Honismeret, 2004 (32. évfolyam)
2004 / 3. szám - ÉN FALUM - ÉN VÁROSOM - Esztergom. Dr. Koditek Pállal beszélget Béla Pál
Koditek Pál: Ez Esztergom számára nagy megtiszteltetés. Mi minden olyan szervezetet, társulatot nagy örömmel és tisztességgel fogadunk Esztergomban, amelyek a város rangját, fényét emelik. Ezért, mint az Önkormányzat Kulturális és Idegenforgalmi Bizottságának az elnöke, igyekeztem segíteni a Honismereti Szövetségnek abban, hogy itt Esztergomban méltó módon megszervezhessék a Honismereti Akadémiát és megemlékezhessenek, Balassa Bálintról. De itt van Halász Péter úr, a Honismereti Szövetség elnöke, erről ő hivatott beszélni. Halász Péter: A honismereti akadémiákat minden esztendőben más megyében és más városban és más témakörrel szervezi a Honismereti Szövetség és a vendéglátó megye honismereti egyesülete, témájában pedig rendszerint a kiemelkedő történelmi évfordulókhoz igazodik, így természetes volt, hogy Esztergomban Balassa Bálinthoz kötődünk, emellett a határmenti honismereti kapcsolatok is témája lesz az egyik szekciónak az Európai Unió adta lehetőségek jegyében. Béla Pál: Talán mert az Euró-régió végre visszahozza azokat a természetes határokat, amelyekkel rendelkezett Esztergom vonzáskörzete? Halász Péter: Igen, pontosabban azt a szellemiséget, amit a honismereti mozgalom régóta képvisel, nevezetesen hogy a magyar történelem, a magyar irodalom, a magyar művelődés határai nem a mesterségesen kialakított politikai határok. Korábban különösen, de eddig is nehezebb körülmények között tudták a megyei honismereti egyesületek és a Honismereti Szövetség a határon túli kapcsolatokat építeni, fenntartani. Reményeink szerint az Európai Unióhoz most csatlakozó országok tekintetében ez könnyebb lesz. Balassa Bálintról pedig olyan előadásokra és korreferátumokra számítunk, amelyek árnyalják és teljesebbé teszik a költőről eddig kialakult képet. Akár azzal is, hogy jó Balassa Bálint miként ütött rajta vitézeivel egy-egy vásáron, hogy a legszebb lovakat elhajtva helyreállítsa megrendült anyagi helyzetét. Ez sem szentségtörés ma már. Egyáltalában nem, hiszen ettől Balassa a költő, Balassa a katona, Balassa a reneszánsz gondolkodó nem lesz semmivel sem kisebb. Béla Pál: Most, hogy már tagjai vagyunk az Uniónak, a honismereti mozgalom foglalkozik ezzel a lehetőséggel? Halász Péter: Nekünk - hogy úgy mondjam - nagyra törő terveink vannak. A mi honismereti mozgalmunk ugyanis itt a közép-európai régióban, de a nyugat-európai régióban is egyedülálló. Abban a formában, ahogy Magyarországon kialakult, továbbfejlesztve az öntevékeny néprajzi, helytörténeti mozgalom XX. század elejéig nyúló gyökereit, sőt a levert 56-os forradalom keserűségét, felhasználva a Hazafias Népfront adta kereteket, megteremtette a nemzeti ellenállásnak ezt a sokak által vállalható formáját. Nagyon szeretnénk az Unió adta lehetőségeket kihasználva fölvenni a kapcsolatot az Európa boldogabbik felén lévő országokban folyó hasonló tevékenységeket végző szervezetekkel, mint családfakutatás, a topográfiához köthető emlékeknek az ápolása, és egyebek. Ugyanakkor szeretnénk példát mutatni azzal, ahogy mi a lokálpatriotizmust, a szülőföldhöz való kötődést, mindennek az identitásban játszott szerepét kisugározzuk Hátha Európa amaz fele is tud ebből tanulni, hátha még jót is tudunk tenni Európának azzal, hogy ezt a „hungarikumot" megismertetjük velük. Koditek Pál: Tétényi Éva építész lakásában gyűltünk most egybe, és arról faggatjuk építészasszonyt - aki egyébként az Esztergomi Városépítő Alapítvány elnöke, és Önkormányzat Világörökségért felelős tanácsadója -, hogy mi is ez az alapítvány, mi a célja, mi a szándéka? Tétényi Éva: Az elmúlt másfél év során az Alapítvány egy elég különleges és az országban is egy egyedülálló pályázatot írt ki a város vezetése jóvoltából, ugyanis a magánháztulajdonosoknak vissza nem térítendő támogatást ad a homlokzatok felújítására. Ezek a felújítási munkák egy-egy olyan nagyobb kiemelt programhoz kapcsolódnak, mint például a Fő tér, a Széchenyi tér felújítása, a Berényi Zsigmond utca átépítése, vagy pedig az újjáépült Mária Valéria-híd. A világörökségi cím elérése és elnyerése az Alapítvány tagjai, valamint a már Esztergomban működő civil szervezetek és szakemberek régi vágya és óhaja volt. Az Európa Unióhoz való csatlakozásunk mindenképpen szükségessé tette azt, hogy a határon átnyúlóan is megnézzük, hogy a területnek milyen fejlesztési lehetőségei vannak. 2003 végén talán elsőként alakult meg az Ister-Granum Eurórégió, amely 96 települést összefogva egy új, elsősor-