Honismeret, 2010 (38. évfolyam)
2010 / 6. szám - ÉVFORDULÓK - Erkel Ferenc évforduló - Erkel Ferenc és a Magyar Nemzeti Múzeum (Debreczeni-Droppán Béla)
néjével hangzott el: Zsidó, Arab és Egy szekrény rejtelmei. 1846-ban részleteket adtak elő Erkel Bátori Mária és Hunyadi László című operájából. A teljes Hunyadi László bemutatója 1853. február 26-án volt. 1855-ben játszották először a Huber Károllyal közösen megzenésített Székely leány Pesten című népszínművet (szövegét Pajor Nina írta). 1861. március 24-én „halhatatlan népköltőnk, Petőfi Sándor emlékének Buda-Pesten felállítandó országos szoborra" felajánlott „Nagy szavallati, ének és zenészed Academia" műsorán szerepelt a Hunyadi László nyitánya, a Himnusz és egy nagy ária az Erzsébet című operából. A Bánk bán első kolozsvári előadásának időpontja: 1866. február 27. Tíz év múltán Lukácsy Sándor Csirkefogó című életképéhez összeállított kísérőzenéje, majd 1891 tavaszán a Névtelen hősök című, Tóth Ede szövegére komponált opera következett. Mintegy hatvan éve került napfényre Erkel Ferenc Magyar Cantatéjának kéziratos partitúrája. 1953. május 10-én a kolozsvári Gherghe Dima Zeneművészeti Főiskola énekkara és szimfonikus zenekara, valamint a kolozsvári Állami Magyar Opera szólistái Nagy István vezényletével az Egyetemiek Házában az Erdély zenei múltja című hangverseny keretében mutatták be ezt a kantátát. Erkel fiai által komponált kísérőzenék is elhangzottak Kolozsváron. Erkel Gyula szerzeményei közül az alábbiakat adták elő: A falu rossza (szövegét Tóth Ede írta), Ágnes asszony (Lukácsy Sándor), A hős magyar huszárok vagy A győri csata (Balázs Sándor), A kintornás család (Tóth Ede), Álmos és a honfoglaló magyarok (Szigligeti Ede), Az ember tragédiája (Madách Imre), Büszke Bertók (Szigligeti Ede) és Tolonc (Tóth Ede). 1881-ben Alinga Gézával együtt írt kísérőzenét Vörösmarty Mihály Csongor és Tündéjéhez.10 Erkel Elek neve a következő címek alatt szerepelt szerzőként a műsorlapokon: A piros bugyelláris (Csepreghy Ferenc), A sárga csikó (Csepreghy Ferenc)," Asszonyok bűne (Rónaszéki Gusztáv), Az igmándi kispap (Bérczik Árpád), Náni (Follinus Aurél), Próbaházasság (Gerő Károly) és Szélháziak (Rákosi Jenő). Erkel Sándornak egyetlen műve került színre: Benkő Kálmán Vén székely vagy Az utolsó tatárfutás című drámájához szerzett kísérőzenéje. Kolozsváron három Erkel Ferenc-mű volt szinte állandóan műsoron, illetve a közönség ajkán: a Bánk bán, a Hunyadi László és a Himnusz. Az 1989-es politikai fordulatot követő időszakban lehetővé vált, hogy a kolozsvári Állami Magyar Opera bemutassa Erkel összes operáját (némelyiket Budapesten, Gyulán, illetve Miskolcon is), 1993-ban a Brankovics Györgyöt (felújítva 2010-ben), 1996-ban az István királyt, 1998-ban a Névtelen hősökét, 2000-ben a Bátori Máriát, 2002-ben a Saroltát (felújítva 2010-ben) és 2004-ben a Dózsa Györgyöt. A legutóbbi időben pedig szokássá vált, hogy a társulat minden évadot egy Erkel-opera előadásával nyit meg, így őrizve a zeneszerző kolozsvári éveinek emlékét. Erkel Ferenc születésének 200. évfordulóját a kolozsvári Állami Magyar Opera 2010. október 7-én Maestro Erkel című gálaesttel ünnepelte meg. Almási István Erkel Ferenc és a Magyar Nemzeti Múzeum Erkel Ferencnek a Nemzeti Színházhoz fűződő kapcsolata közismert és magától értetődő, de hogy nagy zeneszerzőnknek, a nemzeti opera megteremtőjének milyen kapcsolata volt a Nemzeti Múzeummal, az már korántsem olyan ismert történet. Az első gondolat lehetne ezzel kapcsolatosan, hogy Erkel bizonyára többször járt a múzeumban mint látogató, és talán valamilyen adománnyal is gyarapíthatta a múzeum gyűjteményeit. Nem erről szólnánk elsősorban az alábbiakban, bár ezek is igazak lehettek, hanem inkább arról, hogy Erkel természetesen a nemzet múzeumában sem jelenhetett meg másként, mint zenészként. A rab nyitányát Doppler Ferenc szerezte. Ugyanezt a darabot, valamint a Zsidó című színművet 1859-ben már Szerdahelyi József zenéjével játszották. 9 1942-ben Farkas Ferenc, 1965-ben pedig Oláh Tibor kísérőzenéjével adták elő. 10 1947-ben Farkas Ferenc kísérőzenéjével tűzték műsorra. 11 1905-ben Erkel Gyula neve tűnt föl a kísérőzene szerzőjeként. 22