Honismeret, 2007 (35. évfolyam)

2007 / 6. szám - Gróf Batthyány Lajos miniszterelnökre emlékezünk - Batthyány Lajos gróf életútjának magyarországi és külföldi helyszínei (Molnár András)

ván gróf szállásán, itt működött egyébként 1848-ban az országgyűlés képviselői klubja is. Batthyány a kormányülések alkalmával járt a Feldm­ajoron az István főherceg-szállóban (ma Akadémia utca I.), ahol Deák Ferenc szállt meg 1848-ban, és Budán a királyi palotában, a minisztertanácsi üléseken olykor elnöklő István nádor lakosztályában is. Batthyány Lajos gyakran felkereste Pesten az Egyetem utcai Károlyi-palotát, ahol sógornője, Kár­olyi György gróf felesége, Zichy Karolina grófnő lakott. Itt fogták el a fővárost megszálló császári ka­tonák a grófot 1849. január 8-án éjszaka, amint azt a palota falán látható dombormű is megörökíti. A volt miniszterelnököt innen Budára vitték, és Helytartótanács Úri utcai palotájában (ma Úri utca 53., az MTA Történettudományi Intézete) tartották fogva 1849. április 23-ig. Pesten a mai Szabadság tér he­lyén állt annak idején a hírhedt Újépület, mely a császári királyi hadsereg laktanyája és raktára volt. 1849-ben pedig a magyar politikai foglyokat tartották benne. A kivégzése előtti hetekben, 1849. szep­tember 12-étől október 6-áig itt őrizték Batthyány Lajost is. Ennek falánál végezték ki a volt miniszter­elnököt 1849. október 6-án délután 6 órakor, azon a helyen, ahol a Batthyány-örökmécses áll. (A kivég­zés helyét jelölő, ma a Báthory, Aulich és Hold utca sarkán található örökmécsest 1926. október 6-án avatták fel.) Batthyány holttestét a Ferenciek tere 2. szám alatti Belvárosi ferences templom kriptájában őrizték 1849. október 6-tól 1870. június 9-ig, amikor a főváros szervezésében ünnepélyesen újratemet­ték a Kerepesi temetőben. Batthyány Lajos végső nyughelye, napjainkban is látható mauzóleuma 1874 májusában készült el. Batthyány Pestre költözése előtt, az 1830-as években Vas megyében lakott, és itt voltak legnagyobb kiterjedésű, legtöbbet jövedelmező birtokai is. Batthyány állandó lakóhelye Ikervár mezőváros volt, kastélyát az 1840-es évek második felében építette át Pollack Ágoston és Ybl Miklós tervei alapján neoreneszánsz stílusban, ma is látható formájára. (Ikervár, Gróf Batthyány Lajos utca 2.) Széchenyi Ist­ván gróf több alkalommal felkereste Batthyány ikervári kastélyát, 1840. augusztus 25-én és 1844. ápri­lis 7-8-án pedig Deák Ferenc is itt látogatta meg a grófot. Batthyány az Ikervárhoz tartozó péterfai ma­jorban építette fel nevezetes - 1840. augusztus 7-én Széchenyi által is felkeresett - cukorgyárát, mely 1839 őszén kezdte meg a termelést. (A cukorgyárat már rég lebontották, Péterfa-majorban azonban még napjainkban is látható az ikervári uradalmi jószágkormányzó egykor földszintes, azóta emeletessé át­épített kastélya.) Noha Batthyány országgyűlési fellépése előtt nem a vármegyei közéletben szerzett tapasztalatokat, 1831 és 1847 között több alkalommal is részt vett Vas vármegye közgyűlésein a szombathelyi megye­házán (Berzsenyi Dániel tér 1.). Jelen volt többek között az 1843. április 3-ai, követutasításokat tárgya­ló vasi közgyűlésen is, és „elszánt lélekkel, rövid szavakban kinyilatkoztatta, hogy ő is adózni kíván", az adózást ellenző konzervatív kortesek azonban kis híján megverték. Vas megyében két választókerületben, Sárváron és Kiscellben is miniszterelnökként választották képviselővé 1848. június 23-án, a népképviseleti országgyűlési választáson. Batthyány a sárvári man­dátumot fogadta el. Lemondását követően, 1848. december 6-án ismét a lakóhelyét is magában foglaló sárvári választókerületben választották képviselővé, 1849. április 28-án pedig Sárvár mezővárosban, „egy kastélyszerű úrilakban" szállásolták el a fogolyként Budáról Laibach felé szállított grófot. Batthyány már a reformkorban is többször felkereste Hegyfaluban Szentgyörgyi Horváth Józsefet. A vasi nemzetőrök táborához felfegyverkezve csatlakozó gróf itt esett le a lováról és ficamította ki a karját 1848. október 11 -én. Batthyányt ezt követően nyolc napig, október 19-ig ápolták a hegyfalui kas­télyban (Szentgyörgyi Horváth - majd Széchenyi - kastély, Kossuth u. 2.), és itt diktálta le Bezerédj Ist­vánhoz intézett, híressé vált hegyfalui levelét. Jánosházán 1963 óta emléktábla jelöli az egykori fogadót, melyben a fogoly Batthyányt és társait szállásolták el 1849. április 27-én (Batthyány u. 2.). Másnap reggel itt próbálták kiszabadítani a helyi népfelkelők, Batthyány azonban lebeszélte őket vakmerő tervükről, mert tudta, hogy a császári katonák támadás esetén lelőtték volna a foglyaikat. Egy nappal később, 1849. április 29-én Kőszegen a Kovács utca 584. számú - Zichy-Ferraris Bódog, Vas megye főispáni helyettese tulajdonában lévő - házban volt a szállása Batthyánynak és fogolytársainak. (E házat 2007. április 29-én jelölték meg emléktáblá­val a kőszegiek - bővebben ld. a ... oldalon.) Batthyány Lajosnak 1842-től - oldalági örökösödés folytán - Fejér megyében is voltak kisebb bir­tokrészei a Batthyány família ősi birtokain, Szabadbattyánban és Polgárdiban. (Utóbbi településen -Batthyány u. 132. szám alatt - 2000 óta egész alakos szobor őrzi a miniszterelnök emlékét.) Batthyány helyi birtokosként szerzett rá jogot, hogy részt vegyen Fejér vármegye közgyűlésein. 1842 és 1848 kö­zött több alkalommal is megjelent és felszólalt a székesfehérvári megyeházán (Szent István tér). 14

Next