Honismeret, 2008 (36. évfolyam)
2008 / 6. szám - ÉVFORDULÓK - Mátyás király és a reneszánsz kora - Mátyás és az európai kortárs gyűjtemények (Monok István)
csak az együttműködési szándék kifejezése volt, a magyarországi szakma nem tudott a nyugati műhelyekkel közös értékelést adni a korszak Magyarországáról. Egy itthoni - nem is a legmodernebb - humanizmus és reneszánsz képet exportáltunk.10 Ez is nagyon fontos volt. A rendszerváltás óta eltelt lassan két évtized jól megmutatta: szükséges valamennyi forrás újbóli értékelése, a források körének kiterjesztése nem megkerülhető, és el kell olvasni azt a szakirodalmat, ami a nyugat-európai és Egyesült Államokbeli műhelyekben készült az elmúlt században. A magyarországi kutatás ugyanis a XIX-XX. század fordulójától kezdve folyamatosan maradt le ebben a kérdésben, a hidegháborús időszak nyugati és keleti szakmai kapcsolatokat ellehetetlenítő, szervezett politikája sokat rontott a helyzeten. A másik oldalt sem érdekelte, hogy mit tudnak a vasfüggönyön innen. Új kutatási korszak kezdődik tehát, és a mostani évforduló arra talán elég lesz, hogy felmérjük a teendőket. Valamennyi kódex kodikológiai, paleográfiai, ikonográfiai, könyvtörténeti újraértékelése mellett rá fogunk jönni arra, hogy mennyi mindent tudhatunk meg akkor, ha egy-egy másoló műhely összes ismert termékét a vizsgálódás körében tarthatjuk." Az azonosítások ugyanis nem csupán possessor-bejegyzéseken, pecséteken és külső forráson alapulhatnak. A kutatásokat mindenképp olyan kutatói attitűddel kell kezdenünk, hogy számunkra potenciális corvina minden olyan mű, amely valamilyen formában a budai udvar szellemi látókörébe került. Ebből, a több ezer műből kell azután kiválasztani azt a talán kétezret, pontosan nem tudjuk mennyit, ami nagy valószínűséggel a királyi könyvtárat is gazdagította. A cél, egy olyan komoly bibliográfiai mű, és történeti szöveggyűjtemény megalkotása, amely számba vesz minden olyan említést, amely az egyes kötetek, vagy éppen a gyűjtemény történetét taglalja. A két korpusz együtt lehet a Bibliotheca Corviniana modern könyvészete. Már most sokkal többet tudunk a Mátyással kortárs európai uralkodók gyűjteményeiről is, vagyis a már most ismert tényeket komparatív eszközökkel is vizsgálni tudjuk. A kortárs közgyűjtemények A burgundiai hercegi könyvtár története a leginkább dokumentált az európai könyvtártörténetben. Katalógusai a XIV. század második felétől maradtak fenn, és a hálás utókor nemzedékről nemzedékre kiállításokon mutatta be a műtárgyként is fennmaradt kódexeket. Jó Fülöp (1396-1467) és harmadik felesége, Portugál Izabella (1397-1471) is rendelkezett könyvtárral.12 fiuk, Merész Károly (1433-1477),13 vagy az ő lánya, Burgundiai Mária (1457-1482)14 már a könyvmecénási szokást is örökölte szüleitől. Az első említett nemzedék unokái (akiknek ismerjük a könyvtárát): Szép Fülöp (1478-1506)15 és Ausztriai Margit (1480—1530)16 már a humanista könyvnyomdászat fénykorát is megérhették. Tudjuk persze, hogy Szép Fülöp apja, I. Miksa (1459-1519) is nagyra becsülte az új művészetet,17 de könyvtárában a vezető szerep mégis a kéziratoké maradt, vagy a kéziratként illusztrált nyomtatványoké, illetve az igényes metszeteké. A burgundiai hercegi könyvtár 910 kötetes volt, amikor a legtöbb könyvet írták össze. A latin könyvek aránya alig 15% volt, görög pedig egyáltalán nem szerepelt a kódex tételek között. Több mint 75 % francia nyelvű irodalom (akár ókori szerzők fordítása), 16- 10 Balogh Jolán: A művészet Mátyás király udvarában I-II. köt. Bp., 1966. " Ezért alapítottuk a Supplementum Corvinianum című sorozatunkat. 12 Isabelle de Portugal, duchesse de Bourgogne, 1397-1471. Exposition du 5 oetobre au 23 novembre 1991. Catalogue par Claudine Lemaire, Michele Henry; iconographie par Anne Rouzet. Bruxelles 1991. Bibliothique royale. 13 Charles le Téméraire 1433-1477. Exposition organisée r l'occasion du cinquiime centenaire de sa mort. Catalogue rédigé par Pierre Cockshaw, Claude Lemaire, Anne Rouzet. Bruxelles 1977. Bibliothique royale. 14 Bruges r Beaune. Marie, l'héritage de Bourgogne. Exposition du 18 novembre 2000 au 28. février 2001., Beaune. Catalogue rédigé par Hospices civils de Beaune Paris 2000. Somogyi. 15 Philippe le Beau (1478-1506). Les trésors du dernier due de Bourgogne. Exposition organisée r l'occasion du cinquiime centenaire de la mort de Philippe le Beau. Du 3 novembre 2006 au 27 janvier 2007. Chapelle de Nassau, Bibliothique royale de Belgique. Catalogue édité par Bernard Bousmanne, Hanno Wijsman, Sandrine Thieffry. Bruxelles 2006. Bibliothique royale de Belgique. 16 La librairie de Marguerite d'Autriche. Europalia Österreich. Catalogue par Marguerite Debae. Bruxelles, 1987, Bibliothique royale; Marguerite Debae: La bibliothique de Marguerite d'Autriche. Essai de reconstruction d'apris l'inventaire de 1523-1524. Louvain-Paris 1995. Éd. Peeters. 17 A spanyol királyok könyvgyűjtő szenvedélyének legátfogóbb bemutatása az Europalia 85 Espana kiállítás volt: Les rois bibliophiles. Europalia 85 Espana. Catalogue établie par Amalia Sarria. Bruxelles 1985. Bibliotheque royale. 4