Honismeret, 2004 (32. évfolyam)

2004 / 3. szám - TERMÉS - Esztergom, a Magyar Sion. A királyi és egyházi székhely (Beke Margit)

amelyet a X. században Géza (945 körül-997) nagyfejedelem épített. Miután Szent István ki­rály felépítette 1010-1020 körül az új - Szent Adalbert és valószínűleg Szűz Mária oltalma alá helyezett - székesegyházat,­ a régi templom az érsek házikápolnája lett. A Várhegyen terült el az esztergomi székeskáptalan háza is. A társaskáptalanok később jöttek létre, így legkorábban a szenttamási prépostság, amelynek temploma 1173-1204 között épült. Ezt követte a XIII. szá­zadi szentgyörgymezei, végül a Szent István által építtetett templom köré 1391-ben Kanizsay János érsek (1387-1418) szervezte meg a prépostságot. Mindhárom testület feje a prépost, akik betagozódtak a főszékesegyházi káptalanba. Az esztergomi főszékeskáptalan­ büszkén vallotta magát Szent István-i eredetűnek, amely az esztergomi érsek tanácsadója és a Szent Adalbert székesegyházban liturgiát végző testület volt, a káptalani iskola tanári karát adta és a király megbízásából a közigazgatásban évszá­zadokon át hiteleshelyi tevékenységet végzett. A főszékeskáptalan élén állt a nagyprépost és tagjai voltak az olvasó-, éneklő- és őrkanonokok mellett az említett ún. kis prépostok, továbbá a főesperesek, akik az egyházmegye igazgatásában vettek részt, és végül az káptalani iskolá­ban tanító magisterek. A város lakói között ezen túlmenően megtalálhatók a szerzetesi és lovagrendi közösségek is, amelyek a tudomány, a térítés, a szegénység terén tevékenykedtek, illetve teljes visszavo­nultságban szentelték életüket a kereszténységért.­ A legkorábban jelentek meg a szigeten a bencés apácák, akiknek a monostora a XI. századtól kezdve megtalálható. A cisztereket a XII. században Géza és 111. Béla telepítette le, a domonkosok - valószínűleg hazánk első - monos­tora itt kapott otthont és az első ferencesek 1227-ben tartományi központjukat itt hozták létre. Esztergomi kanonokként élt e városban Özséb (1238-1270), az egyetlen magyarországi szer­zetesrend, a pálosok megalapítója. A lovagrendiek közül a johannita ispotályos rend 1150 kö­rül telepedett le, amely hadakozáson kívül betegápolással is foglalkozott. III. Béla nejétől, Antiochiai Annától ugyanis ajándékul kapták az esztergomi Hévizet, az ország első közfür­dőjét és mellette kórházat alapítottak. E mellett hiteleshelyi tevékenységet fejtettek ki és náluk őrizték az 1222-es Aranybulla egyik példányát.­ Az ágostonrendi vilhelmiták Szent Anna mo­nostorát 1262-ben Hermann comes alapította, amely rendnek felejthetetlen érdeme, hogy főis­kolát tartott fenn. Oly gazdag volt a város kolostorokban és templomokban, hogy a középkor folyamán 30 templommal büszé­lkedhetett. Esztergom a kettős székhely következtében virágzott fel mind gazdasági, mind szellemi sí­kon és ez érvényesült egészen a tatárjárásig. Uralkodók fordultak itt meg, akik messze földre elvitték a város jóhírét. Boleszláv lengyel fejedelem 1000 körül látogatást tett Szent István ki­rálynál, majd 1147-ben VII. Lajos francia király keresztes hadainak élén örvendhetett Géza ki­rály szívélyes fogadtatásának. Oroszlán Henrik szász herceg 1173-ban kereszteshadaival szin­tén időzött e városban, akárcsak Barbarossa Frigyes, aki 1189-ben élvezte III. Béla­ király ven­dégszeretetét.­ Az esztergomi érsekek sorát a Rómában felszentelt Domonkos (10007-1002) főpásztor nyi­totta meg. A magas műveltségű érsekek között található a párizsi egyetemen végzett szentéle­tű főpap Bánfy Lukács (1158-1181), aki elődjeinek nyomdokán haladva tartományi zsinatot hívott össze Esztergomban.10 Szintén kiváló tudós hírében állt Jób érsek (1185-1203), aki a konstantinápolyi pátriárkával levelezett a skizma megszüntetése végett, és a kortárs vértanú, Becket Szent Tamás emlékezetére megszervezte a szenttamási prépostságot. A leégett székes- 5 Horváth István-H.Kelemen Márta-Torma István: Komárom megye régészeti topográfiája. Esztergom és a Dorogi járás. (Magyarország régészeti topográfiája 5.) Budapest 1979. Passim. 6 Visitatio Capituli E. M. Strigoniensis anno 1397. Ed.Kollányi Ferenc. Történelmi Tár 1901.71-106. old, 239-272. old.; Kollányi Ferenc: Esztergomi kanonokok 1100-1900. Esztergom 1900. VII.; Beke Margit: Esztergomi kanonokok (1900-1985) Unterhaching 1989. Dissertationes Hungaricae ex Historia Ecclesiae X.ill. 7 Horváth­ H. Kelemen-Torma passim. Dercsényi Dezső-Zolnay László: Esztergom. Budapest 1956. 21 .old. 8 Némethy Lajos: Emléklapok Esztergom múltjából. Esztergom 1900. 2.old. 9 Dercsényi-Zolnay l.m. 16.old. 10 Zsinatokra cf. Carolas Péterffy: Sacra concilia ecclesiae romano-catholicae in regno Hungáriáé concelebrata I—II. Posonii 1742., Decreta et acta concilii Provinciáé Strigoniensis a. Domini 1858 celebrati. Pestini 1859.

Next