Honismeret, 2008 (36. évfolyam)

2008 / 5. szám - HAGYOMÁNY - Honismereti munka Pápán (Huszár János)

Pápán több iskolában működött, s működik mindmáig honismereti szakkör. A legeredményesebb­nek ezek közül a Türr István Gimnázium diákközössége bizonyult. Ennek vezetője dr. Tungli Gyula ta­nár volt. Ők gyakorlati munkát is végeztek, miután bekapcsolódtak a város és a járás területén folyó földrajzinév-gyűjtésbe. Munkásságuk elismeréseként 1970-ben a II. Országos Diák Honismereti Kon­ferenciát Pápán rendezték meg. Ezen sikerrel szerepeltek a pápai középiskolások. Sokáig gátolta a terjedelmesebb helytörténeti, honismereti munkák megszületését az a tény, hogy csak egészen kivételes esetben volt mód megjelentetésükre. Nagy lépést jelentett 1972-ben a Veszprém megyei honismereti tanulmányok című sorozat megindítása. Ezt a Hazafias Népfront és a TIT megyei bizottsága gondozta. 1991-től a kiadást a Megyei Honismereti Egyesület vállalta a Megyei Önkor­mányzat támogatásával. Ezekben szép számmal jelentek meg a pápai honismereti kutatók dolgozatai. Rendszeresen került sor honismereti foglalkozásokra a Várostörténeti Kör megalakulásától. 1981-től kezdődően a Pedagógus Művelődési Házban. Az új közösséget, amelynek vezetője Huszár Já­nos szakfelügyelő lett, messzemenően támogatta az intézmény igazgatója, Borbély Lajos művész-tanár. Rendszeres foglalkozásokra minden hónapban egyszer kerül sor. Az időszerű kérdések megbeszélése, megv­itatása mellett minden alkalommal elhangzik egy-egy előadás. Városnézés, templomlátogatás, te­metői séta, kirándulás alkalomszerűen történik előzetes megbeszélés alapján. Ezek közül különösen emlékezetes volt az ismerkedés Pápán a bázisrepülőtérrel. Veszprémben a Megyei Levéltárral és az Ér­seki Levéltárral. Fejlődést jelentett, amikor 1986-ban Borbély Lajos igazgató a Pedagógus Művelődési Házban a diá­kok számára megszervezte a Szűkebb pátriánk honismereti tanfolyamot tizenhat előadással. Ezt a kö­vetkező évben Huszár János vette át és vezette közel két évtizeden keresztül. Az utolsó években a tanfo­lyamot ismét Borbély Lajos szervezi. Fenntartásáról jelenleg az országos hírnévnek örvendő Jókai Mű­velődési Központ gondoskodik mintaszerűen. A Várostörténeti Honismereti Kör évek óta ugyanennek a művelődési intézménynek a pártfogását élvezi.­ A Pápai Ipartestület, amely a céhrendszer megszűnése után, 1886-ban jött létre, 1996-ban ünnepelte meg fennállásának 110. évfordulóját. Miután sem az ötvenedik, sem a századik évfordulón nem szüle­tett összefoglaló mű a közösség történetéről, a vezetőség felkérte I­suszár Jánost egy emlékkönyv meg­szerkesztésére. A feladatot munkatársai segítségével sikerült megvalósítania. Közben összekovácsoló­dott az­ Ipartörténeti Honismereti Kör, amely az Ipartestület székházának emeletén kezdte meg működé­sét, abban a helyiségben, amelyben tárlókban őrzik a pápai iparosoktól összegyűjtött emléktárgyakat és szerszámokat.10 1996 őszén a Várostörténeti Honismereti Kör tagsága nagyszabású tanácskozásra mozgósította a honismereti munkásokat és szimpatizánsokat. A jó hangulatú gyűlésen, amit Huszár János vezetett, a megjelentek a honismereti munka kiszélesítése mellett szálltak síkra. Az­ Ipartörténeti Honismereti Kör létrehozását őszinte örömmel vették tudomásul, s határozatot hoztak egy iskolatörténeti kör megszerve­zésére, amelynek a működtetését a Pedagógus Művelődési Ház vállalta. Felvetődött egy intézménytör­téneti kör létrehozásának a gondolata is, de ezt többségi határozattal későbbre halasztották. A nagy lendülettel induló négy honismereti közösségből egyik nem bizonyult hosszú életűnek: az Is­kolatörténeti Honismereti Kör két év után megszűnt. A másik három azonban rokonszenvtől övezve működik. Napjainkra a Várostörténeti Kör több mint negyedszázados, a Szűkebb Pátriánk tanfolyam két évtizedre tekinthet vissza, az Ipartörténeti Kör pedig az elmúlt év végén lépte át a második évtized küszöbét. Szép számmal vannak a városban olyan helytörténészek, akik valamilyen oknál fogva nem tudnak bekapcsolódni a városi honismereti körök munkájába, de tanácsadással, lektori munkával, források ajánlásával segítik a közösségeket. Ilyen Hudi József főlevéltáros és Mezei Zsolt főkönyvtáros. Miután ők nem Pápán laknak, csupán a Megyei Honismereti Egyesület munkájában vesznek részt. A tudós Var­jú Dezső egészségi állapota miatt nem tud a közös tevékenységbe bekapcsolódni, de írásai példamuta­tóak. Pozitív példa Fejes Sándor, aki mind a megyei, mind a városi közösség tevékenységében részt vesz, s emellett rendszeresen publikál is, valamint dr. Hermann István, a Jókai Mór Városi Könyvtár igazgatója, aki értékes elemző és kutató munkája mellett kiadványokkal igyekszik segítségére lenni a kutatóknak. Az egyik a Jókai Füzetek című sorozat, amelyben várostörténettel kapcsolatos 100-150 ol­dal terjedelmű írásokat jelentet meg. A kisebb tanulmányok, emlékezések a Lapok Pápa Történetéből­ ­ Huszár János: Szűkebb pátriánk. A NAPLÓ című megyei napilap 1988. január 5. 10 A Pápai Ipartestület emlékkönyve 1886-1996. 65

Next