Honismeret, 2004 (32. évfolyam)

2004 / 3. szám - ÉVFORDULÓK - Oroszlány ötven éve város (Gyüszi László)

A gyors növekedés az 1960-as évek közepéig tartott. 1965-ben már tizenegy bányaüzem­ben termeltek, de akkor a szénbányászatot visszafejlesztették, s ez a város fejlődését is meg­akasztotta. Az 1970-es évek elején újabb fellendülés kezdődött. A város lakosságának száma 1973-ra elérte a húszezret. Az újabb fellendülés nem sokáig tartott. Sorra szűntek meg a bá­nyaüzemek. Az 1990-es években már csak a XX-as aknában és a Márkushegyi bányában ter­meltek. Ezek a bányaüzemek 1994-ben egyesültek a Vértesi Erőművel. Jelenleg a Vértesi Erő­mű is eladó, de eddig még nem találtak vevőt. A bányák megszüntetése miatt új ipari üzemek létesítése vált szükségessé. 1971-ben a fel­számolt XIX-es akna épületeiben megalakult a Duna Cipőgyár oroszlányi telepe. 1979-ben a XVllI-as akna helyén a Kontakta Gyár kezdte meg a termelést. Működött még Oroszlányon egy írószer szövetkezet, egy bőrfeldolgozó szövetkezet, műanyagtechnikai szövetkezet, a Fő­városi Vegyesjavító Vállalat oroszlányi üzemegysége. A gazdasági változás Oroszlány lakosságának foglakozási struktúráját alapvetően átalakí­totta. 1930-ban még a lakosság 77 százaléka a mezőgazdaságból élt. A bányászkodás első évé­ben, 1938-ban csak hatvan oroszlányi ember dolgozott a bányában. 1960-ra a bányászok ará­nya 74 százalékra nőtt, a mezőgazdaságban dolgozóké 3 százalékra csökkent. Az egyéni gaz­dák termelőszövetkezetekbe kényszerültek, majd 1976-ban öt szomszédos település termelő­szövetkezeteit Oroszlány és Vidéke Mg. Tsz. néven egyesítették. A földművelő lakosság hely­zetét súlyosbította, hogy az épülő lakótelep részére nagy területeket vettek igénybe a legjobb minőségű földekből. A település kiemelkedő pontja a Haraszt-hegy. Ez választja el a falut a várostól. A XIX. szá­zadban szőlőt műveltek a hegyoldalon. Ma egy része park. Itt van a hősi emlékmű. A hegy te­tejéről messze látszik a város legfeltűnőbb jelképe, a 25 méter magas, tölcsér alakú víztorony. Gyakorlati jelentőségét elveszítette, mert a regionális vízmű Tatabányáról látja el vízzel a vá­rost. A hegyről körültekintve egyik oldalon a falu utcáit látjuk. A falusi házak közül kiemelke­dik az 1787-ben barokk stílusban épült evangélikus templom. Mögötte húzódik meg a refor­mátusok 1984-ben épített egyszerű temploma. A római katolikusok Szent József temploma a Haraszt-hegyi úton a hegy lábánál épült, a régi temető helyén. 1994-ben szentelték fel a ha­gyományos és modern építészeti elemeket vegyítő épületet. A hegy másik oldalán a városi házakat, utcákat látjuk. Ezek jól jelzik az építészeti irányzat változásait. Az 1950-es években még téglából, az 1960-as években betonelemekből, majd házgyári blokkokból építették az ál- A város új katolikus temploma a zöldövezetben

Next