Honismeret, 2009 (37. évfolyam)
2009 / 2. szám - ÉVFORDULÓK - Sárközy István és Csokonai (Dr. Horváth József)
Posoniensia. Ennek egyes számaiban elsősorban a kormány munkájával, a királyi udvar eseményeivel foglalkoztak, de olvashatók benne a gyilkosságokkal, lopásokkal, az árakkal s az időjárással foglalkozó és egyéb anyagok is. Bél Mátyást érdemeiért tagjává választotta a jénai, az olmützi Tudós Társaság, a londoni Királyi Társaság és a szentpétervári akadémia. 1749. augusztus 25-én halt meg. Pozsonyi sírja ma már nem látható. Emlékét a márványnál is maradandóbban őrzi gazdag életműve. Szecskó Károly Irodalom: Deák András: Bél Mátyás (1684-1749). Bél Mátyás a magyarországi halakról és azok halászatáról. Bp. 1984. 11-12. old.; Haán Lajos: Bél Mátyás. Bp., 1879.; Mészáros Balázs: Bél Mátyás. Élet és Tudomány 1984. március 23. 12. sz. 373-375. old.; Vörösmarty Géza: Háromszáz éve született Bél Mátyás. Honismeret, 1984. 2. sz. 13-15. old.; Wellmann Imre: Bél Mátyás munkássága. Bél Mátyás: Magyarország népeinek élete 1730 táján. Bp. 1984 Sárközy István és Csokonai Csurgónak szerencséje van: gimnáziuma a nemzeti ébredéssel egy időben született. Az iskolaalapító gróf Festetics György jobb keze, Nagyváthy János Keszthelyről szervezte az 1792-es indítást, majd Csurgóra költözve 22 éven át fáradozott ígéretes kiépülésén. Azzal, hogy 1799-ben csaknem egy évig Csokonai Vitéz Mihály a tanára lehetett, és a „Jövendölés az első oskoláról a Somogyban" című ódájában az egész magyar felvilágosodás egyik legjelentősebb programadó költeményében évszázadokra kijelölte helyét a magyar művelődéstörténetben. Abban hogy Csokonai Somogyban támaszra talált, otthon érezhette magát, a megye és a belső-somogyi református egyházmegye nagy műveltségű, ügybuzgó férfiúja, Sárközy István (1759. április 22.-1845. augusztus 29.) volt a segítségére. 1773-tól haláláig a belső-somogyi református egyházmegye gondnoka, 1824-től 1836-ig a megye alispánja volt, 1816-ban elnyerte a királyi tanácsosi címet. Honismereti érdeklődését Budán 1811 -ben megjelent műve tanúsítja.3 Hatalmas, nagy értékű könyvtárát igényesen gyarapította,4 levelezett Kazinczyval.5 Csokonai hideglelősen, betegen érkezett Csökölybe 1798 tavaszán. Itt egykori debreceni diáktársa, Kis Bálint parókiáján lábadozott, majd Hedrehelyre ment Szokolai Dánielhez. Hosszú hónapokig e két somogyi község lett az otthona, amíg Szokolaival együtt fel nem keresték egykori debreceni diáktársukat, Pálóczi Horváth Ádámot. A jeles bajomi dalköltő még aznap bemutatta vendégét sógorának, Sárközy Istvánnak. Feleségéhez, Chernel Eszterhez verset írt, a Dorottya Cserházyné asszonyában az ő alakját idézte fel. Névnapján özv. Sárközy Lászlóné Kazay Krisztinát is versben köszöntötte, a szállásadó Terézia nevű betegeskedő húgának gyógyulást kívánva. A középbirtokos egyházmegyei gondnok, alispán szintén verselt, messze földön híres könyvtárát a vendég nem szűnt meg dicsérni. Az egy év múlva elkészülő Dorottyában tett is említést a híres Calepinus-szótárról. A dámák részéről gyűlölt nagy matrikula méreteit e termetes könyvvel érzékeltette: Még a Calepinus tíznyelvű grapiája, Vagy a kazuisták teológiája Hozzá képest tetszik finger-kalendernek... A Sárközy-könyvtár 1912-ben - benne két Calepinus szótárral - a csurgói gimnázium tulajdonába került. A latin eredetivel együtt tizenegy nyelvű szótárt Nagybajomban láthatta és forgathatta a költő. Sárközy Istvánra, Kazinczy Ferenc, Pálóczi Horváth Ádám és Berzsenyi Dániel barátjára, Csokonai támogatójára születése 250. évfordulója alkalmából emlékezünk. 2000-ben felújított egykori nagybajomi kúriájában 1992 óta működik a Sárközy István Helytörténeti Múzeum. 2 V. ö.: Sárközy Imre: A nádasdi Sárközy család Bp., 1906. 3 „T. N. Somogy vármegyében levő minden helységeknek magok közül mintegy egy vagy két mértföldre fekvő szomszéd helységektől való távolságát előadó könyvecske, mellyet... néhai Nagy József úrnak... mappájából, az utaknak tekervényeihez képezve, czirkalomra vévén a t. nemes vármegye tetszésére közhaszonra készített." 4 Molnár László Sándor: Könyvtár a könyvtárban. (Sárközy István bibliotékája.) Magyar Könyvszemle, 2001. 3. sz. 356-363. old. 5 Levelezésüknek húsz darabja maradt meg V. ö.: Váczy János (szerk ): Kazinczy Ferenc levelezése (Kazl.ev). 5