Honismeret, 2008 (36. évfolyam)

2008 / 6. szám - ZSENGE TERMÉS - A reneszánsz nevelés (Munkácsi Katalin Fruzsina)

A reneszánsz több jelentős változást hozott a középkor gyermekszemléletébe. A XV. századig - de alsóbb néposztályok körében még tovább - a mai értelemben vett gyermekkor viszonylag rövid idő­szakra korlátozódott, kb. hat-hétesztendős korig tartott. Hétéves korig általában nem tartották igazán ér­tékes lénynek a gyerekeket - ennek egyik oka a hatalmas arányú gyermekhalandóság. Ezután viszont gyökeresen megváltozott a helyzetük: szinte átmenet nélkül a felnőttek világába kerültek. Felnőttként kezelték és felnőttes viselkedést vártak el tőlük. A velük való foglalkozás főként az oktatásra és a fe­gyelmezésre (többnyire csak verésre) korlátozódott. A humanisták írásaikban azt hangsúlyozták, hogy a gyermekkor az ártatlanság kora. A kisgyermek védelemre szorul, s a nevelés nemcsak az ismeretek átadását jelenti, hanem az erkölcsi gyarapítást is. Ezzel jelentős mértékben hozzájárultak egy újfajta gyermekszemlélet kiformálódásához. Reneszánsz nevelés Magyarországon Az államalapítástól kezdve a XIV. század elejéig a hivatali ügyintézést, oktatást és más értelmiségi feladatot magyar földön is kizárólag a klerikusok végezték. Az 1300-as évek elejétől kezdve elkezdő­dött egy magasabb szervezettségű államapparátus kialakítása. A XV. század elején a magas rangú tisztségviselők körében tért hódított a humanista műveltség. Az új szellemű kultúrát kezdetben szűk réteg hordozta, amely elsősorban letelepedett külföldiekből állt. Mátyás uralkodása idejére vált zömében magyarrá ez a kis létszámú csoport, melynek tagjai főrangú egyházi személyiségek köréből kerültek ki. Később - a XV-XVI. század fordulóján - a humanista mű­veltség jobban szétterült az országban, és eljutott a városok iskoláiba is. Ennek eredményeként a literá­tus műveltség tartalma is kiszélesedett, humanista elemekkel gazdagodott. Iskolák Városi plébániai iskola minden városunkban alakult, és ezek egynémelyikében igen magas szintű oktatás folyt. A külföldi egyetemet járt iskolarektorok magukkal hozták a humanista tanulmányok klasszicizáló szellemét. Az alapvető készségek és a latin grammatika elsajátítása után - az iskola har­madik tagozatán - már klasszikus latin és görög szerzők műveit elemezték a növendékekkel. A középkorban minden magyar egyetemalapítási kísérlet kudarcba fulladt. Nagy Lajos Pécsett (1367), Zsigmond Óbudán (1395 és 1410) Mátyás és Vitéz János Pozsonyban (1467) próbálkozott universitast létrehozni, sikertelenül. Nem az érdektelenség a kudarc oka, hanem inkább Bécs és Krakkó közelsége, ahol jobb tanári karokkal és a külföldre utazás lehetőségével, inkább vonzották a magyar di­ákokat. Mátyás kora A főúri nevelés humanisztikus átformálódása majdnem egy évszázaddal korábban jelent meg, mint a plébániai iskolákban. A test és a szellem arányos fejlesztését célul tűző, az antik klasszikus stúdiumok fontosságát hangsúlyozó, a gyermeki teherbíró képesség szempontját figyelembe vevő reneszánsz ne­velés szelleme itt hamarabb érvényesült. Mátyás tudósai körében (Than Mór festményének rézkarc változata)

Next