Honismeret, 2006 (34. évfolyam)

2006 / 4. szám - ÉVFORDULÓK - A nándorfehérvári diadal, 1456. (Marossy Endre)

városba. Az oszmán had most már teljes egészében megkezdte az elvo­nulást Szófia felé. Felvirradt július 23. hajnala, a vár védői immár csak elhagyott török tábort láttak. A ke­resztesek folytatni akarták a hadjá­ratot, és még mindig érkeztek társa­ik az ország távolabbi részeiből. Olyan fenyegető hangulat alakult ki, hogy Hunyadi és Kapisztrán egyet­értett a tábor feloszlatásában. Kapisztrán megáldotta híveit, akik végül békével indultak haza. A temetetlen holttestekből áradt a pestis. Hunyadi­­ augusztus 5-én megbetegedett. Átszállították Zi­monyba, Kapisztrán egy hétig ápol­ta őt, de hiába. Vitéz János, Szilágyi Mihály és Kapisztrán állt mellette utolsó pillanataiban, augusztus 11-én. Hunyadi Jánost a gyulafehér­vári székesegyházban temették el öccse mellé. Harmadikként ide te­mették 1457 márciusában Budán kivégezett fiát, a szintén nándorfehérvári hős Hunyadi Lász­lót. Kapisztránt elkerülte a pestis, de lévén nemzedékkel idősebb Hunyadinál, egészségét fel­őrölte az ostrom. Még elgyalogolt Újlakra, hogy tárgyaljon Újlaki Miklóssal az új hadjárat ügyében, de teste felmondta a szolgálatot. Október 23-án hunyt el az újlaki ferences kolostor­ban, ahol az egyszerű emberek már ekkor szentként tisztelték. Holttestét Újlaki Miklós vitette át a kolostorból a templomba, ahol sírhelye zarándokhellyé vált. Földi maradványainak nyo­ma veszett a török hódoltság századaiban. Az élete utolsó heteiben és a sírja körül észlelt cso­dák miatt avatták szentté 1690-ben. Egyházi ünnepe halála napja, október 23. A nándorfehérvári diadal emlékezete Még egy római katolikus ünnep kapcsolódik a nándorfehérvári diadalhoz. III. Calixtus pá­pa arra a napra, augusztus 6-ára, amikor megérkezett Rómába a híradás a győzelemről, az Úr színeváltozása ünnepét helyezte, és hozzá rendelte a déli harangszót. A diadal nem csupán Hunyadi legnagyobb győzelme volt, hanem korszakos jelentőségű is, a magyar hadtörténelem egyik legjelentősebb fejezete. A nándorfehérváriak helytállását mai is kétnyelvű emlékkő méltatja a Kalimegdánon. Hódító Mehmed szultán nándorfehérvá­ri veresége nem csupán őt, de utódait is visszatartotta új támadó hadjárattól nem kevesebb, mint hét évtizedre. Hunyadinak V. László királyhoz, Kapisztránnak a pápához írt levelei nyo­mán egész Európában elterjedtek a hírek a győzelemről. A diadal dicsőségét mindkét jeles ve­zér magának érezte. Kapisztrán III. Calixtus pápához írt jelentésében Hunyadit úgy emlegeti, hogy fel akarta akarta adni a várat, utóbb pedig parancsa ellenére vívták ki ők, a keresztesek a győzelmet. Hunyadi V. László királyhoz, valamint a nádorhoz és az esztergomi érsekhez írt leveleiben nem említi Kapisztránt. A hozzá csatlakozott urak közül is csak egyet nevez meg: Kórógyi Jánost. A két főszereplő sajátos véleménye tovább öröklődött. Mintha a késői utókor is bizonytalan lenne: Hunyadi szobra a róla elnevezett út kanyarulatában, a Halászbástya alatt van, Kapisztráné pedig a Vár távoli, északnyugati sarkában, a Hadtörténeti Intézet előtt, feliratáról nem derül ki, hogy szent. A diadal 550. évfordulóján alkalmat ad a kiegyensúlyo­zott értékelésre. Marossy Endre Pártázatos falak és a Dizdár-torony a Száva partjáról 6

Next