Honismeret, 2004 (32. évfolyam)
2004 / 4. szám - ÉVFORDULÓK - Széchényi Ferenc gróf (Körmöczi Katalin)
Béla: Wosinski Mór életrajza. Szekszárd, 1908. Solymár Imre: „A jeles pap, a kitűnő férfiú, a nagy tudós elejtetett áldozata lőn a vallási politikai harcnak." A Wosinsky Mór Múzeum Évkönyve XIX. (1996) 49-56. old. Bóna István: Wosinsky Mór és temetői. In: Kiss Gábor - Somogyi Péter: Tolna megyei avar temetők. Bp. 1984. 7-15. old. Mészáros Gyula: A szekszárdi múzeum hetven éve (1895-1965). Szekszárd, 1966. Mészáros Gyula: Wosinsky Mór és a szekszárdi múzeum. Szekszárd, 1966. Gaál Attila: Tolna vármegye múzeumának megalakulása és közművelődési tevékenysége a század első évtizedeiben. A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve I—VII. (1975-1976) 3-27. old. - Kőhegyi Mihály - Szabó Géza: Wosinsky Mór szakfelügyelői tevékenysége és a századforduló vidéki múzeumai. A Wosinsky Mór Múzeum Évkönyve XIX. (1996) 9-47. old. - Szilágyi Miklós: Régészeti leletek és leletmentések híre a szekszárdi újságokban (1897-1910.). A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve XXI. (1979-1980) 413-423. old. Dr. Torma István Széchényi Ferenc gróf (1754-1820) Kétszázötven éve született Széchényi Ferenc gróf. A 2004-es esztendő méltán jelöltetett Széchényi emlékévvé, a XIX. század elején tett alapítványaik révén az újkori Magyarország és a magyar főváros infrastruktúrája, gazdasági, társadalmi és kulturális intézményeinek sora a Széchényi nevet idézi. Ferenc gróf nevét a Magyar Nemzeti Múzeum, és az Országos Széchényi Könyvtár. A Magyar Nemzeti Múzeum és könyvtára, a mai Országos Széchényi Könyvtár alapítója, adományával az első magyar közgyűjtemény, s egyúttal a későbbi magyar szakmúzeumi hálózat alapjainak megteremtője. István gróf a Magyar Tudományos Akadémia, a Pestet és Budát összekötő első állandó híd, a Lánchíd, a magyar gőzhajózás, a folyamszabályozások, vasútépítkezések, a kereskedelmet, ipart, kultúrát szervező egyesületek, egyletek és kaszinók alapítója. A családtörténet két legkiemelkedőbb alakja, Széchényi Ferenc és fia, Széchenyi István, részben követte a családi tradíciót, részben kiemelkedett abból, és ellentmondott annak. Dunántúli nagybirtokos arisztokrata család tagjai történelmi szerepet vivő elődökkel és leszármazókkal. A XVII. század első felében szerezték nemesi oklevelüket és jelentős birtokaikat. A család jövőjét az ügyes vagyonszerző, gazdaságszervező politikus, egyházpolitikus, Széchényi György (1592-1695) esztergomi érsek alapozta meg. Unokaöccse, ifj. Széchényi György (1656-1732), a grófi cím megszerzője részt vett a török elleni háborúkban. A Széchényiek jelentős egyházi, politikai és katonai pályát futottak be, de élen jártak a kultúra és a művészet támogatásában is. Széchényi György egyházi, oktatási, kulturális és humanitárius alapítványival jezsuita kollégiumokat Győrött, Budán, Kőszegen, Esztergomban, Egerben, Pécsett, domonkos, ferences, kapucinus, trinitárius, Ágoston-rendi, Orsolya-, és Clarissa-kolostorok sorát, a budai papnöveldét, a győri, budai, lőcsei és trencséni nemes fiúneveldét alapította. Ő állította helyre a török háborúkban elpusztult Szt. István Papnevelő Intézetet. Széchényi Ferenc 1754. április 29-én született Fertőszéplakon gr. Széchényi Zsigmond és gr. Cziráky Mária másodszülött fiaként. Idősebb fivére, József fiatal felnőtt korában bekövetkezett halála után a felhalmozott családi vagyon örököse lett. Tanulmányit Sopronban és Szombathelyen végezte, majd Bécsben a Theresianumban fejezte be 20 éves korában. Az 1772-1774 között itt töltött évek, az intézet szellemisége, tanárai, tanulótársai meghatározó hatással voltak a gróf gondolkodására, kialakult műveltségére és egész pályafutására. Jeles tanárai közül kiemelkedik a jezsuita Schönwisner István, a magyarországi érmek és római régiségek tudósa, és a magyar címertan nagy alakja, Pálma Károly. A Theresianum könyvtára és annak tudós könyvtárosa, Denis Mihály vezette be az ifjú grófot a könyvtárrendezés és a bibliográfia ismeretébe. Széchényi könyvtára és hungarikum gyűjteménye alapeszméinek egyik forrása itt kereshető. Az egyik iskolatárs, gróf Festetics György, a Georgicon későbbi alapítójának szellemi rokonsága családi kapcsolatokra is kiterjedt. A testvérhúg, a mű-