Honismeret, 2004 (32. évfolyam)

2004 / 3. szám - ÉVFORDULÓK - Ötven éve kapott városi rangot Tata (Körmendi Géza)

„Mi lesz Tatatóvárosból?" című, 1938-ban megjelent dolgozatban megfogalmazott elkép­zelések egyik fontos célkitűzése valósult meg, amikor 1969-ben átadták az új művelődési há­zat. Évtizedekkel később a mű szerzőjéről, a tatai születésű és a két község egyesítését megva­lósító jogász professzorról, dr. Magyary Zoltánról nevezték el. Az épületben kapott helyet a Móricz Zsigmond Könyvtár. Tata nemcsak a vizeivel, angolkertjével, az olimpiai Edzőtáborával vált nevezetessé, ha­nem a múzeumaival, tudományos tanácskozásaival, különböző rendezvényeivel (Víz, Zene, Virág fesztivál; Tatai Sokadalom, Barokk Fesztivál) is, melyek öregbítették a város hírnevét. Az ország egyetlen vízivárában 1964-től 1974-ig tartó ásatásokkal az Országos Műemléki Felügyelőség műemléki helyreállítást végzett. A megszépült Öreg­várban 1974-ben a Kuny Domokos Múzeum megnyitotta állandó régészeti, várostörténeti, néprajzi kiállítását. A két ókori kultúrát szemléletesebbé tette a látogatóknak a volt zsinagóga épületében 1977-ben ki­alakított Görög-római Szobormásolatok Múzeuma. Tata környékére és Komárom-Esztergom megyébe az 1723-1755 közötti években betelepí­tett német nemzetiségű községek katolikus vallású lakóinak életmódját, szokásaikat, lakásuk berendezését mutatja be állandó kiállítás keretében a volt Nepomucenus malomban 1983-ban megnyílt „Etnikai folyamatok a magyarországi németeknél" (Der grosse Schwabenzug). Kevesen emlékeznek ma már arra, hogy az önkéntes néprajz- és nyelvjárásgyűjtők moz­galmának a bölcsője Tatán ringott. Az első országos találkozójukat 1963. május 31 - június 2-án tartották városunkban. A tanácskozás első napján, pénteken, ahova Veres Péter író is el­jött, Bárczy Géza akadémikus a magyar nyelvjáráskutatás újabb eredményeiről, Balassa Iván a paraszti gazdálkodás néprajzi kutatásáról, Diószegi Vilmos a magyar népszokások és néphit kutatásának kérdéseiről tartott előadást. A beszámolókhoz hozzászólt Imre Samu, Dem­e László, Végh Linda és Szolnoki Lajos. Másnap, szombaton az önkéntes néprajz- és nyelvjárásgyűjtők konferenciáját az Eötvös József Gimnázium dísztermében Morvay Péter és Végh József vezették. Vasárnap Fél Edit kalauzolásával Kocson néprajzi gyűjtésen vettek részt a Tatára érkezett ku­tatók, így indult el Tatáról a régi népi foglalkozások, mesterségek és a földrajzi nevek orszá­gos gyűjtése. Tíz évvel később, 1982. szeptember 9-13-án Tata adott otthont az „Ethnographia Panno­nica VI." konferenciájának, ahol magyar, osztrák, horvát, szlovák néprajzosok és egyetemis­ták német nyelven elhangzott tizennégy előadással és hozzászólásokkal vitatták meg az egy­kori Pannónia történelmi nagytájon élő nemzetiségek hagyományait, folklórját. Köszönő le­velében dr. Gaál Károly az Ethnographia Pannonica Osztrák tagozatának elnöke a következő- Az 1982-83-ban épült Kőkút közi általános iskola

Next