Honismeret, 2010 (38. évfolyam)
2010 / 6. szám - KRÓNIKA - Erkel-kiállítás a Liszt Ferenc Emlékmúzeumban (Domokos Zsuzsanna)
KRÓNIKA Erkel-kiállítás a Liszt Ferenc Emlékmúzeumban 2010. június 5-én a Liszt Ferenc Emlékmúzeumban Erkel Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából új időszaki kiállítás nyílt Erkel Ferenc, a Zeneakadémia igazgatója címmel. A múzeum ily módon fejezi ki tiszteletét a Zeneakadémia első igazgatója előtt. A megnyitó beszédet a zeneakadémia rektora, dr. Batta András tartotta, a koncertet a Zeneakadémia tanára, Prunyi Ilona adta, közreműködött szintén a Zeneakadémián oktató Keveházi Gyöngyi tanárnő. Az Országos Magyar Királyi Zeneakadémia csaknem fél évtizedes előkészítő munka után 1875-ben nyithatta meg kapuit. Az intézmény elnöke és a zongora mesterkurzus vezetője Liszt Ferenc volt, az igazgató és a zongora osztály vezetője Erkel Ferenc lett, mellettük Róbert Volkmann (zeneszerzés), id. Ábrányi Kornél főtitkár, (elméleti és történeti tantárgyak tanára) és Nikolits Sándor (zeneelmélet) kezdte el az oktatást. Bár Liszt Ferenc nemzetközi hírneve és tekintélye kezdettől fogva megadta külföld felé is az intézmény rangját, a mindennapos feladatok megszervezése, a folyamatos működtetés és fejlesztés irányítása elsősorban az igazgató Erkel Ferenc kezében volt. Erkel és Ábrányi feladata volt a berendezés, az órarend, a tanterv kialakítása, a zeneműtár fejlesztése és a felvételik meghirdetése. A Zeneakadémia 40 hallgatóval kezdte meg működését 1875. november 14-én, Liszt lakásán, Erkel megnyitó beszédével. A kiállítás a múzeumi kiállítótérben Erkel Ferencet, a Zeneakadémia igazgatóját mutatja be, a földszinti kiállítótér pedig a tanárt hozza életkörelbe. Az intézménytörténeti bemutatás a Zeneakadémia első tizenkét évének legfőbb eseményeit foglalja össze. Erkel törekvései végig összhangban álltak Liszt elképzeléseivel, a tanintézmény fejlesztésének módjában, színvonalának emelésében, ugyanakkor a magyar jelleg kiemelésében a Zeneakadémia két vezető egyénisége teljesen egyetértett. Ezért Erkel megnyilatkozásai mellett a kiállításon helyet kapnak Liszt levelei is. Ilyen kiemelt témakörök a kiállítás anyagában például Ábrányi Kornél könyvei, amelyeket Erkel és Liszt javaslatára a Zeneakadémia tankönyveiként használtak, vagy a magyar hangszerkészítők (zongora, orgona) támogatása. Az Erkel igazgatósága (1875-1887) alatti időszak meghatározó a Zeneakadémia fejlődésében, hiszen a ma is működő Régi Zeneakadémia épületét 1879-ben sikerült az intézménynek megkapnia, amely lehetővé tette az oktatás nagy ívű fejlődését, az orgona építését, új tanszakok indítását, további tanárok bevonását az oktatásba. Erkel mellett megelevenednek tanártársainak és növendékeinek alakjai is, hiszen csak a teljes tanári kar testülete és a diákok teljesítménye tudja együttesen igazolni az igazgató Erkel Ferenc törekvéseit. Ilyen kiállított dokumentum például Huber Károly egyik személyes hangú levele Erkel Ferenchez, mint igazgatójához, vagy szintén egy meghatározó pillanat az intézmény történetében Hubay Jenő eskütétele. A kiállítás főként a Zeneakadémia gazdag irattári dokumentációjára támaszkodva teszi élővé az intézmény vezetőjének feladatait, problémáit és sikereit. A tanári értekezletek izgalmas jegyzőkönyveiből, mint a leghitelesebb forrásokból értesülünk az intézmény oktatási rendjéről és feladatairól, mint például újabb tanerők bevonásának szükségességéről, pontos órabeosztásokról és tantárgyakról. Ezen kívül két olyan dokumentum is látható a kiállításon, amely az irodalomban nem közismert, mégis fontos adalékkal járulnak hozzá Erkel jellemrajzához. A Zeneakadémia megalakulása után még sokáig komoly anyagi gondokkal küzdött, léte többször hajszálon múlott. Ha ezalatt Erkel vagy Liszt hátat fordított volna neki, kártyavárként összeomlik. 1879 telén például Erkel saját pénzéből fizette ki a Zeneakadémia fűtésének számláját, és annak ellenére, hogy ő volt a legmagasabb óraszámban tanító zongoratanár és az igazgató, Huber Károly váratlan halála után ő vette át az abban az évben indult hegedű tanszak irányítását is, amíg nem találtak a tanszak élére más tanárt. 88