Honismeret, 2009 (37. évfolyam)
2009 / 5. szám - EMLÉKHELYEK - A Magyar Nyelv Múzeuma történetének első fejezete (Nyíri Péter)
V EMLÉKHELYEK A Magyar Nyelv Múzeuma történetének első fejezete .,... szent hely, szent az öreg miatt, kinek ott van háza és sírhalma. Kötelessége volna minden magyarnak életében legalább egyszer oda zarándokolni..."- írta Petőfi Sándor 1847-ben Széphalomról, Kazinczy Ferenc tisztelőjeként. Az ifjú költőzseni felismerte széphalmi elődje emberi és szakmai nagyságát, példaértékű életét. Nagy nyelvújítónk a „szelíd emelkedésű dombon'' álló házból „magyar Weimart" varázsolt, irodalomszervező, mértékadó és munkára ösztönző központot. Széphalom annak is jelképe, hogy miként lehet egy hely - fizikai kicsinysége ellenére - a tehetséges ember akarata, kitartása és szenvedélyessége folytán szellemi értelemben nagy, határtalan kiterjedésű. Kazinczy egykori háza a magyar nyelv és a magyar irodalom- és kultúratörténet jelképes emlékműve lehetett volna, a „hálátlan utókor" azonban annyira elhanyagolta, hogy felújítását 1859-ben a falak már nem bírták. Az ugyanakkor nem volt kétséges, hogy az újonnan emelt Kazinczy-emlékhelynek, a görög templomokra emlékeztető emlékcsarnoknak is ott, Széphalmon, éppen a ház helyén kell állnia. S az időközben profán zarándokhellyé vált épület, valamint a Kazinczy-sír szellemi-érzelmi kisugárzása, az emlékkertbe zarándokolok nagy száma egyértelművé tette, hogy az 1994-ben elgondolt nyelvtörténeti múzeumnak is Széphalom a legméltóbb otthona. Az ötlettől: az álomtól a valóságig azonban hosszú út vezetett... 1994. március 19-én, a sátoraljaújhelyi székhelyű Kazinczy Ferenc Társaság közgyűlésén mondta el javaslatait dr. Pásztor Emil, az egri tanárképző főiskola tanára egy széphalmi magyar nyelvtörténeti múzeum létesítéséről. Pásztor tanár úr azt is megemlítette, hogy a Kazinczy Emlékcsarnokban egyszerre igen kevesen férnek el, szükség lenne tehát egy nagy, konferenciák, kulturális rendezvények megtartására alkalmas előadóteremre is. Az egri tudós nyelvész tehát már első javaslatában kijelölte a nyelvmúzeum alapvető feladatait: az intézmény legyen kiállítótér és egyúttal rendezvényközpont is. A múzeumnak - mondta Pásztor Emil - a magyar nyelv több ezer éves történetét kell bemutatnia, átfogó és egyszersmind részletes képet adva nemzeti kincsünkről, anyanyelvünkről. A javaslat megjelent a Kazinczy Társaság Széphalom című évkönyvének 6. kötetében 1994-ben, majd a Magyar Nyelvőrben 1995-ben. A kezdeményezés ekkor merész álomnak tűnt, mindenesetre a munka elkezdődött. Irodalomtörténészek, nyelvészek és muzeológusok segítették javaslataikkal a tervezést. Elkészült a nyelvmúzeum tématerve, 2001-ben pedig lerakták az alapkövet. Az építkezés - Radványi György Ybl-díjas építész tervei alapján - csak 2007-ben kezdődhetett el. A Tokaj-hegyaljai kistáj önkormányzatai kidolgozták az Összefogás Tokaj Világörökségéért elnevezésű programot, és ennek egyik pontja volt a magyar nyelvi múzeum létrehozása Széphalmon, a Kazinczy Emlékkertben, a Kazinczy Emlékcsarnok szomszédságában. A beruházás, a múzeum megépítése az Európai Unió 400 millió forintos támogatásával, valamint a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlés 300 millió forintos hozzájárulásával valósult meg. A múzeum állandó kiállításának forgatókönyvét neves szakemberek / 1 Petőfi Sándor: Úti levelek. Ungvár, 1847. július 11. – Petőfi szóvá tette ezt Széphalmon című, 1847-ben írt versében és fentebb idézett úti jegyzeteiben is. Jókai Mór is arról panaszkodott, hogy míg külhonban Schiller és Shakespeare házait méltó módon megőrzik, addig nálunk „Kazinczy és Katona házaik pálinkafőzővé alakultak." 3 Pásztor Emil: Javaslat egy széphalmi magyar nyelvtörténeti múzeum létesítéséről. Széphalom 6. A Kazinczy Ferenc Társaság évkönyve, 1994.367-369. old Továbbá: ugyanő: Magyar Nyelvőr 1995. 210-212. old. 4 Fehér József, Kováts Dániel: Pásztor Emil. Radványi György: A széphalmi Magyar Nyelv Múzeuma tématerve. Különnyomat, Sátoraljaújhely, 2002. 82