremtője 1704-től tanult itt. Benczúr József (1728-1784) jogtörténész 1750-1755 között volt a hallei és a jénai egyetem hallgatója. A heidelbergi egyetemet 1386-ban alapították. Pápai Páriz Ferenc (1649-1716) író 1672-73-ban Lipcsében, Marburgban, Heidelbergben és Bázelben tanult. Szamosközy István (1565-70 körül - 1612?) történetíró 1589-től Heidelbergában járt egyetemre. Szenei Molnár Albert (1574-1634) 1593-tól tanult a városban. Geleji Katona István (1589-1649) református egyházi író 1615-től Bethlen Gábor költségén tanult Heidelbergben. Comenius Ámos János (1592-1670) pedagógus, író 1613-14-ben járt Heidelbergben egyetemre. Thúri György (7-1612) költő, fordító 1600-ban, Bethlen Miklós gróf (1642-1716) író, politikus 1661-64-ben tanult Heidelbergben, valamint Utrechtben és Leidenben. A jénai főiskolát 1548-ban alapították, egyetemmé 1558. február 22-én nyilvánították. Idős Burius János (7-1688) egyházi író 1655-ben járt Jénában. Báchmegyei István Pál (1689-1735) orvos, író Wittenbergben és Jénában tanult és 1710-ben Jénában avatták orvosdoktorrá. A lipcsei egyetemet V. Sándor pápa 1409. szeptember 9-i bullája emelte egyetemi rangra. Itt végezte az egyetemet Illésházy István gróf (1593-1648), aki 1608-tól az ország nádora volt. Pápai Páriz Ferenc (1649-1716) író 1672-73-as években volt lipcsei diák. A marburgi egyetem alapításának éve: 1527. Keserűi Dajka János (1580-1633) református egyházi író 1607-ben járt a marburgi egyetemre. Teleki Pál gróf (1677-1731), a nevezetes mecénás 1697-től tanult filozófiát, jogot és történelmet a marburgi egyetemen. Az Odera melletti Frankfurt egyetemet 1506-ban alapították és 1811-ben Boroszlóba helyezték át. Itt tanult David Frölich (1595-1648) természettudós, az európai hírű polihisztor, aki a kézsmárki tanulmányai után jött ide. Dengelegi B. Péter (1597-1648) író 1622-ben Bethlen Gábor támogatásával Oderafrankfurtban, Franekerben és Leidenben járt egyetemre. Medgyesi Pál (1604-1663) református egyházi író 1621-től Bártfán, majd Debrecenben tanult. 1628-tól az oderafrankfurti, a leideni, a cambridgei egyetem hallgatója volt. Bonyhai Simon György (1673-1737) református egyházi író 1699-ben iratkozott be a város egyetemére. Miklósvári Sebe János (7-1749) református egyházi író 1710-től volt hallgatója az oderafrankfurti egyetemnek. Deáki Filep József (1681-1748) református egyházi író 1709-1711 között az oderafrakfurti, a franekeri és az utrechti egyetem diákja volt. Szentábrahámi Lombárd Mihály (16837-1758) unitárius egyházi író 1712-1715-ben volt az egyetem hallgatója. Borosnyai Lukács János (1694-1760) református egyházi író 1721-től az oderafrankfurti és a leideni egyetem hallgatója. Baconi Ince Mihály (1723-1795) egyházi író, református lelkész 1745-1749-ben leidenben és Oderafrankfurtban tanult. Idős Ráday Gedeon (1713-1792) költő, irodalomszervező, mecénás 1732-ben Oderafrankfurtban jogot halgatott. Borosnyai Nagy Zsigmond (1704-1774) református egyházi író 1730-ban Oderafrankfurtban tanult. A rostocki egyetemet 1419-ben alapították. Parschitius Christophorus (1640-1643-17127) evangélikus latin költő, történetíró Rostockban és Wittenbergában tanult. A strassburgi egyetemet 1621-ben alapították. Baranyai Decsi János (1560-1601) humanista történetíró 1591-ben itt védte meg disszertációját. Révay Péter báró (1568-1622) író Bártfán, Iglón, Bécsben és Strassburgban tanult. Szenei Molnár Albert (1574-1634) költő, író, fordító, a késő reneszánsz protestáns művelődés kiemelkedő alakja 1593-ban a strassburgi egyetemen filozófiai képzettséget és baccalaureátusi fokozatot szerzett, de innen a kálvinizmusa miatt eltanácsolták. A tübingeni egyetemet 1477-ben alapították. Kassai Zsigmond Dávid (1556-1587) református tanár, költő 1577-1579-ben Wittenbergben, Tübingenben és Heidelbergben tanult. Dömötöri