Honismeret, 2008 (36. évfolyam)
2008 / 5. szám - HAGYOMÁNY - Honismereti munka Pápán (Huszár János)
Pápán több iskolában működött, s működik mindmáig honismereti szakkör. A legeredményesebbnek ezek közül a Türr István Gimnázium diákközössége bizonyult. Ennek vezetője dr. Tungli Gyula tanár volt. Ők gyakorlati munkát is végeztek, miután bekapcsolódtak a város és a járás területén folyó földrajzinév-gyűjtésbe. Munkásságuk elismeréseként 1970-ben a II. Országos Diák Honismereti Konferenciát Pápán rendezték meg. Ezen sikerrel szerepeltek a pápai középiskolások. Sokáig gátolta a terjedelmesebb helytörténeti, honismereti munkák megszületését az a tény, hogy csak egészen kivételes esetben volt mód megjelentetésükre. Nagy lépést jelentett 1972-ben a Veszprém megyei honismereti tanulmányok című sorozat megindítása. Ezt a Hazafias Népfront és a TIT megyei bizottsága gondozta. 1991-től a kiadást a Megyei Honismereti Egyesület vállalta a Megyei Önkormányzat támogatásával. Ezekben szép számmal jelentek meg a pápai honismereti kutatók dolgozatai. Rendszeresen került sor honismereti foglalkozásokra a Várostörténeti Kör megalakulásától. 1981-től kezdődően a Pedagógus Művelődési Házban. Az új közösséget, amelynek vezetője Huszár János szakfelügyelő lett, messzemenően támogatta az intézmény igazgatója, Borbély Lajos művész-tanár. Rendszeres foglalkozásokra minden hónapban egyszer kerül sor. Az időszerű kérdések megbeszélése, megvitatása mellett minden alkalommal elhangzik egy-egy előadás. Városnézés, templomlátogatás, temetői séta, kirándulás alkalomszerűen történik előzetes megbeszélés alapján. Ezek közül különösen emlékezetes volt az ismerkedés Pápán a bázisrepülőtérrel. Veszprémben a Megyei Levéltárral és az Érseki Levéltárral. Fejlődést jelentett, amikor 1986-ban Borbély Lajos igazgató a Pedagógus Művelődési Házban a diákok számára megszervezte a Szűkebb pátriánk honismereti tanfolyamot tizenhat előadással. Ezt a következő évben Huszár János vette át és vezette közel két évtizeden keresztül. Az utolsó években a tanfolyamot ismét Borbély Lajos szervezi. Fenntartásáról jelenleg az országos hírnévnek örvendő Jókai Művelődési Központ gondoskodik mintaszerűen. A Várostörténeti Honismereti Kör évek óta ugyanennek a művelődési intézménynek a pártfogását élvezi. A Pápai Ipartestület, amely a céhrendszer megszűnése után, 1886-ban jött létre, 1996-ban ünnepelte meg fennállásának 110. évfordulóját. Miután sem az ötvenedik, sem a századik évfordulón nem született összefoglaló mű a közösség történetéről, a vezetőség felkérte Isuszár Jánost egy emlékkönyv megszerkesztésére. A feladatot munkatársai segítségével sikerült megvalósítania. Közben összekovácsolódott az Ipartörténeti Honismereti Kör, amely az Ipartestület székházának emeletén kezdte meg működését, abban a helyiségben, amelyben tárlókban őrzik a pápai iparosoktól összegyűjtött emléktárgyakat és szerszámokat.10 1996 őszén a Várostörténeti Honismereti Kör tagsága nagyszabású tanácskozásra mozgósította a honismereti munkásokat és szimpatizánsokat. A jó hangulatú gyűlésen, amit Huszár János vezetett, a megjelentek a honismereti munka kiszélesítése mellett szálltak síkra. Az Ipartörténeti Honismereti Kör létrehozását őszinte örömmel vették tudomásul, s határozatot hoztak egy iskolatörténeti kör megszervezésére, amelynek a működtetését a Pedagógus Művelődési Ház vállalta. Felvetődött egy intézménytörténeti kör létrehozásának a gondolata is, de ezt többségi határozattal későbbre halasztották. A nagy lendülettel induló négy honismereti közösségből egyik nem bizonyult hosszú életűnek: az Iskolatörténeti Honismereti Kör két év után megszűnt. A másik három azonban rokonszenvtől övezve működik. Napjainkra a Várostörténeti Kör több mint negyedszázados, a Szűkebb Pátriánk tanfolyam két évtizedre tekinthet vissza, az Ipartörténeti Kör pedig az elmúlt év végén lépte át a második évtized küszöbét. Szép számmal vannak a városban olyan helytörténészek, akik valamilyen oknál fogva nem tudnak bekapcsolódni a városi honismereti körök munkájába, de tanácsadással, lektori munkával, források ajánlásával segítik a közösségeket. Ilyen Hudi József főlevéltáros és Mezei Zsolt főkönyvtáros. Miután ők nem Pápán laknak, csupán a Megyei Honismereti Egyesület munkájában vesznek részt. A tudós Varjú Dezső egészségi állapota miatt nem tud a közös tevékenységbe bekapcsolódni, de írásai példamutatóak. Pozitív példa Fejes Sándor, aki mind a megyei, mind a városi közösség tevékenységében részt vesz, s emellett rendszeresen publikál is, valamint dr. Hermann István, a Jókai Mór Városi Könyvtár igazgatója, aki értékes elemző és kutató munkája mellett kiadványokkal igyekszik segítségére lenni a kutatóknak. Az egyik a Jókai Füzetek című sorozat, amelyben várostörténettel kapcsolatos 100-150 oldal terjedelmű írásokat jelentet meg. A kisebb tanulmányok, emlékezések a Lapok Pápa Történetéből Huszár János: Szűkebb pátriánk. A NAPLÓ című megyei napilap 1988. január 5. 10 A Pápai Ipartestület emlékkönyve 1886-1996. 65