Honismeret, 2005 (33. évfolyam)

2005 / 1. szám - ÉVFORDULÓK - A csurgói szorgalmatos mezei gazda. 250 éve született Nagyváthy János (Dr. Horváth József

A csurgói szorgalmatos mezei gazda 250 éve született Nagyváthy János Csurgót és gimnáziumát egykori költőtanáráról, Cso­konai Vitéz Mihályról ismeri az ország Azt már jóval ke­vesebben tudják, hogy a korszak neves agrárszakírója, Nagyváthy János is itt élt, gazdálkodott, és legjelentősebb agrártudományi műveit éppen a mai iskolapark területén írta. A belépőt egy emlékoszlop ólombetűi tájékoztatják: „Itt állott Nagyváthy János háza. Ő szorgalmazta a gimnázium alapítását. Itt is lakott és dolgozott haláláig, 1797-1819- ig mint inspektor, s írta az agrártudományi műveit. A 200 éves évfordulóra készíttették az öregdiákok 1992. évben." A park egy másik, meghittebb szögletében található a sírja, amelyet az Öregdiák Szövetség helyeztetett át 1936-ban egykori birtokára. A felirata szintén sokat elárul az alatta pihenőről: „Nagyváthy János, Nemes Zala Megye törvényszékének ülnöke, a polgári munka különböző­ fajai után húsz éven át maradék életét tisztes szegénységben, serényen töl­tötte el és a napokkal és a fáradalmakkal betelve jobb vidékre köl­tözött az 1819. évben, február 24-én, élete 64. évében." A lexikonok tárgyszerű leírásai szűkszavúak. 1755. ja­nuár 19-én Miskolcon született, ősei somogyiak voltak, a török elől menekültek Észak-Magyarországra. A miskolci református gimnázium elvégzése után egyháza helyettes tanárként alkalmazta Losoncon, ahonnan szembaja miatt Pestre költözött. Itt került kapcsolatba Kazinczyval, Ba­tsányival és a szabadkőműves páholyokkal. Hallgatta a jeles agrártudós, Mitterpacher előadásait, megfordult Né­metországban, Olaszországban, Belgiumban. Tapasztala­tai alapján írta meg 1791-ben a Szorgalmatos mezei gazda című kétkötetes munkáját. E könyv hatása alatt bízta rá Festetics György gróf a keszthelyi központú 162 000 holdas birtok irányítását. Egy évben születtek, és 185 évvel ezelőtt, pár hét különbséggel egy évben is haltak meg. György gróf Nagyváthy János csurgói temetésén fázott meg, és követte őt a sírba. Nemcsak kortársak voltak, hanem rokon lelkek, noha kapcsolatukat sok, máig sem tisztázott feszültség is árnyalta. A Keszthelyre került újdonsült jószágigazgató ott volt az 1792-ben alapított csur­gói gimnázium születésénél, ő irányította az építkezést. 1797-ben mégis nyugdíjazták. Rejtély, hogy miért kellett hét évi szolgálat után, 42 évesen visszavonulnia. Ha a felmentést leváltás­nak tekintjük, akkor bőkezűen bocsátotta el gazdája: két részletben 2000 forint kártérítést ka­pott, fél évig pedig fizetést. Házat két telek földdel, réttel, évenként 12 öl fával. A gróf még azt is kikötötte, hogy házában az első szobát deszkával kell borítani, a telket pedig be kell keríte­ni. Csurgóra visszavonulva lázas munkába kezdett. Az első évben kétszáz gyümölcsfát ülte­tett. A gimnázium világi inspektoraként elkészítette az iskolai rendtartást, amelyben leírta, hogy a rektor minden hónapban köteles az iskola ügyeiről jelentést tenni. A helybeli felügyelő az iskolát legalább 14 naponként látogassa meg a feleltetések idején. A csurgói évek látszólagos egyhangúsága mögött lázas elméleti és gyakorlati alkotómunka van. Nagyváthy csurgói magányából is levelezett Kazinczyval. A széphalmi mesterhez 1816. március 10-én írt levele tele volt tervekkel: „Tizennyolcz esztendőktől fogva magányos és független életet élek. Még csak vágyódás sem fordult meg szívemben az iránt, hogy szolgálatba mentem volna, annyira jóllaktam néhai directori hivatalommal. Azonban mégis abban való, nem éppen érdem nélkül való szolgálatom szerzette ezt a kis, életemig tartó inscriptiót [birtokadományt], amelly a világ játékává nem hagyott lenni. Termesztek, tenyésztek, plántálok, öntözök, porhálok és gyomlálok. Kitsiny szántó­földem kenyeret és házam végében plántált szólóm magamnak és tsaládomnak bort ad. Gyümöltsfáim 12

Next