Honismeret, 2004 (32. évfolyam)
2004 / 3. szám - HAGYOMÁNY - Helytörténeti gyűjtemények Komárom-Esztergom megyében (Dr. Kemecsi Lajos)
szer követ. A ház berendezése a szlovák nemzetiségi lakosság életformájának megfelelően mértéktartóan egyszerű, a konyhai tüzelő rekonstruálása viszont hagy némi kívánnivalót. A helytörténeti kiállítások egy jellegzetes csopotját alkotják egy-egy település híres szülöttjének emlékeit bemutató emlékházak. A Kossuth-díjas egyetemi tanár, turkológus, történész-akadémikus Fekete Lajos tardosi szülőházában rendezett emlékkiállítás felidézi pályafutását, munkásságát. A szomszédos épületben berendezett falumúzeumban a legendásan szegény tardosi szlovák kőbányászok, fuvarosok 1920-as életmódját bemutató enteriőr látható. Eredetileg Csokonai Vitéz Mihály szerelmének és múzsájának Vajda Júliának egykori lakóháza helyén jött létre az irodalmi emlékhely Dunaalmáson. Az 1971-es megnyitás óta néprajzi, helytörténeti anyaggal is bővült a gyűjtemény, amelynek érdekessége egy 1848-ból származó postaláda. A magyar színművészet egyik legnagyobb alakja, Jászai Mari halálának ötvenedik évfordulójára (1976 októberében) nyílt meg ászári szülőházában az életútját bemutató kiállítás. Az emlékház kisebbik szobája a művésznő gyermekkorát idézi: tisztán, de szegényesen berendezett parasztszoba ez. A nagyobb szobában elhelyezett anyag mutatja be színészi pályafutását. A bejárat közelében látható utazóládája, vidéki fellépéseinek néma tanúja. A falakon körben szerepképek sorakoznak. Ácsteszéren Táncsics Mihály szülőházában 1971-ben nyílt meg az emlékkiállítás. Az épület a falu régi utcavonalas házsorának jellegzetes oldaltornácos kis háza. Az épületbe belépő látogató a szabadkéményes, középen kenyérsütőkemencével ellátott konyhába jut. A két szoba közül a konyhától balra eső helyiség a XIX. század közepének paraszti lakáskultúráját mutatja be. A jobb oldali szobában elhelyezett kiállítás Táncsics Mihály életpályáját követi nyomon. A helytörténeti kiállítások között kivételesnek értékelhetjük a bábolnai ménesbirtok történetét bemutató múzeumot. Az egykori Kaszinó épületében látható, néhány évvel korábban átalakított és felújított tárlat a két évszázados helyi arabló-tenyésztés történetét mutatja be, kiegészítve a Bábolnán tenyésztett lovak díjaival. Bábolnán látható még az Rt. kezelésében lévő vadászmúzeum és a kocsimúzeum is. A Komárom-Esztergom megyei helytörténeti kiállítások az országos helyzethez hasonlóan igen változatos képet mutatnak. A helyi kezdeményezéssel létrejövő tárlatok fenntartásának terhei hosszú távon nehezen viselhetők széleskörű összefogás nélkül. A megyei múzeumi szervezet átalakítása után a szakmai felügyelet gyakorlása megnehezül. A spontán alakuló „tájházak", „faluházak", „falumúzeumok" anyagának szakmai értékei igen változatosak. A gyűjteményeknek helyet adó épületek egy része sajnálatos módon igen rossz állapotban van. Felújításuk központi, külső támogatással végezhető csak el. A helytörténeti gyűjteményeket létrehozó magánszemélyek lehetőségei korlátozottak és amennyiben nem válnak a település közösségének elfogadott értékeivé a lassú pusztulás vár rájuk. Számos esetben megfigyelhető az a helytelen gyakorlat, hogy a múzeumi szervezetet csak a már meglévő, sőt lényegében már felújított ház berendezésekor keresték meg a szervezők, így fordult elő, hogy alkalmanként a kevésbé jellegzetes épületeket is helyreállítják és berendezik tájházzá. Az így létrejövő spontán kialakuló tájházak esetében az egyébként tiszteletreméltó lelkesültség muzeológiai szempontból hibás, téves eredményekre is vezethet. Ez a tény már a tájházak alapításának ún. „nagy időszakában" is ismert volt s mégsem változott alapvetően napjainkig. Dr. Kemecsi Lajos Az almási csata (1849. augusztus 3.) emlékműve 105