Honismeret, 2007 (35. évfolyam)
2007 / 6. szám - Gróf Batthyány Lajos miniszterelnökre emlékezünk - Batthyány Lajos gróf életútjának magyarországi és külföldi helyszínei (Molnár András)
ván gróf szállásán, itt működött egyébként 1848-ban az országgyűlés képviselői klubja is. Batthyány a kormányülések alkalmával járt a Feldmajoron az István főherceg-szállóban (ma Akadémia utca I.), ahol Deák Ferenc szállt meg 1848-ban, és Budán a királyi palotában, a minisztertanácsi üléseken olykor elnöklő István nádor lakosztályában is. Batthyány Lajos gyakran felkereste Pesten az Egyetem utcai Károlyi-palotát, ahol sógornője, Károlyi György gróf felesége, Zichy Karolina grófnő lakott. Itt fogták el a fővárost megszálló császári katonák a grófot 1849. január 8-án éjszaka, amint azt a palota falán látható dombormű is megörökíti. A volt miniszterelnököt innen Budára vitték, és Helytartótanács Úri utcai palotájában (ma Úri utca 53., az MTA Történettudományi Intézete) tartották fogva 1849. április 23-ig. Pesten a mai Szabadság tér helyén állt annak idején a hírhedt Újépület, mely a császári királyi hadsereg laktanyája és raktára volt. 1849-ben pedig a magyar politikai foglyokat tartották benne. A kivégzése előtti hetekben, 1849. szeptember 12-étől október 6-áig itt őrizték Batthyány Lajost is. Ennek falánál végezték ki a volt miniszterelnököt 1849. október 6-án délután 6 órakor, azon a helyen, ahol a Batthyány-örökmécses áll. (A kivégzés helyét jelölő, ma a Báthory, Aulich és Hold utca sarkán található örökmécsest 1926. október 6-án avatták fel.) Batthyány holttestét a Ferenciek tere 2. szám alatti Belvárosi ferences templom kriptájában őrizték 1849. október 6-tól 1870. június 9-ig, amikor a főváros szervezésében ünnepélyesen újratemették a Kerepesi temetőben. Batthyány Lajos végső nyughelye, napjainkban is látható mauzóleuma 1874 májusában készült el. Batthyány Pestre költözése előtt, az 1830-as években Vas megyében lakott, és itt voltak legnagyobb kiterjedésű, legtöbbet jövedelmező birtokai is. Batthyány állandó lakóhelye Ikervár mezőváros volt, kastélyát az 1840-es évek második felében építette át Pollack Ágoston és Ybl Miklós tervei alapján neoreneszánsz stílusban, ma is látható formájára. (Ikervár, Gróf Batthyány Lajos utca 2.) Széchenyi István gróf több alkalommal felkereste Batthyány ikervári kastélyát, 1840. augusztus 25-én és 1844. április 7-8-án pedig Deák Ferenc is itt látogatta meg a grófot. Batthyány az Ikervárhoz tartozó péterfai majorban építette fel nevezetes - 1840. augusztus 7-én Széchenyi által is felkeresett - cukorgyárát, mely 1839 őszén kezdte meg a termelést. (A cukorgyárat már rég lebontották, Péterfa-majorban azonban még napjainkban is látható az ikervári uradalmi jószágkormányzó egykor földszintes, azóta emeletessé átépített kastélya.) Noha Batthyány országgyűlési fellépése előtt nem a vármegyei közéletben szerzett tapasztalatokat, 1831 és 1847 között több alkalommal is részt vett Vas vármegye közgyűlésein a szombathelyi megyeházán (Berzsenyi Dániel tér 1.). Jelen volt többek között az 1843. április 3-ai, követutasításokat tárgyaló vasi közgyűlésen is, és „elszánt lélekkel, rövid szavakban kinyilatkoztatta, hogy ő is adózni kíván", az adózást ellenző konzervatív kortesek azonban kis híján megverték. Vas megyében két választókerületben, Sárváron és Kiscellben is miniszterelnökként választották képviselővé 1848. június 23-án, a népképviseleti országgyűlési választáson. Batthyány a sárvári mandátumot fogadta el. Lemondását követően, 1848. december 6-án ismét a lakóhelyét is magában foglaló sárvári választókerületben választották képviselővé, 1849. április 28-án pedig Sárvár mezővárosban, „egy kastélyszerű úrilakban" szállásolták el a fogolyként Budáról Laibach felé szállított grófot. Batthyány már a reformkorban is többször felkereste Hegyfaluban Szentgyörgyi Horváth Józsefet. A vasi nemzetőrök táborához felfegyverkezve csatlakozó gróf itt esett le a lováról és ficamította ki a karját 1848. október 11 -én. Batthyányt ezt követően nyolc napig, október 19-ig ápolták a hegyfalui kastélyban (Szentgyörgyi Horváth - majd Széchenyi - kastély, Kossuth u. 2.), és itt diktálta le Bezerédj Istvánhoz intézett, híressé vált hegyfalui levelét. Jánosházán 1963 óta emléktábla jelöli az egykori fogadót, melyben a fogoly Batthyányt és társait szállásolták el 1849. április 27-én (Batthyány u. 2.). Másnap reggel itt próbálták kiszabadítani a helyi népfelkelők, Batthyány azonban lebeszélte őket vakmerő tervükről, mert tudta, hogy a császári katonák támadás esetén lelőtték volna a foglyaikat. Egy nappal később, 1849. április 29-én Kőszegen a Kovács utca 584. számú - Zichy-Ferraris Bódog, Vas megye főispáni helyettese tulajdonában lévő - házban volt a szállása Batthyánynak és fogolytársainak. (E házat 2007. április 29-én jelölték meg emléktáblával a kőszegiek - bővebben ld. a ... oldalon.) Batthyány Lajosnak 1842-től - oldalági örökösödés folytán - Fejér megyében is voltak kisebb birtokrészei a Batthyány família ősi birtokain, Szabadbattyánban és Polgárdiban. (Utóbbi településen -Batthyány u. 132. szám alatt - 2000 óta egész alakos szobor őrzi a miniszterelnök emlékét.) Batthyány helyi birtokosként szerzett rá jogot, hogy részt vegyen Fejér vármegye közgyűlésein. 1842 és 1848 között több alkalommal is megjelent és felszólalt a székesfehérvári megyeházán (Szent István tér). 14